1897-ben
feleségül vette Rákosi Gyula konzul
lányát Rákosi Zsófit, Rákosi
Imre királyi ügyész és Rákosi
Erzsébet műfordító testvérét,
Rákosi Jenő, Szidi
és Viktor unokahúgát. Még ebben az
évben szerződtették a Magyar Színházhoz,
ahol első nagy sikerét Herczeg Ferenc „Gyurkovics lányok“
című bohózatában,
Radványi ezredes szerepében aratta. 1898-1900-ig az
Országos Színészegyesület
elnöke. 1900 ápr.-tól a kolozsvári
színháznál játszott, 1902-ben a Nemzeti
Színház tagja lett. 1905-1915-ig a
Színészakadémia tanára. (drámai
gyakorlatot és jelmeztant tanított)
1918-1923-ig az Országos Színészegyesület
Színészképző Iskola
igazgatója volt. 1918-tól a
Nemzeti Színház örökös
tagjává választották. 1923-ban nyugalomba
vonult. 1925. febr.
5-én halt meg Bp-en.
Főbb
szerepei: Othello,
Machbeth, Hamlet, Lear király (Shakespeare);
Bánk bán (Katona József);
Radványi
ezredes (H.F. Gyurkovics lányok)
Főbb művei: Az
egyéniség a művészetben, különös
tekintettel a színművészetre (Szeged
1893, Bp.1903); Az
élhetetlen-elbeszélés (Erdélyi
hiradó,
1894. 73.); Társzerzőként: Shakespeare album (Pesti Napló); Egressy
Gábor és kortársai. Levelek Egressy
Gáborhoz 1835-1865 (A levelestárat
Molnár László szerkesztésében
1908-ban az Országos
Színészegyesület adta ki); Jelmeztan
színésziskolák használatára (Bp.
1906);
Elbeszéléseket,
tárcákat, színikritikákat írt
vidéki és fővárosi lapokba. Írói
álneve és jegye Árbócz M.L.
Kivonat Rajnai Kálmánné gyűjtéséből