Idestova negyven éve működik a Horváth Endre Galéria (HEG). Az idén ötvenéves Mikszáth Kálmán Művelődési Központ egykori vezetői a város első galériáját a balassagyarmati születésű HORVÁTH ENDRE (1896-1954) grafikusművészről nevezték el. A galéria első kiállítása, amelyen FARKAS ANDRÁS és RÉTI ZOLTÁN műveit mutatták be 1969-ben, még az Óváros téri épületben nyílt meg. Hosszas vándorlás után (vármegyeháza, Palóc Múzeum, ismét az Óváros tér), már húsz éve annak is, hogy a mai, végleges helyére költözött a Horváth Endre Galéria. Harmincöt éve alapították a Városi Képtárat és húsz éve működik a Szerbtemplom Galéria. A HEG első Nyári Tárlata 1980-ban volt. Akkoriban csak egy követte, de hosszú kihagyás után, 1990-től már minden évben megrendezésre kerül a Balassagyarmathoz kötődő alkotók seregszemléje. A rendezvény népszerű a képzőművészettel foglalkozók körében, hiszen jó alkalom az újabb és még újabb generációk bemutatkozására is.

A kiállítók részére nincs megkötve korosztály, műfaj, technika, így az idén is sokan éltek a bemutatkozás lehetőségével. Csemniczky Zoltán igazgató úr, a kiállítás főrendezője ismét mesterien megoldotta a sokféle (témájában, anyagában, kvalitásában eltérő) alkotás elhelyezését a kiállító térben. A képek sorát megbontotta egy-egy kisplasztika. Kihasználva a terem alaprajzi elrendezését, Szergej (Krilatij altar) átlósan elhelyezett kompozíciója mintegy rávezetést adott Csach Gábor (Herkules oszlopai) installációjára, miközben a drapéria átívelt a terem súlypontjára csoportosított kisplasztikai alkotások fölött, kiemelve azokat.

$C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\PETRÓ.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\SZILCZ.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\SZABÓ.JPG$

A kiállításon nagyszerű plasztikákat láthattunk bravúros megoldásokban, változatos anyaghasználattal. A látogatókat az előtérben Petró György (Angyal), Szabó Péter (Fájdalom) és Szilcz Marianna (Madár) alkotásai fogadták.

Méltán kerültek a kiállítás középpontjába Szenográdi Szabina megkapó formájú, színpompás munkái (Boldogság kék madara, Kiwi, Cirmi életke). Itt csücsültek még - a valószínűleg jó humorral megáldott - Sztranyavszki (Grabowski) Zsófia (Attilának hívom) és Deme Judit (Bíborka) állatkái is. Kőműves Kismanó Anna (Gergő és Misa) parádés megoldású kompozíciója játékosságával hívta fel a figyelmet.

$C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\SZENO.JPG$

Üdítően hatott Lőrincz Katalin (Burjánzás) tértextilje és Bertalan Gábor (Csavargó), címadásában is találó alkotása. Csemniczky Zoltán Pythagorasz című munkáját állította ki.

Tanulmányokkal jelentkezett: Kőműves Kismanó Anna (Műterem I.), Kiss Bence (Drapériatanulmány, Csendélet III.). Csendéleteket is láthattunk többféle technikával: Lengyel Péter (Konyhai csendélet), Horváth Krisztina (Antik borsdaráló), Tóth Zsuzsanna (Mosolygó almák, Csendélet III.), Koi Zsófia (Csendélet székkel, Csendélet).

$C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\KŐMŰVES.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\LŐRINCZ.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\BERTALAN.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\KISS.JPG$

$C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\LENGYEL.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\KOI.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\TÓTH.JPG$

A grafikák sorát az előtérben Jakus Rózsa (Piercings, Rastalady) és Kusnyár Evelin (Napozó, Vissza-váltó) munkái nyitották. Karmann János (A tóparton ülök, Oszlopok I-II.) grafikái a fő kiállító térben kaptak helyet). Üde látványt nyújtott Riczmajer János (Színkompozíció I-III.) alkotása. Akáczi Zoltán (Rideg nyugalom, Labdazsonglőrök) fotográfiái a fényviszonyok miatt nem érvényesültek. Most is különleges élményt adtak Veres József ikonjai (Borisz és Gleb, Ékes virágszál, Megváltó képmása). Mindig megkapóak Nógrádi Andor népmesei ihletésű munkái (Népdal, Égig érő fa, Megkötöm lovamat, A szép szarvas).

Pozsonyiné Stiffl Ágnes gyönyörködtetett bravúros technikával előadott virágaival (Szarkalábak, Táncoló tűzliliomok). Virágokat láttunk Majer Kláritól is (Ballagási csokor).

$C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\POZSONYINÉ.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\RICZMAJER.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\NÓGRÁDI.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MAJER.JPG$

Gondolatiságukban megragadó alkotások voltak: Gecsényi István (Azért éljen az élet, Kultúrák hordaléka, Inter arma silent musae), Deme Róbert (Lehajtott fejjel), Sz. Végh Erzsébet (Csend).

Megismerhettük a szerzők kedves tájait: Varga Ildikó (Balatoni táj, Nyaraló), Nagy Pál (Szügyi tó, Szügyi temető), Bacsúr Sándor (Ulicskánál, Autóbuszállomás a város peremén), Deme Róbert (Februári hajnal a Duna fölött), Jancsó Zoltán (Nagylóc), Horváth Krisztina (A tónál). Tornyos Márton elvonatkoztatott és tényleg nagyon jól sikerült neki (Jól sikerült táj). Pásztorné Tóth Anna szürreális belső tájai mesések (Szelek szárnyán, Mesevilág I-II.)

Szürrealista megközelítés jellemezte Jancsó Zoltán (Európa beteg), Hoffmann Tamás (Nézőponty, 21), Bögös András (Boltváll), Lakatos László (Mitológia), Sáros Miklós (PISS (párna)) alkotásait. Portrét állított ki Nagy Márta (Ellenfényben), Lakatos László (Vörös turbános nő) és Majer Klári (Melinda). Kedves színfolt volt Lengyel Máté (Kopók) és Boda Evelin (Jégmadár) olajfestménye. Ezen a seregszemlén hivatalosan díjakat nem osztanak, de nálam a különdíjat Farkas Kontra Máté nyerte szenzációs alkotásával.

Közreadta: Nagy Angela