Szubjektív Balassagyarmat

avagy kritikus kisvárosi séták

Nemrégiben látogatóm érkezett. Egy régi barát. Ritka az ilyesmi, barát, érkezik, és ráadásul régi. Elhagytuk már 1968-at egy pár évvel, mikor először jött, külhonból, valahonnan a függöny mögül, amelyet vasnak is mondtak. Egy kicsit már meglebbent a függöny, de csak annyira, hogy mások benézzenek rajta, mi csak módjával kukucskálhattunk ki, a függönyt mások fogták és mozgatták.

Balassagyarmatra jött akkor, egy ismeretlen világba, egy kisvárosba, ezt a látogatást még több követte, de már nem ugyanide. Elvetődtünk itt-ott a hazában, hogy benyomásokat szerezzen, látott, csodálkozott, elkomorult, mert idegen létére őszinte volt.

Idén újra jött.

- Menjünk Gyarmatra is, - mondta, mert vannak még megfoghatatlan érzelmek.

- Nézzük, változott-e valami? - szólt. Rosszat éreztem. Én nem tévedtem.

Kritikus szemmel néztünk, ezek a leírások részei élményeinknek, okulásra és vitára, egyetértésre és ellentmondásra ezennel közzéteszem őket. Egy-egy helyszín említésekor olyan információkat is leírok majd, amelyeket talán nem találtok máshol, lesznek benne tények, sok szubjektív benyomás. Na, akkor nézzük.

Ha bármely útikönyvet fellapoztok, mi lesz az első bekezdés a várostörténet után?

Igen, eltaláltátok, így szól/hat:

Alsócsengelegkisfürtösre vasúton, közúton, sőt vízi úton is érkezhetünk. Fekvése ideális.

Na ugyanezt elmondhatjuk Balassagyarmatra is. A legutolsó bedekker írója az utolsó megközelítést illetően ugyan egy kicsit tévedett (igaz, hogy egy francia volt, holmi Clemenceau), de ez a tévedése ott a messzi Trianonban sokba került nekünk. A hajózható Ipoly túlparti kikötőit már a szomszédnak szánta. Tehát hajóval nem jöhettünk, így beértük a vonattal.

Nézzük, mit ír dr. Borovszky Samu: Nógrád vármegye c. 1911-ben kiadott nagyszerű könyvében.

…Mikor az idegen Losoncz vagy Aszód felöl vasúton érkezik Balassagyarmatra, már jóval előbb feltűnik a hosszan elnyúló város, amely az Ipoly folyóra dőlve szinte egy hosszú utcából látszik lenni. Mikor a vonat berobog a pályaudvarra, mozgalmas élet tárul szemünk elé, mert többnyire két, ha nem három vonat találkozik egyszerre…

Eleinknek még más fogalmuk volt a robogásról, és bizony akkor még a Gyarmatra berobogó vonat sebessége versenyre kelhetett más külhoni társáéval.

Ma már nem ez a helyzet. Sem robogásról, sem versenyről nincs szó.

A három irány még igaz. Egyelőre.

Aszód távolság 59 km, menetidő 1 óra 34 perc

Ipolytarnóc (Lucenec helyett) távolság 41 km, menetidő 1 óra 12 perc

Vác távolság 70 km, menetidő 2 óra 11 perc

Bármely irányból utazunk, nem menekülhetünk a BZMOT motorvonat igénybevételétől. Mi sem tettük. Aszód felől jöttünk, barátom megtörten szállt ki.

De nézzük, mit ír benyomásairól a http://web.axelero.hu/gullner/vonat/v02.htm oldalon Gullner úr, a vasút barátain kívül is bárkinek ajánlom, aki érdekesebben tud vonatozásairól írni, annak 1 db Balassagyarmat-Őrhalom közötti ingyen jegyet juttatok 1. osztályon.

Balassagyarmat egy mellékvonali csomópont, amely egykor mozgalmasabb napokat látott. A mai forgalom mellett ez az állomás is túlméretezettnek tűnik, sok az üres vágány. Studenka van bőven, az egyik vágányon tehervagonok. Úgy látszik, van még teherforgalom. A vontatási telepen egy M44 és egy M47 álldogál, az épület mögött is áll egy-két M43/M47 szerű üzemképtelennek tűnő mozdony.

Balassagyarmaton vettem egy 120 km-es, 882 Ft-os kéregjegyet 926 forintért. Rövid séta a szemerkélő esőben, majd ismét Studenkára kaptam, irány Aszód: Bzmot, Bzx, Bzx. A vonat 14:35-kor indul, gyakorlatilag csak diákok az utasok. Magyarnándor után kellemes meglepetés: alagút! Nem tudtam, hogy van itt alagút, pedig jártam már erre, még a múlt században. Az alagút után hosszasan lejt a pálya.

Aszód - Budapest: V63 045, Db, Ao, Bo, Bo, Ao, B, Bo, indult 16:23-kor. Az utolsó előtti (egyetlen B) kocsiba ültem, a szutykos ablakon alig lehetett kilátni, sebaj, legalább aludtam egy jót a Keletiig.

Retro:

Az első vasútvonal 1891-ben épült Ipolyság-Balassagyarmat között, majd 1895-ben épült ki az Aszód-Balassagyarmat-Losonc útvonal.

Igy ír Nagy Iván özvegye:

egész Pestig lehet menni vasúton. Gyarmat kezdi magát nagy várossá kinőni, mert mostmár mindenfelé vasúton lehet járni. Csak a lakossága nem akar mivelődni.

A gyarmati vasút és vasutasság legnagyobb megpróbáltatása 1919-ben érkezett el. Ekkor a városba betörő cseh csapatok kiverése olyan tett volt amelyet az utókor csak részben tud értékelni. Ennek révén lett a város Civitas Fortissima, de ehhez is 2005-ig kellett várn,i amikor már törvény mondja ki hogy Gyarmat jogosult a cím viselésére…

Az állomáson emléktábla őrzi a két hős vasutas nevét, akik életüket is áldozták a harcokban.

Az állomás épülete és környezete, ha változott 1971-hez képest, akkor csak negatív értelemben, falfirkák, málló vakolat, „megáll az idő” érzés. Egyetlen pozitívum a vasút feletti híd, szerkezetileg megerősítve, átfestve.

Utunkat a Bajcsy úton folytattuk, erről írhatott dr. Borovszky is, amikor egy hosszú utcáról mesélt. Igaz, ekkor még Scitovszky nevét viselte.

Ez az utca inkább az előnyére változott. Legszebb lett a képen látható épület, igaz hogy állami pénzből, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság telepedett ide, de azért elismerendő a helyreállítás mívessége.

A Rendőrség épülete gazdát keres, az idők változását legjobban az jelképezi, hogy ott, ahol az őrmester posztolt, most a befalazott ajtóba bankautomatát szereltek.

Pár lépés, és elérkezünk a híres-neves Jagyutt cukrászdába. Jagyutt úr a városban szimbólum lett, nemcsak azzal, hogy a minőséget magasan tartja, hanem azzal is, hogy számos eseményt anyagilag is támogat.

Barátommal két termetes süteményt és capuccinot kértünk, és az emeletre telepedve megcsodálhattuk azt az ötletes megoldást, hogy oda a tálcát egy motoros felvonó továbbítja, az a vendég, aki nem ismeri a rendszert, bizonyos éhesen keresgélheti rendelését.

A gasztronómia és a kultúra egymás közelébe telepedett, pihenten és elégedetten sétálhatunk át a város igazi nevezettességéhez, a Palóc Múzeumhoz.

A Palóc Múzeum építésének gondolata már 1891-ben felvetődött. Nagy Iván (1824-1898), a hazai családtörténeti kutatás és címertan legnagyobb alakja birtokát eladva támogatta az intézmény létrejöttét.

Az épület Wälder Gyula tervei alapján 1915-ben készült el. Az építész historizáló stílustörekvések híveként sajátos neobarokk épületek egész sorát hozta létre az országban. 1928-ban nevezték ki a műegyetemen az ókori építészeti tanszék tanárává; az Akadémia tagja volt. A múzeum állandó kiállítása nevéből adódóan az állandóságot jelképezi, de aki a palóc múlt, és Madách, Mikszáth történetével kíván megismerkedni, nem mulaszthatja el a kiállítás megtekintését.

A nagyobb változásokat (pozitiv-negatív értelemben egyaránt) azonban az épület környéken fedeztük fel.

Örömteli, hogy 2004-ben a Vitézi Rend közreműködésével visszahelyezték azt az országzászlót, amelyet a háború után onnan eltávolítottak.

Retro:

Az Ipolymenti országzászlót 1933-ban Munk (Magos) Dezső építette. Vajon hány gyarmati ismeri Munk Dezső nevét? Nem az országzászló volt legnagyobb tette, építészmérnök, építőmester lévén számos épület fűződik nevéhez, pl. a városi strand, városháza, kaszinó, rendőrség. Munk Dezső zsidó származású volt, de a 20-as években katolizált. Sajnos ez sem mentette meg attól, hogy 1944-ben a nyilasok elhurcolják. Bár a felső katonai vezetéssel kiváló kapcsolatokat ápolt (több laktanyát épített az országban, pl. a rétságit is), de csak időlegesen tudták segíteni. Tudta mi vár rá, ezért amikor a szerelvény Aszódra ért, öngyilkosságot követett el. Mindezt Majdán Béla kiváló könyvéből tudhatjuk meg, A balassagyarmati zsidó közösség emlékezete c. műböl.

De volt itt azért más is, amivel kevésbe lehetett dicsekedni.

A volt Erzsébet ligettel (ami ugye Palóc liget lett, miután Ferenc József felesége mégiscsak retrográd volt, nemdebár) évtizedek óta nem sokat tud kezdeni a város. A sétautak vízmosássá alakultak, a padok egy Bronxi etnikai összetűzés után sem lehetnének viharvertebbek. Mindezt csendesen szemlélik a költőink, íróink szobrai, és leginkább a szabadtéri színpad. Régen sem kápráztatta el kulturális rendezvényeivel a városlakókat itt a város, de a rossz nyelvek szerint most már csak észak-koreai atomtudósok tartják itt kihelyezett üléseiket, így menekülve a kémrepülők elől, annyira titkosított a terület. Bizonyára nem ők kérték, hogy méretes és egymást fedő deszkakerítést állítsanak fel kerítés gyanánt, rejtse titok, aki ezt tervezte és jóváhagyta. Az Anna búcsúkon még használatban van a színpad, de utána már jobbára a vendég tudósainké.

Ennyi mazochizmus még a legerősebb hazánk és külhon fiát is igénybe veszi, így aznapra már csak egy kényelmes ágy és egy bőséges vacsora maradt (volna hátra).

Az előbbi nagyobb nehézséget okozott. Szállást találni Gyarmaton már lehet, na de milyet? Nézzétek meg honjaim a Rák szállót, bár állítólag akkor sem tartozott a fényűző kategóriába, de azért volt tartása, mint egy elegáns öregúrnak. A képet a Nógrádnet.hu web oldalról vettem, e szerint:

…a szálló ma az Ipoly Hotel nevet viseli, jelenleg privatizálás alatt áll.

Minden városvezetésnek kortes-célja a szálló eladása, csak a vevőkkel volt gondja.

Az igazán irigylésre méltó az a magabiztosság, hogy majd most sikerül.

Szóval itt nem szálltunk meg.

Valójában két hely van Gyarmaton, amely szállást nyújt: a Gösser panzió és a Sztár Motel. A Gössert választottuk, de hogy az ár és minőség valahogy nem jár kéz a kézben, azt rögtön láttuk, az egyágyas és a kétágyas szoba ára 10000 Ft. Az egyedüli luxus a televízió a szobában, igaz, zuhanyzós fürdőszoba is tartozik hozzá.

Ami a bőséges vacsorát illeti, annak már semmi nem állhatta útját. Ha valami pozitív történt a városban a vendéglátóiparban, akkor az a Svejk étterem megnyitása volt. Álljon itt elérhetősége:

Cím : 2660 Balassagyarmat,  Szabó Lőrinc út 16.

Telefon : (35)300-999

Nyitvatartás : H-Sz:11-22.30,V:12-22

Hangulatos terembelső, képek a falon, tisztaság, méretes adagok, remek sörök, aznapra már nem kellett több. Aki jót akar enni és olcsón, annak azért megsúgom, hogy Párkányba ruccanjon át a Casablanca étterembe. Itt még az étterem neve sem tudja elrontani az étvágyunkat.

Hát kedves honjaim, aki még kíváncsi, hogy folytatódik egy kisvárosi szubjektív, türelemmel legyen, a reklám után visszajövünk.

Gyarmati vándorló