Mivel foglalkozik a földmérőmérnök?

Letölthető szórólap

A geodéták feladatai közé tartoznak: a térképek készítése, az építkezések geometriai irányítása, az ingatlannyilvántartási térkép karbantartása, és még sok érdekes feladat.

Miért van szükségünk térképekre?

Térképeket nem csak tájékozódásra használunk, hanem a mérnöki gyakorlatban a geodéták által készített térképek a tervezés kiinduló adatai, a tervezők ezekből tudják meg, hogy milyen a domborzat, hol vannak egyéb mesterséges létesítmények (utak, közművezetékek stb.). Térkép az alapja az ingatlannyilvántartásnak és valamennyi GPS-es navigációs rendszernek is.

Honnan tudják az építőmunkások, hogy hol kell kiásni az alapokat?

A geodéta feladata, hogy az építési területen a tervek alapján megjelölje az építmény alakjelző pontjait. A tényleges kivitelezés csak ezt követően indulhat meg.

Szükség van még geodétára a kivitelezés során is?

Igen. Nagyobb létesítményeknél (magasházak, autópályák, vasúti pályák, hidak, csatornák stb.) a földmérő folyamatosan irányítja a kivitelezést, illetve ellenőrzi, hogy az egyes szerkezetek geometriailag megfelelően készültek-e el, így például a folyó két partjáról épített hídszerkezet valóban találkozik-e. Gyakran a földmérőknek hosszabb távon is vizsgálniuk kell az építmények mozgását, hogy megelőzhetők legyenek például az épületek süllyedéséből eredő károk.

Mivel foglalkozik még a geodéta?

Földmérők térképezik az ingatlanokat, és vezetik azok jellemző geometriai adatainak nyilvántartását a földhivatalkoban. Az ingatlanok megosztása, összevonása, új épület térképezése stb. esetén földmérő határozza meg a térképeken végrehajtandó módosításokat. A földmérő további érdekes tudományos feladatokat is végezhet, így például a Föld alakjának és mozgásának meghatározásával, a kontinensek vándorlásával, vagy akár a globális helymeghatározó rendszerekkel (GPS) és azok alkalmazási lehetőségeivel is foglalkozhat.

Mi az a GPS?

A GPS globális műholdas helymeghatározó rendszer. A geodézia tudománya foglalkozik magával a rendszerrel, illetve az alkalmazási lehetőségek kutatásával, mint például a gépjárműnavigációval, földmunkagépek automatikus vezérlésével, automatikus mérőrendszerek fejlesztésével, földkéregmozgások meghatározásával, hidak alakváltozásának meghatározásával, sőt akár a lehetséges csapadékmennyiség(!) előrejelzésével is.

Mivel foglalkozik a térinformatikus?

Mi az a térinformatika (geoinformatika)?

Repültél már virtuálisan Manhattan híres felhőkarcolói felett? Láttál már sivatagban rejtőző vegyi üzemet az űrből? Tudod-e, mi alapján találja meg a legrövidebb útvonalat az autós navigáció? Ezzel és még sok más érdekes témával foglalkozik a térinformatika, kihasználva a műholdfelvételek nyújtotta lehetőségeket.

Mire használják a térinformatikai rendszereket?

A térinformatikai rendszereket gyakran hasonlítják digitális térképekhez. A kettő mégis nagyban különbözik egymástól, hiszen a térinformatikai rendszerek több elemzési lehetőséggel bírnak, mint rokonuk,a térkép. Eszközrendszerük lehetőséget ad kataszteri információ, például telkek területének automatikus számítására vagy építkezéseken mozgatott földtömeg (térfogat) számszerűsítésére. Ezen felül az autós navigációban használt úthálózati térkép szerkesztése mellett, az útvonaltervezés is a térinformatika feladata.

Mire jó az űrfelvétel?

Időjárás-előrejelzések során biztosan találkoztál már műholdról készült felvétellel. Esetleg a Google Map térképes keresőjén is megtaláltad a lakóhelyedről készült nagyfelbontású űrfelvételt. Ilyen alkalmazások mellett a térinformatikában is gyakran használnak űrfelvételeket például mezőgazdasági termés becslésekor, vagy egy település fejlődésének nyomon követéséhez.

Mi az a fotogrammetria?

A kimondhatatlan név első olvasatra meglepő, bár nem a fényképek súlyának mérését jelöli, hanem egy olyan repülőgépes fényképezési eljárást, amelyet térképek készítése vagy azok megújítása során használnak. Földi változata elengedhetetlen segítséget nyújt műemlék épületek felmérésekor, hiszen az ún. mérőképekről mérethelyes háromdimenziós térbeli képet kapunk.

Mi az a lézer-szkennelés?

A földi lézeres felmérés viszonylag új mérési eljárás, amely bizonyos geodéziai feladatok megoldására is alkalmas. A felmérés lehetővé teszi épületek kívülről és belülről "körüljárható" modelljének létrehozását, légi változata pedig a topográfiai térképeken ábrázolt domborzat felméréséhez nyújt korszerű megoldást.

A képzésről

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki Karán folyik a földmérő- és térinformatikai mérnökök oktatása. Ez az építőmérnök-képzés egyik ágazata, a "Geoinformatika-építőmérnöki". Ennek megfelelően jelentkezni is az Építőmérnöki Karra, építőmérnök szakra kell, majd a harmadik szemeszter végén lehet kiválasztani ezt az ágazatot.

A BME már több mint 225 éve képez földmérőmérnököket. A szakmai tárgyak oktatását két tanszék, az Általános- és Felsőgeodézia, illetve a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék végzi. Ügyelünk arra, hogy hatékony, gyakorlat orientált oktatásban részesítsük hallgatóinkat. Ennek eredményeképpen 2008-ban az Építőmérnöki kar hallgatóinak véleménye alapján az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék nyerte el a kar legjobban oktató tanszékének járó díjat.

A geoinformatikai-építőmérnök képzés

A geoinformatikus építőmérnök képzés 8 féléves képzés. A képzés első részében a hallgatók általános építőmérnöki tudásra tesznek szert, majd a 4. félévtől kezdődik a földméréssel és térinformatikával kapcsolatos ismeretekoktatása. A képzés során a hallgatók előadásokon, gyakorlatokon, illetve mérőgyakorlatokon vesznek részt. Mérőgyakorlatok alatt jellemzően 6-9 napos intenzív kurzusokat értünk, amelyek során a hallgatók terepi méréseket végeznek, és azokat feldolgozzák.

Milyen lehetőségeim vannak a BSc diploma megszerzése után?

A végzettek több lehetőség közül választhatnak:

• BSc diplomával munkát vállalhatnak,
• továbbtanulhatnak MSc képzés keretében a BME-n,
• továbbtanulhatnak MSc képzés keretében más egyetemeken.

Karunk önálló Földmérő- és térinformatikai mérnöki mesterszak (MSc) képzéssel biztosítja a továbbtanulási lehetőséget. Ezen belül két szakirányban szakosodhatnak a hallgatók, a földmérőmérnöki és a térinformatikai mérnöki szakirányra. Az MSc képzés 3 szemeszteres képzés, amely - többek között - elősegíti, hogy hallgatóink néhány év gyakorlati idő elteltével kamarai tervezői jogosultságot szerezzenek, és így akár önállóan is munkát végezhessenek az iparban.

Az MSc képzést végzettek számára karunk doktori (PhD) képzést is indít, a Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola keretében. PhD képzésünk 6 szemeszteres, amely során a PhD hallgatók önálló kutatásokat végeznek a doktori (PhD) fokozat elnyeréséhez. A legkiválóbb MSc hallgatók közül kerülnek ki a geodéziával foglalkozó kutatóintézetek munkatársai, illetve egyetemünk oktatói is.

Várunk szeretettel a Műegyetemen!

Az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék és az Építőmérnöki kar oktatói, kutatói.