3. Nyílt forráskódú térinformatika munkaértekezlet
BME Általános- és Felsőgeodézia tanszék
Budapest Műegyetem rkp. 3. K épület mf. 26.
2014. november 21.
10-16 óra
Térkép Fényképek
A munkaértekezlet célja, hogy a magyarországi felhasználókat
összehozza, a felhasználói kört bővítse, lehetőséget
biztosítson az információk megosztására. Az előadásokat követően, öt percben lehetőséget biztosítunk kérdések feltételére, észrevételekre. Regisztráció 9:00-10:00 Ebédszünet (45 perc, 12:15 - 13:00) A munkaértekezlet után 1 órás ismerkedés szoftverekkel (jelentkezés a helyszínen)
Kapcsolat: siki [kukac] agt.bme.hu
OSGeo magyar csoport, csatlakozzon a LinkedIn csoportunkhoz
Program
FOSS4G technológia, szoftverfejlesztés (10:00 - 12:15)
Miben különleges az energiaipar? Hogyan használhatóak a nyílt
forráskódú térinformatikai eszközök (különös tekintettel a
webtérképekre) ebben az iparágban? Milyen problémákkal találkozhatunk
egy olyan rendszer bevezetésekor, amely nem a nagy szoftvercégek jól
ismert programcsomagjaira épül? Milyen naprakész technológiákat
alkalmazhatunk meglévő rendszerünk fejlesztésére, tökéletesítésére?
Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ egy konkrét SaaS
implementáció bemutatása közben.
Lehetőségek és buktatók bemutatása egy adatfeldolgozási feladat kapcsán.
A térinformatikai szoftverek jellemzően asztali alkalmazások, melyek
kinézetükben többé-kevésbé egységesek: térképablak, rétegfa, ikonsor
stb. A nyílt forráskódú Heron Mapping Client (MC) elősegíti a
böngésző alapú webes térképes alkalmazások készítését. A Heron a
GeoExt JavaScript toolkit fölé épül, felhasználva és továbbfejlesztve
annak elemeit. A Heron úgy használja ki a GeoExt nyújtotta
lehetőségeket, hogy közben minimális programozást igényel: meglévő
panelek megfelelő konfigurációjával kis erőfeszítéssel gazdag webes
térképes alkalmazásokat tudunk készíteni.
A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft egyik legutóbbi munkája,
az építésügyi hatósági ügyintézés web-GIS platformon történő
megvalósítása is Heron-ra épült. Az előadás során az ÉMO Építésügyi
Modulján keresztül kerül bemutatásra ez a toolkit.
A digitális légifilm archívum szakmai háttere: légifilmtár,
szkennerek, szkennelés.
fentrol.hu fejlesztői szemmel, avagy mit kezdjünk a weben 65.000 db
300MB-os TIFF-fel PostGIS, Mapserver, OpenLayers, gdal környezetben.
A földhivatalok a térképi adatokat a DAT adatcsere formátumában szolgáltatják,
ha ezt valamilyen eszközökkel kezelni szeretnénk, akkor előzőleg az adott
szoftverek által támogatott formátumba kell alakítani. A bemutatott programokkal
a DAT állományokat többek között PostGIS vagy SpatiaLite adatbázisokba lehet
feltölteni, amelyeket a továbbiakban már sokféle eszközzel meg lehet jeleníteni.
A fejlesztések központi része egy olyan Python modul, amelyet más
alkalmazásokban is hasznosítani lehet.
A Drupal 7 bemutatása, téradatkezelő modulokhoz nélkülözhetetlen
bővítmények rövid bemutatása Proj4JS, geoPHP, Geofield, Location, Address Field,
Geocoder, Openlayers, GMap modulok bemutatása, téradatok bevitele és megjelenítése.
Nyílt forráskódú szoftverek jövője, alkalmazásuk előnyei, hátrányai, ...
FOSS4G alkalmazás, kutatás, közösség (13:00 - 15:00)
A bíróságok polgári peres vagy közigazgatási ügyeik tárgyalása során sok
esetben kerülnek szembe különböző mezőgazdasági szakkérdésekkel. Ha a jelentős
tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges
szakértelem szükséges, mellyel a bíróság nem rendelkezik, akkor a bíróság
ezeknek a megválaszolására igazságügyi szakértőt rendel ki.
A szakértő feladata, hogy a feltett kérdéseket szakmailag alátámasztott módon
megválaszolja, és ezzel az ügy lezárását előmozdítsa.
A mezőgazdasággal kapcsolatos peres ügyekben sok esetben több évvel korábbi, a
gazdálkodás térbeliségére is vonatkozó szakkérdéseket kell megválaszolni.
Ezeknek a problémáknak a megértésében, megfejtésében és a válaszok
dokumentálásában jelentenek nagy segítséget a távérzékelési és térinformatikai
eszközök.
Néhány, a gyakorlatban előforduló eseten keresztül mutatom be a mezőgazdasági
igazságügyi szakértésben előforduló térinformatikai megoldásokat.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) nyilvános adatainak jó része az
INSPIRE direktíva hatálya alá esik. A geológia, geofizika, bányászat,
környezetvédelem területén számos témakörben szabványos kereső, megjelenítő és
letöltési szolgáltatásokat fejlesztünk, amelyek alapvetően saját fejlesztésű és
szabad forráskódú szoftverekre épülnek. Az INSPIRE konform adatszolgáltatás a
térképi metaadatok publikálásán túl a térképi alakzatok mögötti adatbázis
tartalom szabványos megosztását is jelenti. Komoly kihívást jelent a meglevő
adatrendszerek szerkezetének leképezése az INSPIRE adatmodellre, és az új
tartalmi, formai elvárásoknak megfelelő tartalomszolgáltatás kialakítása. A
szabványos adatrendszerkezet és a nyílt web szervizek használata eddig nem
látott szintű adatintegrációt tesz lehetővé, ráadásul adatcentralizáció nélkül.
Az előadás néhány jellemző példán keresztül bemutatja az "INSPIRE gondolat"
megvalósításának egy módját, és kiaknázásának lehetőségeit. A bemutatott példák
másoknak is hasznos útmutatóul szolgálhatnak az új európai téradat
infrastruktúrába való betagozódás első lépéseihez.
A különböző általános célú vetületi átszámító programokban (pl. Proj.4) az EOV
és más vetület közötti átszámítás alapesetben több méteres hibával végezhető el.
Gyakran nem csak koordinátás pontok átszámítására van szükségünk, hanem
digitális térképi állományok állományok átalakítására is. Ilyen esetekben az
EHT2 program nehézkesen használható. A nyílt forráskódú Proj.4 programkönyvtár
lehetőséget biztosít, a hét paraméteres térbeli transzformáció mellett, javító
rácsháló megadására is. Egy javító rácshálót hoztunk létre az EOV - ETRS89
között, mely számos nyílt forráskódú programban használható (cs2cs, ogr2ogr,
QGIS, stb.). (grid shift). Ehhez kapcsolódóan egy web-es szolgáltatást is
létrehoztunk a http://www.agt.bme.hu/on_line/etrs2eov és a javító rács is letölthető innen.
A két BSc-s diák TDK dolgozatában épületen belüli, WiFi fingerprint alapú
helymeghatározást valósított meg, melyhez kapcsolódóan egy pontszerű adatok
felvitelére alkalmas közösségi webes térképet hoztak létre. Természetesen
mindezt nyílt
forráskódú szoftverek felhasználásával készítették el (PostGIS, MapServer,
OpenLayers3).
Az OSGeo, az ICA és az ISPRS támogatásával 89 labor jött létre
(2014. október 2-i adat), elsősorban felsőoktatási intézményekben, a nyílt
forráskódú térinformatikai szoftverek oktatására. Két ilyen labor is található
Magyaroszágon (GEO Székesfehérvár, BME Budapest).
Napjainkban a térinformatika számos területen alkalmazható, így többek között a
településföldrajzban is. A szoftverek hozzáférhetősége a felhasználási
területek nagyságával ellentétben viszont igen csak korlátozott, ezért én a
vizsgálataim során egy olyan szoftvert választottam ami mindenki számára
elérhető. A kutatásom során QGIS-ben végeztem térbeli középpont, illetve
legközelebbi szomszéd index számítást. Ezen statisztikai módszerek
alkalmazását kívánom előadásomban bemutatni.
A Pécsi Tudományegyetem TTK-n immár mintegy 10 éve szerves része a földrajzi
képzésnek a térinformatika, azon belül pedig a szabad szoftveres
térinformatika is. Két térinformatika laborunk hosszú évek óta üzemel, Linux
és MS Windows környezetben is lehetővé téve a fontosabb GIS szoftverek
megismerését. Ennyi idő alatt persze bőven gyűltek a tapasztalatok:
E kérdésekre adott válaszokról szól az előadás. Meg a kapcsolódó egyéb
tapasztalatokról. Elöljáróban - és erősen leegyszerűsítve a dolgot -
annyit el lehet mondani, hogy az elfogadás lassab, mint szeretnénk és utána már
tartósabb, mint vártuk volna.
Élménybeszámoló a részvevőktől az első európai konferenciáról.
Hogyan kaphatok segítséget, hogyan lehetek a tagja a közösségnek, hogyan kapcsolódhatok az egyes projektekhez, ...
Média partner:
OSGeo,
eGov Hírlevél,
HUNAGI
OpenStreetMap hírösszesítő