Közművezetékek geodéziai dokumentálása

Magyarországon 1979 óta kötelező a megépített közművezetékek nyíltárkos (betakarás előtti) geodézia bemérése, térképezése, s a városok egységes közműnyilvántartásának létrehozása.

A közelmúltban közmű kivitelező cég jogászaitól olyan észrevétel érkezett hozzánk, hogy mi alapján kötelező a megépített közművezetékek geodéziai felmérése, mert szerintük erre nincs jogszabály. Első megdöbbenésünk után megnéztük a CD lemezen kiadott, és havonta frissített Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyűjteménye kiadványt /Magyar Hivatalos Közlönykiadó/, s megállapítottuk, hogy a 3/1979. /Ép.Ért.11./ ÉVM számú utasítás a közműnyilvántartásról és a 3/1984. /Ép.Ért.26./ ÉVM számú módosítása nem található a hatályos jogszabályok között. Nyilvánvaló, hogy felelős jogszabályalkotók nem szándékosan hatálytalanították a rendeleteket, hisz még laikusoknak is valószínűleg egyértelmű, hogy a közművek helyének térképi rögzítése miért elengedhetetlen.

Az ok valószínűleg a következő:
A 3/1979. ÉVM rendelet kiadása az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 51.§-ának (2) bekezdése és a 30/1964. /XII.2./ Korm. számú rendelet 27.§-ának (1) bekezdése alapján történt.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 60. §-a hatályon kívül helyezte az előbb említett 1964. évi III. törvényt és a 30/1964. Korm. sz. rendeletet, így az e jogszabályok alapján kiadott alacsonyabb szintű rendeleteket is, közöttük a közműnyilvántartásról szóló rendeletet is.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény viszont a következőket rendeli el:

58. § (1) Az építésügyi hatóságok, települési jegyzők (főjegyzők), közművezetékek kezelői, közalapítványok, kamarák és más, jogszabályban erre felhatalmazott szervek az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges azon területi, társadalmi, környezeti, természeti és műszaki adatokról, amelyek a településrendezéshez és a tervezéshez, az építésügyi hatósági tevékenységhez feltétlenül szükségesek jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartásokat vezetnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatósági nyilvántartásnak minősül:

a) a települések közigazgatási területét ábrázoló földmérési alaptérképek (bel- és külterület ábrázolásával),
b) a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek nyilvántartása,
c) a telekalakítási engedélyek mellékletét képező tervek,
d) a belterületi közműnyilvántartás,
e) az építmény-nyilvántartás,
f) az átnézeti nyilvántartási térkép,
g) a külterületen lévő nyomvonalas és kapcsolódó létesítmények nyilvántartása,
h) a tervezői, vezető tervezői, szakértői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői névjegyzék vezetése,
i) a lakásépítéssel, megszűnéssel kapcsolatos nyilvántartás,
j) a hatósági, építésfelügyeleti ellenőrzések jegyzőkönyveinek nyilvántartása,
k) az építésügyi hatósági eljárások következtében szükségessé vált pénzösszeg behajtásának nyilvántartása,
l) a bauxitcementtel épült építmények nyilvántartása,
m) az egyéb jogszabályban megjelölt, az (1) bekezdés körébe tartozó nyilvántartások.

62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

a) a miniszter kezdeményezésére – az 52. § (2) bekezdésben meghatározott – városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének illetékességi területét,
b) a miniszter kezdeményezésére – az 52. § (3) bekezdés alapján – eljáró építésügyi hatóságok körét és illetékességi területét,
c) az 53. §-ban említett szakmai feltételeket,
d) az 52. § (3) bekezdése alapján a Kormányhoz intézett kezdeményezés tartalmi követelményeit, előterjesztésének, elbírálásának rendjét,
e) az építésügyi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselők képesítési követelményeit,
f) az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlásának részletes szabályait,
g) a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és azoktól helyi építési szabályzatban való eltérés lehetőségét,
h) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályait,
i) az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályait,
j) az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások (adatbázisok és információs rendszerek) létesítésének és működésének feltételeit,
k) a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezésének, üzemeltetésének, ellenőrzésének, valamint a felvonó szakértői és ellenőri tevékenység szabályait
l) a településrendezéssel kapcsolatos kártalanítás részletes szabályait,
m) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó, építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szabályait

rendelettel állapítsa meg.

Az Étv. fentebb említett 62.§.(1). j) pontja szerint kiadott 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és működésének feltételeiről szerint:

1. § (1) A rendelet hatálya az Étv. 58. §-ának (1) bekezdésében meghatározott építésügy körébe tartozó hatósági nyilvántartásokra (a továbbiakban együtt: nyilvántartás) terjed ki.

(2) A nyilvántartás vezetésére kötelezett hatóságok és szervezetek e feladatokat társulási formában is végezhetik.

2. § A rendelet hatálya alá tartozó nyilvántartások térképi alapját – a külön jogszabályok alapján vezetett és nyilvántartott – állami földmérési alaptérképek és az ingatlan-nyilvántartási térképek képezik.

3. § (1) Ha települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat másként nem rendelkezik, a településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatokat, közműnyilvántartásokat (a külterületi nyomvonalas létesítményeket tartalmazó nyilvántartások kivételével) és a helyi érték védelemmel kapcsolatos nyilvántartásokat az Étv. 52. §-ának (1) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóság vezeti.

(2) Ha a 3. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartást nem az építésügyi hatóság vezeti, akkor azt 1 példányban – felhasználás céljából – az építésügyi hatóság részére is meg kell küldeni.

(3) A főváros vonatkozásában az Étv. 14. §-ában meghatározott településrendezési tervek és építési szabályzatok nyilvántartásának összehangolásáról, továbbá a fővárosi önkormányzat által jóváhagyott településszerkezeti terv, fővárosi szabályozási keretterv, valamint a fővárosi építési keretszabályzat nyilvántartásáról a főjegyző gondoskodik.
 

6. § (1) A közművezetékek kezelői (üzemeltetői) a működési területükön lévő közművezeték hálózatokról, a nyomvonalas jellegű létesítmények, berendezések és műtárgyak méreteiről, kapacitásáról, anyagáról, műszaki állapotáról, továbbá a szolgáltatásuk igénybevételéhez szükséges egyéb jellemző adatokról kötelesek nyilvántartást vezetni – a rájuk vonatkozó jogszabályban rögzített – szakmai előírások és követelmények szerint.
 

9. §

(3) Az építésügyi hatósági nyilvántartások rendszerét a közigazgatási hivatalok – legalább 2 évente – ellenőrzik. Az ellenőrzést a rendelet hatálybalépésétől számított egy év elteltével kell megkezdeni.
 

10. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba.

A fentiek alapján látható, hogy a közművezetékek nyilvántartása az új Étv. szerint is kötelező, sőt nem tesz különbséget a városok és községek között, a probléma viszont az, hogy a korábbi rendelet (3/1979.ÉVM) rendelkezett a nyilvántartások műszaki tartalmáról (térképi ábrázolás előírásai, jelkulcsok stb.), míg a jelenlegi jogszabály ezt nagyvonalúan elintézi. Nem tartható helyes megoldásnak az, ha minden építésügyi hatóság saját maga alakítja ki a közműnyilvántartás műszaki feltételrendszerét. Megítélésünk szerint célszerű lenne a korábbi műszaki feltételrendszert felülvizsgálni, s a mai követelményeknek megfelelően kiadni. Ebben a jogszabályban kellene tisztázni a bemérésekkel, nyilvántartás vezetéssel kapcsolatos jogosultsági kérdéseket is, összhangban a mérnökkamarai törvénnyel.