Az alábbiakban Oroszlánné Mészáros Ágnes méltató gondalatait olvashatjátok Dr. Szabó Andrásról, a 2006. évi Madách-ünnepség egyik kitüntetettjéről.
Oroszlánné Mészáros Ágnes
Dr. Szabó András életpályája
Tisztelt Hallgatóim!
|
Dr. Szabó András méltatásának a következő címet adhatnánk: Tájhaza az Ipoly mentén - Egy előadóművész balassagyarmati kötődése.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy elmondhatom, életem egyes időszakai kapcsolódtak dr. Szabó Károly - András édesapja - és családja életéhez.
Ha emlékezetem nem csal, akkor másodikos gimnazista lehettem, amikor átjárt a Balassiból a Szántóba Szabó tanár úr történelmet és kedves felesége, Szépi Ibolya magyart tanítani osztályunknak.
Élmény volt, ahogyan magas fokú mesterségbeli tudással igyekeztek megszerettetni velünk szaktárgyukat. Irodalmi színpadosként pedig sokat hallottam a Szabó tanár úr által szerkesztett legendás műsorokról.
Mint afféle kíváncsi kamaszokat, bennünket is érdekelt tanáraink magánélete. Fürkészve figyeltük a három fiú fejlődését, és az András után 12 évvel később megszületett Andrea cseperedését.
|
Otthonuk légköre, nevelő hatása egész életükre meghatározó indíttatást adott és az együttélés normáit is kialakította bennük. Anyai nagymamájuk, nagynénjük, szüleik és a négy testvér lakott a háromszobás Luther utcai házban. Egészen különleges kapcsolat fűzte Andrást a drága nagyihoz, akinek kedvenc unokája volt, s rajongásig szerették egymást.
A Petőfi Iskolában kezdte meg tanulmányait, ahol meghitt, nagyon összetartó közösséggé alakult az osztály, s ezt az is jelzi, hogy az iskolában is Bátyónak hívták őt, ugyanúgy, ahogy máig a családban.
Húga a boldog összeölelkezés nemzedékeként aposztrofálta az 1950-es évek szegénységében is lelket melengető közelségben együtt élő, egymást segítő generáció tagjait.
A Balassiban nehezebb esztendők következtek, hiszen magyarra édesanyja, történelemre édesapja tanította. S hogy az elfogultság vádja ne érhesse őket, a feleltetéseknél az osztály kérdezte Andrást.
Már ekkor versmondó versenyeket nyert és a Varga Györgyné tanárnő rendezte színdarabokban, irodalmi összeállításokban állt pódiumra.
Érettségi után magyar-népművelés szakra jelentkezett az ELTE-re. Szerb Antal Magyar irodalomtörténetéből készült a felvételire és szülei is meghatódtak szorgalmán, igyekezetén, ami végül eredményhez vezetett. Az Eötvös Collegium, mint új élettér, látókörét kitágította és inspirációt jelentett számára. 1971 és 76 között tagja volt az ELTE Balassi Bálint szavalókörének, ahol Latinovits Zoltán egy Radnóti és egy Balassi estet is rendezett, illetve állított színpadra velük.
1971-ben, Győrben Kazinczy-díjat, 1974-ben Radnóti-díjat kapott. 1976-ban az Egyetemi Színpadon nagy sikerrel mutatta be első önálló estjét Magunkat másoknak címmel. Alapító tagja volt az 1981-ben induló Forrás-körnek. Négy év múlva elkészítette és bemutatta Én nem mehetek el innen címmel a két világháború közötti népi irodalomról szóló második, majd 1986-ban Erdőn túli táj címmel a harmadik önálló estjét. A 80-as években a Kecskés együttes hanglemezén XVI. századi török tárgyú versekkel, majd a A kuruc kor zenéje címmel megjelent Kecskés-lemez prózai közreműködőjeként szerepelt.
Jókai, Mikszáth, Krúdy, Móricz idill- típusait elemezte az 1986-ban megvédett doktori disszertációjában. 1981 és 1991 között tizenhét irodalmi összeállításban vett részt a budapesti Egyetemi Színpadon, és a Forrás-kör rendezvényein.
Maczkó Mária népdalénekessel közösen, saját szerkesztésben elkészítette a Könyörgés és az Országunknak megáldoztak című hangkazettájukat.
A 2004-es Balassi-év kapcsán a Balassi interaktív CD és vándorkiállítás versmondója. 1989-től máig az Eötvös József Collegium könyvtárának vezetője, közben két esztendeig a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyetteseként tevékenykedett.
Estjeivel Magyarország mellett beutazta a Kárpát-medence magyarlakta területeit, járt a bécsi, a müncheni és a norvégiai magyar klubokban és meghívást kapott Kairóba is.
A háromrészes, Assisi Szent Ferencről készített, nívódíjjal kitüntetett film narrátora, több ismeretterjesztő CD, kazetta és film prózai közreműködője volt.
Gy. Szabó András néven 1987-től rendszeresen publikál a Vigíliában, a Hitelben, a Magyar Naplóban, a Holmiban, a Palócföldben. 2001-ben jelent meg A függőhíd metamorfózisa című irodalmi tanulmánykötete. Fogyó léptek című írásában idézi fel azt a kisvárosi miliőt, amiben a Dunántúlról származott családja gyökeret vert Balassagyarmaton. Számomra felejthetetlen marad a Hitelben közölt Apám faluja c. visszaemlékezése. Előadói és íráskészségét szüleitől örökölte.
Szabó András mindeközben nem maradt hűtlen szülőváro-sához és Nógrád megyéhez. Számos alkalommal tért haza és tartott előadásokat, rendhagyó órákat az alma materben, és a város, a megye kulturális intézményeiben mutatta be önálló estjeit. Farkas András hetvenedik születésnapján és édesapja könyvbemutatóján is meggyőzte közönségét kvalitásairól, tehetségéről.
Grafikáiból és akvarelljeiből a Balassi Bálint Gimnáziumban nagy sikerű tárlatot rendeztek. Helyi képzőművészek kiállítás-megnyitóinak gyakori közreműködője itthon és a fővárosban egyaránt. Bacsúr Sándor és Nagy Márta tárlatán is megindítóan szép versmondással örvendeztette meg a közönséget.
2004-ben Balassagyarmat barátainak budapesti, Duna Palotabeli találkozóján kiemelkedő művészi átéléssel szerepelt, híveket szerezve ezzel a régi magyar irodalomnak. Ő tolmácsolta a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság tagjainak alkotásait is.
Feladatot vállalt Zsélyi Nagy Lajos szlovákiai, Kossuth-díjas költő munkáinak megismertetésében. A határon túli magyarok sorsát szívén viseli, és küldetésnek tekinti szolgálatukat.
A csesztvei Madách irodalmi napon, a műemléktemplomban tartott Balassi összeállítása sokak számára marad emlékezetes.
|
Legutóbb a Kossuth Rádió Névjegy című műsorában szólt pályájáról, gyökereiről, végtelen ragaszkodásáról a szülőföldhöz. Ebben az interjúban Gózon Ákos szerkesztő-riporter az irodalom apostolának, prófétájának nevezte dr. Szabó Andrást. Ezt a gyönyörű vallomást meg kívánjuk jelentetni a Honismereti Híradóban, és mindenkinek ajánlom majd elolvasásra. Ha tehetném, tananyagként használnám az iskolai oktatásban. Kötődése a tájhoz, a családhoz, az irodalomhoz, a természethez, s ahogyan átlényegíti gondolataival az élményt, az páratlan.
Csodálattal, elragadtatással tiszteli édesapját, akiről így szólt az említett rádióriportban: ...édesapám mindig vitt magával minket, és a tájnak, és a költészetnek varázslatos egységét teremtette meg számunkra...
|
Kedves Közönségünk! Mindnyájunk nevében szeretettel gratulálok a melegszívű, gazdag érzelmi életű, kiváló kapcsolatteremtő képességekkel megáldott dr. Szabó Andrásnak, aki a nótázásban és a népdalok éneklésében is verhetetlen.
Kedves András! Közelgő születésnapod alkalmából is szívből köszöntelek! Isten éltessen sokáig!