Balassagyarmat
2009. július 26.
Az évente egy alkalommal, július második felében, az Ipoly mentén meg-rendezésre kerülő Palóc búcsú az elmúlt másfél évtizedben az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai palóc vidék egyik legnagyobb népművészeti seregszemléjévé, folklór eseményévé nőtte ki magát, melyről a magyar országos médiumok is rendszeresen beszámolnak.
A sokezres, - mindenekelőtt az
észak-magyarországi és dél-szlovákiai palóc - népi hagyományokat őrző,
tömegeket vonzó rendezvény megtartására minden esztendőben, így 2009-ben
is július végén, a népi folklór Szent Anna kultuszához kötődően került sor.
Ennek az eseménynek az egyik legfőbb erénye és sajátossága, hogy az
Észak-Magyarországon és Dél-Szlovákiában mai napig megmaradt és élő helyi
népviselet jelentős seregszemléjévé formálódott. A rendezvény másik sajátos
vonása, hogy az Ipoly folyón, a
szlovák-magyar országhatáron átnyúló, valaha szerves egységet képező, sajátos
nyelvjárású palócság ezen az ünnepen tradicionális népi hagyományait újra
együttesen átéli, erősítve ezzel saját palóc
identitástudatát, valamint a határon átnyúló magyarság-tudatot.
Az elmúlt másfél évtizedben voltak esztendők,
amikor a XVIII. és XIX. századi palóc
kirajzások nyomán a Délvidékre és Kárpátaljára ukrán, ill. szerb
határvidékre áttelepedett palóc falvak népességének hagyományőrző csoportjai is
megjelentek és felléptek az Ipoly menti Palóc
búcsún. Ilyen csoportok voltak pl. a nagydobronyi
(kárpátaljai) és a kupuszinai (vajdasági) évszázados palóc identitásukat őrző
hagyományőrző folklór együttesek.
Emellett minden évben egy különleges távoli
népi hagyományőrző csoportot is meghívnak a rendezők, melynek keretében a meghívott vendégek között voltak már pl. a mezőkövesdi matyó-, baranyai sváb-, sőt
hollandiai magyar emigránsok
gyermekeiből álló nyugati magyar-,
valamint keleti magyar (csángó)-,
továbbá németországi és lengyelországi (heimenkircheni
és osztrolenkai) testvérvárosi
népzenei és néptánc csoportok is.
A Palóc
búcsú másfél évtizedes szisztematikus tervezésének és építkezésének alapján a 2009. esztendőben a felvidéki, Nyitrán túli
magyar szórvány falvak, a zoboraljiak
(a csitáriak, a zséreiek, a nyitrageszteiek, az alsódobokiak)
az északi kirajzott palócok,
valamint - vendégként - a gyimesi csángók (kóstelekiek) képviselőit sikerült meghívni,
vendégül látni és fellépést, bemutatkozást biztosítani.
A Palóc
búcsú és Népművészeti Fesztivál olyan sajátos rendezvény, amelyen a
népi vallásosság, a népi búcsújárás és a népművészet evilági gyönyörűségei és csodái, a Szent és a profán egymásra épülve és egymást kiegészítve alkot egy
kerek egészet. A rendszerváltás óta immáron tradicionálissá vált népi
ünnep legfőbb célja egy közismerten sajátos magyar népcsoport, a palócság lehető
legsokoldalúbb hagyományőrzésének az éltetése, az újabb generációknak történő
szerves átörökítése. Ezen rendezvény keretében - délelőtt - a palóc néphit, -
délután pedig - a palóc népviselet, a népdal, a népmese, a néptánc, a népi
mesterségek mind-mind egyenrangúan fontos és szerves részei a hagyományok
tudatos ápolásának és átadásának.
A Palóc
búcsú megrendezésének - többek között egyik - hozadéka az 1960-as évek kivetkőzése után eltűnt viseletek
újjáéledése, a falvak egykori viseleteinek tömeges újravarratása, fiatalok
százainak újbóli ünnepi
visszaöltözködése a XXI. század elejének egyik apró helyi csodája.
A rendezvény programja idén is hagyományos fő elemeire épült.
Délelőtt
a népi zarándoklat, a népi vallásosság, a néphit állt a palóc vidék legnagyobb
népi folklór eseményének a középpontjában. Ekkor Balassagyarmaton, Palócország fővárosában (idézet Mikszáth
Kálmántól) a hagyományoknak megfelelően színes népviseletes búcsúsok délelőtt
1/2 és 3/4 10 óra között gyülekeztek a római katolikus Főplébániatemplom előtt,
ill. a plébánia udvarán.
Tíz órakor a népviseletes vallásos tömeg -
falvankénti rendben - elindul a Palóc liget természetvédelmi területén álló
Palóc Múzeum mögötti skanzen udvarán található kápolnához, ahol a helyi katolikus
pap mondott imát a zarándok hívekkel közösen. Az ünnepi istentiszteletet, a
rendezvénysorozat történetében első alkalommal, a Kiss Árpád Általános Iskola
udvarán tartották, ahol Bosák Nándor debreceni-nyíregyházi püspök és Stella
Leontin balassagyarmati kanonok, plébános misézett.
Szent
Anna palóc miséjén - többek között - 17 település, 210 népviseletes asszonyából álló kórus, a rimóci
Rezesbanda, valamint a népművészet
mesterei működtek közre, amely
egyedülálló jelleget kölcsönzött idén is ennek a sajátos vallási eseménynek.
A Palócbúcsú
délutáni, világi részében határon inneni
és túli népdal és néptánc együttesek, hagyományőrző játékokat előadó csoportok,
mesemondók stb. léptek föl, majd
hagyományos módon, egy sajátos verseny keretében megválasztásra kerülnek Palócország
viseletes szépei leány,
ill. menyecske, valamint családi, ill. csoportos kategóriában.
Idén
a bujáki szépség, Borbély Kitti vitte el az
első helyért járó serleget (Gál László fölajánlását) és számos ajándékot.
A rendezvény mind szélesebb ismertségét
bizonyítja, hogy immáron nem csak Budapestről, hanem - többek között -
Süttőről, Sárvárról, Szolnokról, sőt - idén először - Kanadából is érkeztek a
Palócbúcsúra vendégek. Ugyancsak az idén először - a Mária Rádió 2 és fél órás
egyenes adásban közvetítette a helyszínről az eseményeket, valamint a Duna
Televízió is összeállítást készített, melynek egy rövid 3 perces változatát
néhány nap múltán sugározta is.
Összeállította:
MB
Fényképek:
Szugyiczki Zsolt