XIV. Palóc búcsú és Népművészeti Fesztivál

Balassagyarmat

2009. július 26.

 

  

Az évente egy alkalommal, július második felében, az Ipoly mentén meg-rendezésre kerülő Palóc búcsú az elmúlt másfél évtizedben az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai palóc vidék egyik legnagyobb népművészeti seregszemléjévé, folklór eseményévé nőtte ki magát, melyről a magyar országos médiumok is rendszeresen beszámolnak.

 

A sokezres, - mindenekelőtt az észak-magyarországi és dél-szlovákiai palóc - népi hagyományokat őrző, tömegeket vonzó rendezvény megtartására minden esztendőben, így 2009-ben is július végén, a népi folklór Szent Anna kultuszához kötődően került sor. Ennek az eseménynek az egyik legfőbb erénye és sajátossága, hogy az Észak-Magyarországon és Dél-Szlovákiában mai napig megmaradt és élő helyi népviselet jelentős seregszemléjévé formálódott. A rendezvény másik sajátos vonása, hogy az Ipoly folyón, a szlovák-magyar országhatáron átnyúló, valaha szerves egységet képező, sajátos nyelvjárású palócság ezen az ünnepen tradicionális népi hagyományait újra együttesen átéli, erősítve ezzel saját palóc identitástudatát, valamint a határon átnyúló magyarság-tudatot.

 

Az elmúlt másfél évtizedben voltak esztendők, amikor a XVIII. és XIX. századi palóc kirajzások nyomán a Délvidékre és Kárpátaljára ukrán, ill. szerb határvidékre áttelepedett palóc falvak népességének hagyományőrző csoportjai is megjelentek és felléptek az Ipoly menti Palóc búcsún. Ilyen csoportok voltak pl. a nagydobronyi (kárpátaljai) és a kupuszinai (vajdasági) évszázados palóc identitásukat őrző hagyományőrző folklór együttesek.

 

Emellett minden évben egy különleges távoli népi hagyományőrző csoportot is meghívnak a rendezők, melynek keretében a meghívott vendégek között voltak már pl. a mezőkövesdi matyó-, baranyai sváb-, sőt hollandiai magyar emigránsok gyermekeiből álló nyugati magyar-, valamint keleti magyar (csángó)-, továbbá németországi és lengyelországi (heimenkircheni és osztrolenkai) testvérvárosi népzenei és néptánc csoportok is.

 

A Palóc búcsú másfél évtizedes szisztematikus tervezésének és építkezésének alapján a 2009. esztendőben a felvidéki, Nyitrán túli magyar szórvány falvak, a zoboraljiak (a csitáriak, a zséreiek, a nyitrageszteiek, az alsódobokiak) az északi kirajzott palócok, valamint - vendégként - a gyimesi csángók (kóstelekiek) képviselőit sikerült meghívni, vendégül látni és fellépést, bemutatkozást biztosítani.

 

A Palóc búcsú és Népművészeti Fesztivál olyan sajátos rendezvény, amelyen a népi vallásosság, a népi búcsújárás és a népművészet evilági gyönyörűségei és csodái, a Szent és a profán egymásra épülve és egymást kiegészítve alkot egy kerek egészet. A rendszerváltás óta immáron tradicionálissá vált népi ünnep legfőbb célja egy közismerten sajátos magyar népcsoport, a palócság lehető legsokoldalúbb hagyományőrzésének az éltetése, az újabb generációknak történő szerves átörökítése. Ezen rendezvény keretében - délelőtt - a palóc néphit, - délután pedig - a palóc népviselet, a népdal, a népmese, a néptánc, a népi mesterségek mind-mind egyenrangúan fontos és szerves részei a hagyományok tudatos ápolásának és átadásának.

 

A Palóc búcsú megrendezésének - többek között egyik - hozadéka az 1960-as évek kivetkőzése után eltűnt viseletek újjáéledése, a falvak egykori viseleteinek tömeges újravarratása, fiatalok százainak újbóli ünnepi visszaöltözködése a XXI. század elejének egyik apró helyi csodája.

 

A rendezvény programja idén is hagyományos fő elemeire épült.

 

Délelőtt a népi zarándoklat, a népi vallásosság, a néphit állt a palóc vidék legnagyobb népi folklór eseményének a középpontjában. Ekkor Balassagyarmaton, Palócország fővárosában (idézet Mikszáth Kálmántól) a hagyományoknak megfelelően színes népviseletes búcsúsok délelőtt 1/2 és 3/4 10 óra között gyülekeztek a római katolikus Főplébániatemplom előtt, ill. a plébánia udvarán.

 

Tíz órakor a népviseletes vallásos tömeg - falvankénti rendben - elindul a Palóc liget természetvédelmi területén álló Palóc Múzeum mögötti skanzen udvarán található kápolnához, ahol a helyi katolikus pap mondott imát a zarándok hívekkel közösen. Az ünnepi istentiszteletet, a rendezvénysorozat történetében első alkalommal, a Kiss Árpád Általános Iskola udvarán tartották, ahol Bosák Nándor debreceni-nyíregyházi püspök és Stella Leontin balassagyarmati kanonok, plébános misézett.

 

Szent Anna palóc miséjén - többek között - 17 település, 210 népviseletes asszonyából álló kórus, a rimóci Rezesbanda, valamint a népművészet mesterei működtek közre, amely egyedülálló jelleget kölcsönzött idén is ennek a sajátos vallási eseménynek.

 

 

A Palócbúcsú délutáni, világi részében határon inneni és túli népdal és néptánc együttesek, hagyományőrző játékokat előadó csoportok, mesemondók stb. léptek föl, majd hagyományos módon, egy sajátos verseny keretében megválasztásra kerülnek Palócország viseletes szépei leány, ill. menyecske, valamint családi, ill. csoportos kategóriában.

 

Idén a bujáki szépség, Borbély Kitti vitte el az első helyért járó serleget (Gál László fölajánlását) és számos ajándékot.

 

 

A rendezvény mind szélesebb ismertségét bizonyítja, hogy immáron nem csak Budapestről, hanem - többek között - Süttőről, Sárvárról, Szolnokról, sőt - idén először - Kanadából is érkeztek a Palócbúcsúra vendégek. Ugyancsak az idén először - a Mária Rádió 2 és fél órás egyenes adásban közvetítette a helyszínről az eseményeket, valamint a Duna Televízió is összeállítást készített, melynek egy rövid 3 perces változatát néhány nap múltán sugározta is.

 

 

 

Összeállította: MB

Fényképek: Szugyiczki Zsolt