Csillagtúra a Palócföldön

Nincs szebb időszak a tavasznál egy országjáró felfedezésre, és akinek Palócföldért jobban dobog a szíve, nem is választhat más útirányt. Persze Palócföld, mint tudjuk, se nem földrajzi, se nem nyelvi határ, tudósaink pedig még a mai napig a kezdő kérdésnél sem jutottak tovább, meddig terjed a Palócföld? Arról már ne is beszéljünk, honnan és mikor jöttek a palócok a Kárpát medencébe, sőt, kik is valójában a palócok?

Pünkösdi palócföldi csillagtúránkat a megyei területhatárok ezért nem befolyásolhatták, Hevesből, Gyöngyöspatáról, indultunk. Ez igazi palócföldi település, 5 kilométerre a nógrádi megyehatártól, éppen a hevesi javára.

Gyöngyöspata legszebb látnivalója temploma, amely a gótikus templomépítészetünk igazi gyöngyszeme, bár a XVII. században jelentősen felújították. Ne mulasszuk el az oltár megtekintését, amelynek az országban is egyedülálló különlegessége Jézus családfáját ábrázoló Jessze-fa.

Gyöngyöspata megújuló közösségi hely, ambiciózus, törekvő civilekkel és faluvezetőkkel.

Hogyan éled újjá egy közösség és hogyan mozgathatók megfelelő célokra, nos erre egy véletlenszerű választással a település legkellemesebb helyén kaptuk meg a választ.

A gyöngyöspatai Nandi vendégház tulajdonosa Bernáth Magdolna az egyik civil mozgatója a kisközösségnek, hogy milyen színvonalas programokkal készülnek a Péter Pál napi, 2008. június 27-29-i ünnepre, az itt és itt látható.

Igazi palóc ünnep lesz ekkor, de az év bármely időszaka ajánlható egy patai tartózkodásra. Nem kell messzebb menni a Nandi vendégháznál, szerencsés, akit ide vet a jó sors. Az emeleten három vendégszoba van, alatta a régió legöregebb pincéje, 400 éves. Nem üresen vár, Magdolna saját szőlészetéből származó fehér, rosé és vörös fajták a mátraaljai borok legjobbjai közé tartoznak. A palóc ízek minőségéről magunk is meggyőződhettünk.

Mátraverebély-Szentkút évszázados búcsújáró hely, a hegyek ölelésében álló gyönyörű barokk kori templomunk több ezer hívőt és zarándokot fogad pünkösdkor. A templom közelében ugratott át egy árkon lovával Szent László királyunk, a kunokat megtévesztve. A patkószögek nyomából kristálytiszta víz tört fel, ez Szentkút legendája, egy dicsőbb magyar korból.

A bátonyterenyei kitérőt a Barják Gyula alapította képeslap múzeum megtekintése magyarázta. A múzeum egy régi parasztház udvarában álló hangulatos épületrész, ahol három teremben több száz, alapvetően Nógrád megyéhez, Palócországhoz kapcsolódó, különböző korok képeslapjai láthatók. A kiállítás hétvégén 10 és 18 óra között látogatható. Cím: Alkotmány u.24, a templommal szemben.

Több ezer kép, dokumentum vár még kiállításra a gyűjtőnél, sajnos az értékes gyűjtemény területi bővítésének lehetősége is hányódni látszik a helyi politika szándékai és lehetőségei között.

Örömteli, hogy Nógrádnak is van nyilvános képeslap bemutatótere, amely joggal sorakozik fel a szerencsi és a várpalotai mellé.

Barják Gyulának karakteres véleménye van a világról, egy igazi magyar szigetre csöppen aki meglátogatja.

A 21-es útról nyugat felé letérve, Nógrád megyében dombok, lejtők, rétek, hatalmas, gyönyörűen sárgálló repceföldek között kanyarog az út. Az első megállónk az 1000 éves Kozárd, amelynek 200 lakója, egy mély völgybe szorult, de kevés ilyen hangulatos település van az országban, mint éppen ez. A település közepén a Szuha patak kanyarog, mellette pedig az új faluház, a reformkori, de közelmúltban felújított harangtoronnyal. A faluház is igazi ékszerdoboz, benne kápolna, közösségi tér, kilátó. A tervezés Birkás Gábort és Karaba Tamást dicséri, de itt látható még a gyarmati származású Párkányi Raab Péter szobrászművész Zenélő angyal c. alkotása is.

A faluban számos régi parasztházat felújítottak, több vendégház, fogadó nyílt, a Vadvirág étterem és panzió a patak mellett, úgy berendezésével, mint étlapjával tökéletes vendégváró.

A Kozárdtól Cserhátszentiván, Herencsény- Cserhátsurány- Mohora felé vezető út igazi mikszáthi hangulatot áraszt, Görbeország ez is a javából, túrázásra csábító szakaszokkal, de az autósok is csodálhatják a hangulatos erdőket, domboldalakat.

Herencsény különlegessége a Palócok Vigyázó Keresztje, amelyet 2005-ben állítottak a falu melletti Gyürki hegy tetejére. Megéri idelátogatni, például 2008. július 5-én is, hiszen akkor lesz a Palócok Világtalálkozója, zarándoklattal a kereszthez.

A keresztállítás egyik kezdeményezője Pekár István, a Duna TV volt elnöke, aki, mint a falu szülötte igen szívén viseli az itteniek sorsát. A falu megismertetésén keresztül, ünnepi események szervezésével tevőlegesen tesz a településért.

A falu másik érdekessége a Bolza villa, amely most vendégházként működik (ott jártunkkor éppen besetzt volt )

Ez a villa szolgált 1944-ben menedékül Bethlen István volt miniszterelnöknek, aki a nyilasok elől itt kapott befogadást a Bolza családnál.

Cserhátsurány után, a délre kanyarodó út melletti látnivalók Terény, majd Szanda falvakban, már egy következő látogatás témái lesznek.

Fedezze fel Ön is a varázslatos Palócföldet!