Egy testvér-települési találkozó apropóján

A 2007. augusztus 20-i ünnephez kapcsolódva Balassagyarmat adott otthont a testvérvárosi és a Gyarmat nevű testvér-települések találkozójának.

A küldöttségek már augusztus 17-én megérkeztek és a négy nap során különböző programok, látogatás, kirándulás révén ismerkedtek egyrészt a várossal, környékkel, nevezetességekkel, másrészt tájékoztatást kaptak a helyi gazdaságról, kultúráról, civil szervezetekről.

Több küldöttség nem tudott résztvenni, így pl. a beharangozás ellenére az ukrajnai Szolyva és az olasz Lamezia Terme, igaz jött helyettük Pavia, Füzesgyarmat pedig későn vette hírét a meghívásnak, és erre az időpontra már egy hasonló ünnepséget szervezett.

A regionális, határokon átnyúló kezdeményezések reneszánszukat élik, üdvözlendő hogy a jobboldali városvezetés egyetért ezzel az iránnyal és a 2000. évi, Juhász Péter polgármestersége alatt beindított találkozót most a második követte. Magunk is javasoltuk a testvérvárosi együttműködés erősítését, a kulturális kapcsolatok mellett, alapvetően gazdaságélénkítő szándékkal.

Arról, hogy a gazdaságélénkítésnek talán leginkább a magyar fél érezné szükségét, a testvérvárosi küldöttségek vasárnap esti bemutatkozása csak meggyőzhetett.

De visszatérve a rendezvény ötletéhez, számos helyen hallottuk a városban, hogy minek nekünk testvérvárosi találkozó, ott nem történik semmi, hány millió forintot költenek el, amikor elbocsátások történnek sorozatban.

Az, hogy az adóforintokat ki mire költi, mindig kiváló vitaalap, ismerős még a demagóg, az emlékeinkbe vésett szlogen, hány lélegeztető gépet lehetett volna venni az innen vagy onnan megtakarított pénzből.

Igaz, hogy azóta egyes lélegeztető gépek sorsát már nehezen tudnánk követni, tulajdonjogi átalakulásukat élnék hűvös kórházi raktárakban (hogy demagógiáért mi se menjünk túl messzire).

Nos, a város az esemény megrendezésére sikeresen pályázott egy uniós alapnál és 5 millió Ft-os támogatást kapott.

A pletykáknak és mende-mondáknak tényekkel és korrekt tájékoztatással szokták elejét venni, különösen akkor, ha valami védhető. Sajnos, ez most elmaradt vagy nyomát nem találtuk, de ennek egyszerű oka volt: nem volt hol tájékoztatni.

Az már nem mende-monda, hanem városszerte kritikával illetett tény, hogy szünetel a városi TV adása, annak honlapja, szintúgy a városi újság, alig frissül a városi web lap, az Ipoly TV el sem kezdte adását (a gaz szolgáltatótól két éve nem kap frekvenciát, de rossznyelvek szerint már nincs is miért), honlapja sem frissül. Bár nincs köze hozzá a városnak, de külön pech, hogy pont mostanság szűnt meg a Palóc Krónika c. periódika.

Gyűrűzik az új igazgató, a Média Kht.vezetője, Házy Attila körüli, részben az ellenzék által sikeresen kavart botrány. Nyári szünetet tart és megújulásra készül a TV, a honlap - mondják a hivatalosságok, elefánt került a porcelánboltba - mondják mások.

Az biztosan állítható hogy a mai ellenzéknek nincs mit a jobboldali városvezetés szemére vetni, amit a baloldal várostájékoztatás címén az elmúlt négy év alatt nyújtott, azt nehéz lenne alulmúlni. Persze, láttunk mi már biztos helyzetből szomorú vereséget.

Pedig a jobboldali városvezetés - a lehetőségeihez képest - ígéretesen munkálkodik, távlatos tervekkel, jó célokkal. Tehát lenne mit megjeleníteni, tájékoztatni, bemutatni.

Természetesen nem egyirányúan. Korrekt és többoldalú tájékoztatás kell. Ügyes kiegyensúlyozottság. Hogy a média-vitorlás jó kikötő felé halad-e, még nem tudjuk. De vigyázat, bár a szélirány fontos, de a túl erős szél – megtörténhet - rossz kikötők felé sodorhat.

Persze a médiumok hiánya nemcsak az EU támogatás kommunikálása híján volt feltűnő, akik hiányoztak az ünnepi események napjaiban, azok éppen a városlakók voltak. De az előzőek alapján ez nem is lehetett meglepő. Képújság, pár falragasz, hangosbemondó és a megyei napilap híre nem elegendő, a városlakó egyébként is kényelmes, nehezen mozdítható.

A testvér-települési találkozó színhelye a Művelődési Központ volt, az augusztus 18-i kirándulásokat követően este a vendégek és vendéglátók mutatták be egymásnak településeiket, némi kultúrprogrammal fűszerezve, majd 19-én délelőtt a városi civil szervezetek mutatkoztak be a Művelődési Központ nagytermében.

A programot Hlavay Richárd, a Gazdasági Rádió munkatársa moderálta, vendégeink rövid előadásokat, prezentációkat láthattak, hallhattak:

- Ott Évától, a kistérségi pályázatokról;

- Bereczk Edittől, a Városüzemeltetési Kht. vezetőjétől, a városi ipari park előnyeiről és versenyképességéről;

- Dénes Andrea kertészmérnöktől, aki a Palócország Fővárosáért 99 Közalapítvány és az Önkormányzat közötti sikeres együttműködésről beszélt, mely révén közös virágosítással a városképet védik;

- Cseh Marcellnétól az Ipoly Unió képviseletében, aki az Égerlápi Oktató Központról, a Borostyánkőút programról, a majdani Ipoly hidakról, és nagy adag optimizmussal a Szlovákia-Magyarország közötti vasúti szakaszok reménybeli újraindításáról tájékoztatott;

- Polacsek Bélától, aki a Gondoskodás Közhasznú Egyesülettől az egyedülállók, elesettek szociális megsegítéséről beszélt;

- Huszárik Katalintól, aki az Evangélikus Egyházi közösségről, a közelmúltban létesített 20 fős egyházi szálláslehetőségről és konferencia termükről értekezett;

- dr. Lőrincz Péter orvostól, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének képviseletében, mely szervezet révén neves és köztiszteletben álló közéleti személyiségek adtak elő sorozatban a városban;

- Lencsés Zsolttól, az Artéka Egyesület képviselőjétől, aki kezdeményezője volt a terényi parasztházak állapotfelmérésének, amelyet megyeszerte folytatni kívánnak;

- Ember Csaba karnagytól, akinek elévülhetetlenek az érdemei a városi zenei kultúra fenntartásában, és aki a testvérvárosi zenei együttműködés motorja, (és aki éppen az augusztus 20-i ünnep alkalmával vehette át a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét a minisztertől, amihez mi is őszintén gratulálunk!)

- Csemniczky Zoltántól, a Művelődési Központ igazgatójától, aki a sokunk által várt városi színházterem megépítéséről és Palóc Múzeum bővítéséről vizionált.

Az előadásokat a résztvevő települések finomságaiból összeállított kóstolók követték, bár hiányoltuk a bőségesebb palóc ízeket, de vigasztalást kaphattunk a Palóc Kertbarát Kör gyümölcseiből, konyhakerti terméseiből összeállított látványbemutatóval, amelyet (a korábbi években erre a célra igénybe vett Városi Képtár épülete helyett) most a volt Megyeházán, a Díszterem előterében élvezhettek az érdeklődők.

A délutáni program jó hangulatú sportvetélkedőkkel folytatódott a Művelődési Központ udvarán, volt itt keréktekerés, kiscsoportos mikróbusz-tolás, íjászverseny, petanque, krikett - minden a nemzetköziség jegyében.

Végig szoros versenyben Balassagyarmat egy ponttal előzte meg Ostroleka ötösét, így sajnálhatja a balliberális ellenzék és képviselőik - mivelhogy alig érezték szükségét a részvételnek -, hogy szinte csak inkognitóban láthatták, amint a győztes város csapatkapitányát, Medvácz Lajos polgármestert míves díszkoronával megkoronázzák. (Pedig milyen jól jönne egy ilyen fotó a következő kampányban, prezentálva a birodalmi allűröket, kár hogy jogdíjigényünk meghaladná a pártkassza tartalmát.)

Az esti, testvérvárosi bemutatkozó előadások több mint egy órás késéssel kezdődtek, remélhetőleg nem a díszkorona sikere miatt.

A 4.000 lakosú Heimenkirch alpolgármestere igazi németes precizitással tartott vetítettképes előadást, itt leginkább az egy főre eső és működő egyesületek számán ámuldozhattunk. Az 54.000 lakosú Ostroleka a Közép-Lengyelországot sújtó gazdasági boom élvezője, amelyet angol nyelvű rövidfilmmel is illusztráltak.

A legkellemesebb meglepetés a negyvenezres erdélyi Dés bemutatkozása volt (kis fordítási mellékzöngéket leszámítva, magyarul Somes-e a Szamos, Dézs-e a Dés), de fontosabb ennél, hogy erre az alkalomra készült el a város magyar nyelvű rövidfilmje, bőséges, többnyelvű és nívós városi kiadványt kapott minden jelenlévő, tehát Dés komolyan veszi EU-s lehetőségeit. Magyar és román tánccal is készültek, sikerrel.

Balassagyarmat a bemutatkozást Banda Ádám (már joggal nevezhetjük így) hegedűművészünkre bízta, és Ádám, mint már annyiszor, most is elkápráztatott, valóban méltó követe volt a magyar zenei kultúrának.

Augusztus 20-a, a Szent István napi ünnepségek jegyében kezdődött, és majdnem azzal is fejeződött be.

A Szent István napi új kenyér megáldása és megszegése ünnepségre már megtelt a Vármegyeháza udvara, itt ünnepi beszédet Medvácz Lajos polgármester, köszöntőket Bartha István evangélikus, Molnár Zsigmond református lelkészek, valamint dr. Stella Leontin katolikus plébános mondott. Megjelentek a volt polgármesterek is.

A zenei kíséretről a Dalegylet, a Szent Felicián és az Evangélikus Kórusok, Banda Ádám és Csábi István gondoskodtak.

Délután a Szabadtéri Színpadon a programok már a szokásos 20-i vihar előérzetével kezdődtek.

Koós János és Dékány Sarolta még sikeresen nosztalgiáztatta a nagyérdeműt, majd aláírásra került a Szlovákgyarmat és Balassagyarmat közötti testvér-települési szerződés. Ezzel a trianoni határ szellemi lebontására is újabb lépest tettünk, januártól pedig - annyi év után - megszűnik a fizikai határ is.

A további délutáni, esti programokat - köztük tavalyhoz hasonlóan a tűzijátékot is - elmosta a menetrendszerűen megérkező égi áldás.