Balassagyarmatot választotta ünnepi közgyűlésének színhelyéül a 20 éves Palóc Társaság. A nagy számban megjelent tagság és a vendégek egy kellemes délutánt töltöttek el a Svejk vendéglőben. Ez alkalomra poszter kiállítás is nyílt a húsz év alatt végzett munka emlékezetes pillanatainak bemutatására. Összeállítást tekinthettünk meg a Társaság dokumentumaiból: Honismereti barangolások, Emléknapok - emlékjelek, Örökség Népfőiskolai Tábor, Sajó Sándor Napok, Jövőnk a tét, Elődeink nyomában, Ünnepeink, Nemzeti ünnepeink, Iskolák - versenyek, Rovásírás versenyek, Egyéb rendezvények címmel. Kis kiállításon mutatták be a Társaság által alapított kitüntetéseket, kiadványokat: könyveket, videókat, DVD-ket. A helyiséget díszítette a hímzett zászló, melyen a Társaság hitvallása olvasható: "Tengernyi könnynél többet ér egy cseppnyi tett". http://www.paloctarsasag.real-net.sk

Az elnökségben helyet foglalt Z. Urbán Aladár tanár, a Palóc Társaság elnöke, RNdr. Balázs Péter mérnök-tanár, az ünnepi ülés levezető elnöke és Bodnár Eliza (3) az ifjú generáció képviselője. RNdr. Balázs Péter rövid megnyitója után a közgyűlés résztvevői elénekelték a Himnuszt.

A társaság néhány tagja remek előadással kedveskedett az egybegyűlteknek. Lőrinc Sarolta néprajzkutató gyönyörű Mária himnuszt énekelt. Varga Mária tanár Reményik Sándor Öröktűz című nagyhatású költeményét mondta el, melynek záró sorai így hangzanak: "Egy lángot adok, ápold, add tovább: / És gondozd híven."

Enyedi Béla zeneköltő megzenésített verseket adott elő. Sajó Sándor Van nekem egy könyvem című versét sajátosan ötvözte Petőfi soraival ("... ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetéséhez ..."). Nguyen Hong Nam Piroska Örök emlék című költeményét, mint 20 éves indulót a 20 éves palóc Társaságnak ajánlotta a zeneszerző, előadóművész. ("A 20 esztendőre emlékezz! / A 20 esztendőt ne feledd! / Erre a 20 esztendőre emlékezz! Ezt a 20 esztendőt feledd!"). D. Szalay Károly Utazom című versének üzenete is az alkalomhoz illő volt. ("...Van egy hely, hol mindenkit várnak / Egyszer te is én is oda utazom / Bár az idő kerekei szép lassan járnak / De az emlékemet azért itt hagyom..."). Elhangzott még Várkonyi István A Magyar zászló és Sajó Sándor Éj a szabadban című megzenésített verse Enyedi Béla előadásában.

Ezután Híves István zenetanár, karnagy köszöntötte az ünneplő közgyűlést. Híves István és Híves Boglárka zenei összeállítása következett. (Magyar népdalok furulyán és Boglárka csengő hangján, klarinétszóló "Krasznahorka büszke vára...").

RNdr. Balázs Péter értékelte a Palóc Társaság eddigi munkáját. Külön méltatta Z. Urbán Aladár kiváló emberi magatartását, munkáját a Palóc Társaság élén: "Z. Urbán Aladár olyan PEDAGÓGUS, akinek a neve végig nagybetűvel van írva...".

A sok ünneplést megelégelve, jó dramaturgiai érzékkel a kis Bodnár Eliza (3) kipenderült az elnöki asztal elé és soron kívül előadta saját köszöntőjét ("... kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod!"), mellyel méltán nagy sikert aratott.

Z. Urbán Aladár röviden fölvázolta a Palóc Társaság múltját. Egy 26 fős baráti társaság húsz éve - a szklabonyai Mikszáth ház udvarán tartott szalonnasütés alkalmával - elhatározta, hogy egy kis független társaságot hoz létre, mely a magyarság, a magyar örökség megőrzése érdekében fog dolgozni a magyarság népszerűsítésével.

Akkoriban a Csemadok - az egyetlen, a felvidéki magyarokat tömörítő szervezet - politikai okok miatt már nem tudta kellően képviselni a magyar érdekeket. Ez a vákuum kedvezett a civil összefogás megerősödésének. A Palóc Társaság eleinte havonta jött össze változó helyszíneken (Kékkő, Nagyfalu, Zsély, Ipolybalog stb.). Több okból (idővel az utazási költségek növekedtek stb.) megritkultak az ilyen típusú találkozások, viszont sokasodtak a különféle megemlékezések, rendezvények, ahol a Palóc Társaság tagjai is találkozhattak. Az elnök úr bejelentette, hogy mai napon bemutatásra kerül a harmadik kiadvány, amely a Palóc Társaságnak az elmúlt években végzett tevékenységét dokumentálja.

A Palóc Társaság első 10 évét az ITT ÉLNED KELL című kötet mutatta be. A 15 éves évfordulóra a CSAK A GYÖKÉR KITARTSON című kötet jelent meg. Az utolsó 5 év történéseit ÚTON. 20 ÉVES A PALÓC TÁRSASÁG címen foglalta össze a szerkesztő.

A továbbiakban Z. Urbán Aladár röviden ismertette a Palóc Társaság főbb tevékenységi köreit:

- Húsz év alatt húsz emléktáblát és szobrot állítottunk ezen a pici földön. Köztudatba vittük, hogy nem csupán szellemi óriások éltek e tájon, hanem olyanok is, akik őket szolgálták. Megemlékeztünk többek között Kubinyi Ferencről, Kubányi Lajos festőről, Zsély Aladár aviatikusról.

- Az ÖRÖKSÉG NÉPFŐISKOLA nagyon fontos tevékenységünk. A magyarság olyan kérdéseivel foglalkozunk, melyeket a múltban elhallgattak, tiltottak. A magyar őstörténettel való foglalkozások során törekszünk a múlt jobb megismerésére, mert különben a jelenben és a jövőben elveszünk. A 14 alkalom során kb. 200 előadás hangzott el mintegy 30 előadótól, akik önzetlenül, magyarbaráti, felebaráti, testvéri segítséget nyújtva jönnek hozzánk.

- A Palóc Társaság időnként felhívásokat tesz közzé céljai elérése érdekében. Amikor a millenium évében a magyar kormány bejelentette, hogy 3200 településnek milleniumi zászlót adományoz, nyilvánvalóvá vált, hogy csak a csonka Magyarországra gondoltak, mintha a határon kívül nem is lennének magyarok. Nagyon zokon vettem, - mondta az elnök úr - hiszen Magyarország olyan ország, amely önmagával határos. A hibát kissé korrigálva később néhány határon túli helyiség is kapott zászlót, mint például Rozsnyó és egy pár erdélyi város. Mivel mi nem kaphattunk, így felhívást tettünk közzé MILLENIUMI ZÁSZLÓK készítésére. Felhívásunk nyomán készítette el a zászlót az a szervezet vagy egyházközség, amelyre hatott a felhívás szövege.

- Felhívásunkra sorra létesültek EMLÉKMŰVEK A 1848/49-ES SZABADSÁGHARC EMLÉKÉRE. Az elsőt Ipolyvarbón állítottuk, majd Dunaszerdahelyen. Még nagyon sok más helyen, szerte Felvidéken találkozhatunk újonnan állított 1848/49-es emlékművekkel.

- Pedagógusok, egyházak, polgármesterek támogatásával tizenötször szerveztük meg a PALÓCFÖLDI PEDAGÓGUSOK TALÁLKOZÓJÁT változó helyszíneken. Legutóbb Csáb és Lukanyénye volt a házigazda. Kb. 100 pedagógus vett részt az alkalmakon. E rendezvényt a csúcson hagytuk abba.

- EMLÉKFA ÜLTETÉSI FELHÍVÁSUNK is nagy sikert aratott egész Kárpát-medencében. Az 1948/49-es szabadságharc emlékére, a Balassi-, Mikszáth- és Madách évfordulókra fák sokaságát ültették. Utazásaink során sok helyen láttuk is azokat az emlékfákat, amelyeket felhívásunkra ültettek, többek között Szilágysomlyón, Rozsnyón, Kecskeméten és Tatabányán. Fáink a jövő nemzedékeknek üzennek: ez a föld elődeink lába nyomát is őrzi!

Az elnök úr egy személyes vallomással is kiegészítette beszámolóját: "Tanár voltam, nagyon szerettem a gyerekeket, a Palóc Társaság-béli tevékenységemet nagyrészt ez is motiválja."

- A MAGYAR KULTÚRA NAPJA alkalmából 13. alkalommal hirdettünk pályázatot alap- és középiskolás fiataloknak. Arra biztattuk őket, hogy gyűjtsék össze a nagyszülők tapasztalatait. Beszélgessenek velük életük azon történéseiről, melyekről eddig hallgattak, vagy nem sokat beszéltek. Csoda történt. A szívek megnyíltak. Hatalmas anyag gyűlt össze a felvidéki, erdélyi, délvidéki múlt cserepeiből. Sok dolgozat hivatásos kutatóknak is becsületére válna. 20-30 oldalas ragyogó munkákat is kaptunk. Legutóbbi felhívásunkra 261 dolgozat érkezett. 150 kiadható lenne. Tanulság az is, hogy szerencsére még mindig vannak felkészült tanárok, akik motiválni tudják az ifjúságot.

- LANTVIRÁGOK címmel Kárpát-medencei fiatalok találkozóját hirdettük meg már harmadszor Madách Imre munkássága ürügyén. Szívesen jöttek a fiatalok messziről is, tapasztalatot szereztek, javukra vált a dolog. Jelenleg szünetel a rendezvény az alsósztregovai Madách Múzeum fogadókészsége hiányában.

- KEDVES VIRÁGAI A PALÓCFÖLDNEK című Mikszáth prózamondó versenyünk, melyet Pásztón rendezünk, nagyon különleges. Mikszáth prózát máshol nem mondanak színpadon. Nem könnyű feladat, nincs is sok jelentkező. A versenyzők többsége rendszerint felvidéki.

- 20-30 fiatal táboroztatását bonyolítjuk évenként. Versenyek díjaként biztosítjuk ezen programokat. (Magyar Kálvária - Sátoraljaújhely, anyanyelvi tábor - Baja, honismereti tábor - Esztergom, kevermesi tábor stb.)

- Sajó Sándor emlékére MAGYARSÁGVERSEKET MONDÓ VERSENYeket rendezünk 2000-től Ipolyságon. Először csak kistérségi verseny volt. Azóta már jöttek versenyzők Szlovéniából (Lendva), Szerbiából (Ada), Kárpátaljáról, Magyarországról. (Legutóbb Balassis lány nyerte ezt a versenyt, amiről itt olvashattok.)

- Mindig is az egységes magyar nemzetben gondolkodunk. Tevékenységünk kiterjed az egész Kárpáthazára. Legfrissebb rendezvényünk volt az 5. ROVÁSÍRÁS VERSENY. (2005, 2006 - Alsódobok, 2007 - Vásárút, 2008 - Zselíz, 2009 - Révkomárom) Korábban tiltották ezt a tevékenységet. Legutóbb már 145-en versenyeztek. Valódi sikertörténet ez Társaságunknak.

- KAPCSOLATaink között első helyen említem a Csemadokot, a testvérszervezetet. Meg kell becsülni, hatvan éve viszi a fáklyát. Én is tagja vagyok kicsi koromtól. Az első találkozásunkon is mindenki a Csemadok tagja volt. A sok jó kapcsolatunk közül a teljesség igénye nélkül néhány: Oláh Szilveszter szobrászművész - "Olajág" Keresztény Művészeti Társaság, Jobbágy Károly Alapítvány - Balassagyarmat, kevermesi KEHOFA, Honismereti Szövetség, Országos Trianon Társaság, Magyar Kollégium, Magyar Kultúra Alapítvány, Magyar Kulturális Központ - Losonc.

- Megemlítem KIADVÁNYainkat. Eddig három kötetben mutattuk be tevékenységünket. 2008-ban a kettős Sajó-évfordulóra megjelent a "Harangszó az Ipoly partján" című versválogatásunk. Videók és DVD-k sorát adtuk ki. Az Örökség Népfőiskolai Tábor és a honismereti barangolások anyagait fiaim, Attila és Árpád vették fel és szerkesztették. "Jó Palócok" címmel negyedévente jelentkezünk hírmondónkkal. Kerámia Madách-, bronz Mikszáth plakettet készíttettünk.

- A KÉRDÉS, amit felteszek magamnak: érdemes volt-e megalakulnunk; tettünk-e valami hasznosat, ami jól szolgálta a magyarságot? A VÁLASZ csak az lehet, hogy "TENGERNYI KÖNNYNÉL TÖBBET ÉR EGY CSEPPNYI TETT". Ezt jelenítettük meg a 10 éves zászlónkon is. Végül, de nem utolsó sorban köszönetet mondok a tagok áldozatos munkájáért is.

Az elnöki beszámoló után a hozzászólások következtek.

- Barják Gyula, a bátonyterenyei Képes Levelezőlap Magángyűjtemény tulajdonosa, az Országos Trianon Társaság tagja meghívót nyújtott át a maconkai rovásírásos helység-névtábla avatójára.

- Tizenöt éve ismerem a Palóc Társaság munkáját és öt éve tagja lettem, mert úgy éreztem, hogy a Palóc Társaságban van a helyem, szüleim Felvidékről származtak, mondta Kunné Kubicza Erzsébet. Elnökünk kiváló munkásságát Kárpát-medence-szerte ismerik, nagyra becsülik. A Honismereti Szövetségben mindenki tudja, ki a felvidéki Aladár, hiszen ott vezetőségi tag. Kiss Margit, a kolozsvári Kővári László Honismereti Kör elnöke jó szívvel vitte hírét az Örökség Tábornak. Gyarmati Tiborné, a Vas megyei Ivánc polgármestere örömmel vette gróf Sigray portréját, melyet Simon M. Veronika festőművész, a Palóc Társaság tiszteletbeli tagja ajándékozott a községnek. Hát így érnek össze a Kárpát-medencében is a láthatatlan szálak a jóakaratú emberek tevékenysége során. Köszönet a nagyszerű munkáért, a Palóc Társaság a civil szervezetek példája lehetne.

- Hrubík Béla, a hatvanéves Csemadok országos elnöke, a Palóc Társaság alapító tagja Szécsi Margit versével köszöntötte az ünnepi közgyűlést. Hozzászólását Széchenyi idézettel folytatta - "Sokat tenni, keveset látszani. Elől állni, de mindig másnak átadni az elsőséget." - és utalt Alföldi Géza Csak a gyökér kitartson című versének mondanivalójára. Hrubík Béla elmondta második verseskötetében megjelent Hiába fut című költeményét. Hozzászólását egy aktuális mondattal zárta: "Legtöbbet adom, a legkisebb köszönetet sem várom érte."

- Simon M. Veronika festőművész, mint a Móri Brindisi Szent Lőrinc Borlovagrend nagykövete zászlós bort nyújtott át ajándékként.

- Böhm András mérnök úr személyes vallomásként elmondta, hogy soha nem fogja elfelejteni a varbói március 15-i és az október 6-i ünnepségek hangulatát. Itt kapta meg azt az egész életére hatással lévő, megható ajándékot, hogy életében először énekelhette nyilvánosan a Himnuszt. Köszönetet mondott a zsélyi Viktória Honismereti Egyesület megalapításához és működéséhez kapott konkrét, hatékony segítségért, a kirándulásokért, a szervezés és a tervezés során nyújtott kimagasló munkáért.

Együtt elénekelte az ünneplő közösség a megzenésített Fohász c. verset. A Palóc Társaság tisztújítása következett. A tagság egyhangúlag megválasztotta Z. Urbán Aladár régi-új elnököt. Javaslat hangzott el tiszteletbeli tagok megválasztására. A Palóc Társaság megalakulása 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepi közgyűlés a Palóc Társaság tiszteletbeli tagja címet adományozott a Palóc Társaság magyar nemzeti művelődést szolgáló tevékenységének tettekben megnyilvánuló sokéves áldásos támogatásáért öt támogatójának.

Csipka Rozália kiadó bemutatta a Palóc Társaság utóbbi öt éves tevékenységéről szóló ÚTON. 20 ÉVES A PALÓC TÁRSASÁG című könyvet.

Az ünnepi közgyűlés vendégséggel fejeződött be, melynek végén az elnök megszegte a születésnapi tortát.

(Az idézetek forrása: Csak a gyökér megmaradjon és az Úton című kötetek)

Közreadta: Nagy Angela