A Horváth Endre emléknap eseményei

 

2011. október 13.

 

 

A Városi Könyvtár, a Honismereti Kör hagyományos őszi emléknapjának első állomásán a Városi Képtárban gyülekeztek a megemlékezők, igaz, elég családias körben, hiszen mások mellett azokat hiányolhattuk - immár nem először -, akik a város értelmiségét adják (tisztelet a mindenkori kivételeknek).

 

Csemniczky Zoltán, a Művelődési Központ igazgatója emlékezett Zórád Ernőre, a 100 éve Balassagyarmaton született festőre és grafikusművészre, a vonalak mesterére, aki számtalan képregényével, a Tabánról készített műveivel alkotott többek között maradandót.

 

 

Hosszú életet adott neki a teremtő, nagy idők tanúja is lehetett, de humorával, irigylésre méltó életszemléletével, alkotókészségével könnyebben élte meg a nehézségeket, ez az életerő köszön vissza műveiben is.

 

A temetőben folytatódó megemlékezés első része az emléknap névadója, a 115 éve született Horváth Endre és Balassagyarmat kapcsolatáról szólt, ismét Csemniczky Zoltán szavaival.

 

A Helytörténeti Gyűjteményben berendezett emlékszoba, a Horváth által tervezett papírpénzek, bélyegtervek segíthetnek az alkotó emlékének felidézésében, de jelentős életművének megőrzéséhez az ilyen ünnepi események is hozzájárulnak, értékelt az emlékező.

 

A 80 éve született Kovalcsik Andrásról, tanárról, helytörténészről Csach Gábor alpolgármester betegsége miatt Selmeczi Zoltán, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetője emlékezett meg.

 

 

Kiemelte azt a céltudatos következetességet, szigorúságot, szilárdságot, amellyel céljai elérése érdekében dolgozott, de azt a humánus magatartást is, amely nemcsak az oktatásban eltöltött évtizedeit uralta, de ez jellemezte a helytörténeti értékek kutatásában, megőrzésében kifejtett tevékenységét is.

 

2001-ben hunyt el a város legendás előadóművésze Csikász István, halálának 10. évfordulóján rá emlékezett Csábi István, a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatóhelyettese. Helyzetét megkönnyítette, hogy hosszú éveken keresztül pályatársak voltak, hiszen számos városi, megyei és országos eseményen együtt léptek fel.

 

Tevékeny, szorgalmas, humort szerető, a városért sokat tett hazafiként jellemezte Csikász Istvánt, aki verset szavalt, ünnepeket rendezett, temetett, írt, és alkotott, daliás alakja, érces hangja a reneszánsz emberre jellemző volt.

 

Az emlékezők ezt követően megkoszorúzták a sírokat,

 

  

 

Kovalcsik András, Horváth Endre és Csikász István síremlékei

 

majd a Helytörténeti Gyűjteményben folytatódott az emléknap eseménydús programja.

 

Csábi István előadóművész és Végh József gitáros, énekes versben és dalban idézték meg Csikász István alakját, a Levelek Bálint úrhoz és a Vallatás c. műveiből előadva.

 

 

Csukáné Szerémy Andrea, a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanára, drámapedagógus idézte fel vetítettképes előadásában rokona, a fiatalkorát Balassagyarmaton töltött Szerémy Zoltán színész kalandos, színes életútját. Szerémy Kassát és Kolozsvárt követően élete végéig a budapesti Vígszínházban játszott, Ditrói Mór hívására ment oda, rendkívül sokoldalú és sokszínű alakításával méltán vált népszerűvé a XX. sz. első évtizedeiben. Pályája során több némafilmet is forgatott.

 

 

 

Az est záró előadásában még áttételesen sem távolodhatott el az érdeklődő a kultúrától, hiszen a bélyeg kultúránk és az ország névjegye - amint arra Csegezi Tamásné Téglás Mária, volt Szántós diák, a Magyar Posta filatéliai igazgatója emlékeztetett.

 

 

Különleges bélyegek című előadása remek áttekintést adott arról, hogy az ő irányítása alatt a Magyar Posta bélyegei művészi színvonaluk, a témaválasztás, eredetien formabontó megoldások, a míves kivitelezés valóban magas színvonalra juttatták a magyar bélyeget, amelyet külföldön éppúgy elismernek, mint itthon. (ha nem jobban - szerk.)

 

Ezt bizonyítja, hogy a Magyar Posta bélyegei egymást követő három évben, 2008-2009-2010-ben elnyerték az Év bélyege elismerést a külhoni szakmai közönség részéről (úgy, hogy saját ország bélyegére nem lehetett szavazni), Mária belföldi elismerését viszont azért mégis jelzi, hogy a közelmúltban kapta meg a Reklámszövetség Golden Brain (Arany Agy) díját, Kreatív alkotó kategóriában.

 

Jó adag kreativitást mutatnak azok a bélyegek, amelyeket a helyszínen is láthattunk, a Szent Koronáról, az új Alkotmányról, a magyar sakkéletről kiadott bélyegek és társaik valóban kuriózumnak számítanak és olyan eljárásokkal készültek, amelyek eddig a filatélia világában nem voltak ismertek.

 

Végül - emlékeztetőül - láthattuk azokat a bélyegeket, alkalmi levelezőlapokat, amelyek Balassagyarmatról jelentek meg az elmúlt évek során.

 

 

Összeállította, fotók: Nagy László