A Magyar Mérnöki Kamara
Földmérési, Térképészeti és Térinformatikai Tagozat Minősítő Bizottsága
Ü g y r e n d j e
és  a  M i n ő s í t é s   I r á n y e l v e i

1. A Minősítő Bizottság jogköre

1.1. A Tagozat saját szakterületein a vezető tervező, valamint szakértő, vezető szakértő jogosultság elbírálásához, illetve felülvizsgálatához kizárólagos joggal rendelkezik. A tervező jogosultság elbírálásához felkérésre szakmai véleményt ad a minősítés készítéséhez a Területi Kamara részére, annak előterjesztése alapján.

A Minősítő Bizottság munkáját az 1996. évi LVIII.sz. kamarai törvény és a Magyar Mérnöki Kamara alapszabálya  alapján végzi.

1.2. A Minősítő Bizottság jogosult:

• a jogosultsági kérelmekhez szakmai véleményt adni,
• az elbírálás követelmény-rendszerére javaslatot tenni,
• a Magyar Mérnöki Kamarához beérkező, a szakterületét és munkáját érintő jogszabályok tervezetét, valamint a Magyar Mérnöki Kamara belső szabályozási anyagait véleményezni.

2. A Minősítő Bizottság szervezete

2.1.A Minősítő Bizottság a Tagozat közgyűlésén választott 10 tagból áll, akik a Minősítő Bizottság első ülésén vezetőt és vezető helyettest választanak. Ülése akkor határozatképes, ha legalább 3 fő, köztük a vezető, vagy a vezető helyettes jelen van.
A Minősítő Bizottság vezetője felel az ügyek intézéséért, a Területi Kamaráktól érkező megkeresések alapján a szakmai vélemények határidőben, a jelen ügyrend szerint, megfelelő minőségben történő elkészítéséért és továbbításáért. Az Minősítő Bizottság leveleit, állásfoglalásait a Minősítő Bizottság vezetője írja alá.

2.2A Minősítő Bizottság vezetőjének (külföldi tartózkodás, vagy más okból) akadályoztatása  esetén feladatait - intézkedés alapján, ennek hiányában automatikusan - a vezető helyettes veszi át, aki köteles az első lehetséges alkalommal részletesen tájékoztatni az Minősítő Bizottság vezetőjét a távollétében történtekről.

2.3. A Területi Kamarák részére készített szakmai véleményezés és minősítés eseteit kivéve - melyet a 4. pont tárgyal a többi ügyben min. 50%-os részvétel mellett tartott ülésen a Minősítő Bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén a Minősítő Bizottság vezetőjének szavazata dönt.

3. A szakmai minősítés követelményrendszere.

3.1.  Vezető tervező (teljeskörű) GD1

3.1.1. Jogosultság: a geodéziai tervezés szakterületén teljes körű.

3.1.2. Végzettség

3.1.2.1. Szakirányú egyetemi végzettség: okleveles mérnök, okl. földmérőmérnök, földmérő szakon végzett okleveles építőmérnök.

A kreditpontos felsőoktatási rendszer bevezetése után kiadott diplomák esetében: szakirányú egyetemi végzettség tartalmi feltételei a vonatkozó jogszabály szerint.

3.1.2.2. Szakirányú főiskolai végzettség: okleveles földmérő és földrendező üzemmérnök, földmérő és földrendező mérnök.

A kreditpontos felsőoktatási rendszer bevezetése után kiadott diplomák esetében: szakirányú főiskolai végzettség tartalmi feltételei a vonatkozó jogszabály szerint.

Részlegesen szakirányú főiskolai végzettség: építő üzemmérnök, építőmérnök.

3.1.2.3. A geodéziai tervezési szakterületen (teljes körű) vezető tervezői tevékenység csak a külön jogszabályban meghatározott "Ingatlanrendező földmérői minősítés" megléte esetén folytatható.

3.1.3. Szakmai gyakorlat:

• szakirányú egyetemi végzettség esetén 6 év időtartamú,
• szakirányú főiskolai végzettség esetén 10 év időtartamú szakirányú tervezői gyakorlat.

Szakmai gyakorlatát a kérelmező szakmai önéletrajzával és referenciamunkáival igazolja. A referenciamunkák felsorolásánál minden olyan adatot (megbízó, dátum, közreműködés mértéke, stb.) meg kell adni, mely alapján a munka szükség esetén ellenőrizhető.
Nem szükséges referenciamunkák bemutatása a szakterületen megszerzett egyetemi doktori, vagy tudományos fokozat esetén.

A részlegesen szakirányú végzettség esetében a GD1 jogosultságot kérelmezőt a MB személyes meghallgatásra meghívja, ahol a kérelmezőnek részletesen ismertetnie kell a becsatolt referencia munkáit.
Szakirányú főiskolai és részlegesen szakirányú végzettség esetében vezető tervezői jogosultság csak kiegészítő szakirányú tervezői továbbképzéssel (szakmérnöki) adható. (1/2002. sz. EH)
Részlegesen szakirányú főiskolai végzettség esetében GD1 vezető tervezői jogosultság csak kivételesen, igen megalapozott szakmai múlttal adható.

3.2.  Vezető tervező GD1É:

3.2.1. Jogosultság:

A szakterületen teljes körű, azzal a megkötéssel, hogy az ilyen névjegyzéki besorolású személy által készített, a tulajdoni viszonyokat érintő mérések, továbbá az ingatlannyilvántartás tartalmát érintő változások (állapotfelmérés, tervezési térkép készítés, földrészlet(ek) megosztása, kisajátítás) minőségét GD1 jelű névjegyzéki besorolású személynek kell tanúsítania.

3.2.2. Végzettség:

Megegyezik a 3.1.2.-ban leírtakkal, kivéve az "Ingatlanrendező földmérői minősítés"-t.

3.2.3. Szakmai gyakorlat:

Megegyezik a 3.1.3.-ban leírtakkal.

3.3.  Tervező GD2:

3.3.1. Jogosultság:

Tervezés alapjául szolgáló térképek készítése legfeljebb 1 hektár, vonalas létesítmények esetében legfeljebb 1 km kiterjedésű helyszínről. Megvalósulási térképek készítése, GD1 besorolású szakember minőségtanúsításával, legfeljebb 2000 m², vonalas létesítmény esetében legfeljebb 1 km kiterjedésű építményről.
Geodéziai művezetés legfeljebb 1000 m² beépített területű, illetve 30 m magasságú építmény esetében.

3.3.2. Végzettség:

Megegyezik a 3.1.2.-ben leírtakkal.

3.3.3. Szakmai gyakorlat:

• szakirányú egyetemi végzettség esetében 2 év,
• szakirányú főiskolai végzettség esetében 5 évszakmai gyakorlat.

Szakmai gyakorlatát a kérelmező szakmai önéletrajzával és referenciamunkáival igazolja. A referenciamunkák felsorolásánál minden olyan adatot (megbízó, dátum, közreműködés mértéke, stb.) meg kell adni, mely alapján a munka szükség esetén ellenőrizhető.

3.4.  Szakértő:

3.4.1 Végzettség

Megegyezik a 3.1.2-ben felsoroltakkal.

3.4.2 Szakmai gyakorlat

A 159/1997.(IX. 26.)Korm. rendelet alapján meghatározott egyetemi végzettség esetében legalább 8 év, főiskolai végzettség esetében legalább 10 év.
Szakmai gyakorlatát a kérelmező szakmai önéletrajzával és referenciamunkáival igazolja. A referenciamunkák felsorolásánál minden olyan adatot (megbízó, dátum, közreműködés mértéke, stb.) meg kell adni, mely alapján a munka szükség esetén ellenőrizhető.

Szakmai gyakorlati időként a szakirányú oklevél megszerzését követően végzett és a kérelmezett szakértői tevékenységnek megfelelő;

• építészeti, illetőleg mérnöki tervezési,
• terület- és településrendezési tervezési,
• műszaki kivitelezési,
• beruházási műszaki,
• közigazgatásban műszaki,
• felsőoktatási intézménynél műszaki szaktárgyat oktatótevékenységet lehet figyelembe venni.

3.5.  Vezető szakértő:

A szakértői jogosultságra vonatkozó szakmai követelményeken felül legalább   5 év szakértői gyakorlat.
A vezető szakértői jogosultság megadható a fenti feltételek fennállása nélkül, szakirányú tudományos fokozattal, vagy egyetemi tanári címmel rendelkezők számára.
A Minősítő Bizottsági meghallgatás nem szükséges amennyiben a kérelmező munkássága  közismert.

Külföldi állampolgár elismert viszonosság hiányában történő jogosításának kiegészítő feltételei:

• A mérnöki kamarai tagság.
• A szakirányú honosított diploma.
• A szakma gyakorlásához szükséges mértékű nyelvismeret és a jogosultsághoz a magyar jogszabályban megkívánt gyakorlat igazolása, amelynek legalább a felét megfelelő jogosultsággal rendelkező magyar szakember irányítása alatt kell eredményesen teljesíteni.

A magyarországi adaptációs időszaktól el lehet tekinteni, ha a kérelmező

a.) eredményes alkalmassági vizsgát tesz magyar nyelven a szakmai tagozat vizsgabizottságánál, amely a Minősítő Bizottság elnöke által esetileg kijelölt vizsgabizottsági elnökből és két vizsgabizottsági tagból áll, vagy
b.) Magyarországon szerezte a szakirányú diplomáját és az elvárható mértékű nyelvtudásról, valamint a mérnöki tevékenységére vonatkozó hazai szabályokban való jártasságról tesz tanúbizonyságot a szakmai tagozat Minősítő Bizottsága előtt.
c.) Külföldön szerezte a diplomáját, de az előírt gyakorlatnak legalább a felét Magyarországon teljesítette és az elvárható mértékű nyelvtudás és a tevékenységére vonatkozó hazai szakmai szabályzatokban való jártasságáról tesz tanúbizonyságot a szakmai tagozat Minősítő Bizottsága előtt.

4.  A szakmai  minősítés eljárásrendje

4.1. A területi kamara saját hatáskörében vizsgálja:

a.) az új GD2 tervezői jogosítási kérelmeket,
b.) szakértői engedélyek meghosszabbítását, ha az a kérelem benyújtásának évében jár le és dönt ezek ügyében.

Ha a GD2 tervezői  jogosultságát kérőnek nincsen szakirányú végzettsége, vagy a szakmai gyakorlata  terén bizonytalanság van, továbbá új vezetőtervezői és szakértő jogosítás esetében mindenképpen ki kell kérni a szakmai tagozat véleményét. Ugyancsak a szakmai tagozat véleményét kell kérni honosított diploma esetén, ha az egyenértékű hazai diploma nem került megállapításra. A szakmai tagozat véleményét kell kérni, ha a kérelmező ellen jogerős etikai-fegyelmi határozatot hoztak.

A területi kamara döntéséhez kérje ki a területi szakcsoport minősítő bizottságának , vagy annak hiányában a Tagozat által felkért helyi (szakértők) véleményét.

4.2. A minősítési kérelmet a területi kamara terjeszti a Minősítő Bizottsághoz a szükséges mellékletekkel ellátva. A területi kamara a kérelmező által leírtakat, a területi szakmai szakcsoport, vagy helyi felelős szakértők bevonásával igazolja.

A Minősítő Bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén a vezető szavazata dönt. A szakmai véleményt a Minősítő Bizottság vezetője állítja össze.
A véleményezési eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• a szakmai véleményt,
• a szavazati arányt,
• összeférhetetlenségi nyilatkozatot (nemlegest is),
• a kisebbségi véleményt, amennyiben azt megfogalmazója kéri,
• a kérelmező esetleges észrevételét, pl. összeférhetetlenségről,
• a kérelmet - akár részlegesen - nem támogató szakmai vélemény esetén,
  • annak részletes (a képzettség és a gyakorlatot is értékelő) indokolást,
  • az elutasított kérés helyett megadható más (pl. vezető tervezői helyett tervezői) jogosultságra tett - megindokolt - javaslatot, ha ilyen tehető.

A Minősítő Bizottság szakmai véleménye négyféle lehet:

• a kért jogosultság megadását korlátozás nélkül ajánló,
• a kért jogosultság szűkített területre történő megadását ajánló (az elutasított szakterületek részletes indoklásával),
• a kért jogosultság megadásának  elhalasztását  ajánló (részletesen meghatározva a megszerzendő többlet gyakorlatot, esetleges vizsgát, melynek alapján a kérelem teljesíthető lesz),
• a jogosultság megadását ellenző (részletes indoklással).

A területi kamara a Minősítő Bizottság véleménye alapján dönt a kérelemről.

4.3. A jogosultság megadásának feltételrendszerét, és a kérelmezők által benyújtandó iratanyagokat a vonatkozó jogszabályok tételesen felsorolják.
Ha a rendelkezésre álló iratanyag alapján nem lehet kellő biztonsággal véleményt alkotni, a Minősítő Bizottság vezetője 15 napon belül írásban intézkedik (a területi kamara egyidejű értesítése mellett) kiegészítő dokumentumok, referenciamunkák, ajánlások bekérése érdekében, esetleges a minősítendő személyes meghallgatását kezdeményezni.

Ez utóbbi során a Minősítő Bizottság nem jogosult a tanintézet által leckekönyvben tanúsított vizsgaeredmények vizsgáztatás jellegű felülvizsgálatára.

Jogosult viszont a Minősítő Bizottság:

• egyrészt a felsőfokú tanulmányok szakirányú voltát és mértékét vizsgálni,
• másrészt a kérelmezőnek feltett kérdésekkel, szakmai beszélgetéssel tájékozódni arról, hogy mely szakterület(ek)en szerzett a követelményeket kielégítő gyakorlatot, így birtokában van-e az egyetemi tananyagon túlmenő szükséges ismereteknek.

4.4. A Minősítő Bizottság, ha az adott hónapban van elintézendő ügye a hónap 5. és 12. napjai között tart ülést és a hónap 20. napjáig kell az írásos véleményezést elkészítenie. Az esetlegesen kért kiegészítés benyújtásának illetve a személyes meghallgatásnak késedelme határidő módosítást eredményez. A kiegészítésre adott határidő indokolatlan elmulasztása esetén az iratokat szakmai vélemény nélkül - a kérelmező mulasztásának megjelölésével - vissza kell juttatni a területi kamarához.

4.5. Ha a kért  szakmai vélemény - a szakterület alapján - egynél több minősítő tagozat illetékességébe tartozik, ezeknek a minősítésben együtt kell működniük. A véleménykérést valamennyi érdekelt tagozat időben megkapja. A tervezői, illetve szakértői nyilvántartási jelzések táblázata mutatja meg, hogy közülük melyik a felelős tagozat. A felelős tagozat Minősítő Bizottságának elnöke köteles az együttműködő többi tagozat Minősítő Bizottsága elnökeivel az ügyben a kapcsolatot felvenni és lehetővé tenni, hogy ha szükségesnek tartják  egy-egy tagot küldjenek az eljáró bizottságba, illetve az együttműködésről velük megegyezni.
A közreműködő Minősítő Bizottság tartozik elősegíteni, hogy a felelős Minősítő Bizottság a szakmai véleményt határidőre kiadhassa.

4.6. A véleményezést készítő bizottság tagjai és a minősített között összeférhetetlenség nem állhat fenn. A kamarai törvény 21.§ (1) bek.-ben leírtakon kívül összeférhetetlennek kell tekinteni az üzleti kapcsolatban való egy éven belüli együttműködést (a bizottság tagja nem lehet megbízottja, alvállalkozója, stb. a minősítettnek), továbbá a perben, haragban való létét a minősítés idején. A bizottság tagjainak a véleményezés során nyilatkozniuk kell, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn. Az esetleges meghallgatás alkalmával a minősítettet is meg kell erről kérdezni, és az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat a bizottság felelőse foglalja írásba.
Ha összeférhetetlenségre derülne fény, akkor azt meg kell szüntetni, és ennek megtörténtét dokumentálni kell.

4.7. Az első fokú határozat ellen az érintett kamarai tag 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést a Magyar Mérnöki Kamarának kell címezni, de a területi kamaránál kell továbbításra benyújtani.

Budapest, 2001. március 11.