Magyar, szeresd a magyart

Párkányi Raáb Péter, Mindszenty Józsefről készített domborművének

avató eseményei Balassagyarmaton

Sűrű történelemi napokat élünk 2006. őszén.

Felfokozott, és egyben nyugtalan, bizonytalan állapotban van az ország.

Ebben a helyzetben a béke és a nyugalom szigete volt 2006. október 8-án Balassagyarmat, bár az elmúlt évtizedek tragikus eseményeinek megidézése nem maradhatott el azon a valóban lélekemelő ünnepségen, melynek keretében több száz hívő, érdeklődő előtt a szentmisét követően nyilvános áldással avatta fel dr. Stella Leontin c. prépost, kanonok, plébános, a Mindszenty Józsefról készült domborművet.

Bő félórával a szentmise előtt már állóhelyet sem volt könnyű találni a balassagyarmati Szentháromság plébánia templomban. A környező települések és a Felvidék falvaiból is érkeztek hívek.

Dr. Stella Leontin szentbeszédében felidézte azokat az órákat, amikor Mindszenty József 1947. szeptember 21-én a városba látogatott és több száz gyermeket bérmált meg. Hosszú sorokban álltak a fiatalok és az érdeklődők, tízezer főre becsülték az akkori hívők számát.

Mai szentbeszéde, mint egy hosszú fonal végigvezetett bennünket a bíboros életén, de egyben szembesülhettünk XX. századi történelmünk megannyi tragédiájával.

Kiváló beszédében őszinte és érzékletes képet adott a bíboros életéről, származásáról, azokról az erős és elszakíthatatlan szálakról, amelyek édesanyjához fűzték, megingathatatlan hitéhez Istenhez, népéhez és a magyarsághoz, a nyilas uralom alatti fogva tartásától, utolsó napjaiig a száműzetésben.

XII. Pius pápa 1946-ban kinevezi bíborosnak, de ő mondja ezt is neki:

Te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!

Az erős, megalkuvás nélküli hit és hívek szeretete volt az, amely útjában állt a berendezkedő kommunista rendszernek. Letartóztatták, meggyötörték fizikailag, de lelkileg nem tudták megtörni. Életfogytiglani börtönre ítélik, Felsőpetényben is fogva tartják (A jó palócok együtt sírtak velem), majd 1956-ban kiszabadul.

November 4-én az amerikai követségen kell menedéket keresnie, és 1971-ig nem hagyhatta el a követség épületének falait. Isten akaratának tartva, megnyugvással fogadta, hogy a Vatikán nagypolitikai, keleti nyitásának érdekében alku szülessen, aminek keretében a magyar állam hozzájárult Bécsbe történő kiutazásához vagy inkább kitoloncolásához, majd 1974-ben VI. Pál pápa alatt a Vatikán és Budapest egyidejűleg jelenti be, hogy a magyar érseki szék megüresedett.

Nem tiltakozik, de nyilvánosan megvédi álláspontját, hogy önként miért nem mondott le.

Betegen is számos országot keres fel és erősíti a kinti magyarság hitét, erejét.

1975. május 6-án Bécsben meghal.

Végrendelete szerint hamvainak hazahozatala csak az utolsó megszálló szovjet katona távozása után történhetett, így végső nyughelyét 1991-ben kapta az esztergomi Bazilikában.

Az ünnepi szentmisén a Szent Felicián kórus énekelt Unterwéger Zsolt karnagy vezetésével, Molnár András Kossuth díjas operaénekes csodálatos Ave Maria énekkel kápráztatta el a résztvevőket.

A szentmisét követően, a templom oldalfalán elhelyezett bronz domborműről szóló, ünnepi avatóbeszédében dr. Stella Leontin megemlékezett Kamarás Józsefről, aki évekkel ezelőtt már kezdeményezte Mindszenty József emlékének ápolását egy szobor formájában, de már nem élhette meg ezt a kegyelmi pillanatot.

Kamarás József a templom mellett lakott és van abban egy különös jel, hogy a most felavatott domborművön Mindszenty József kitárt keze arra az épületre nyílik, amelyben hajdan Kamarás József élt. - mondta a kanonok úr, aki megköszönte az alkotás felállításához a Kulturális és Örökségvédelem jelentős támogatását, valamint a szervezetek, egyesületek, magánszemélyek adományait.

Csábi István Mindszenty egy 1947-es beszédét idézte, a meghitt pillanatokat fokozta Kamarás József fia, Sándor, aki Demjén Ferenc egy gyönyörű énekszámát, a Gyertyák című dalt énekelte.

Hosszan tartó taps kísérte a szobor alkotójának, Párkányi Raáb Péternek a beszédét.

Már akkor megfogott a Mindszentyről készült mosolygós, a nyílt bíborost ábrázoló fénykép, amikor Kamarás József először felkeresett a művel kapcsolatos elképzelésével.- mondta Párkányi.

Balassagyarmat pedig megérdemel egy mosolyt. - folytatta hatásosan.

A balassagyarmati születésű és 2002-ben díszpolgári címmel kitüntetett Párkányi Raáb Péter nevéhez számos alkotás fűződik, és a mesterének vallott Melocco Miklós szerint, Isten áldotta tehetség.

Párkányi szakít a formakereső művészettel, különböző történelmi korokba helyezett alkotásait rendkívül gazdag kifejezőerő jellemzi. Mindszenty domborműve egy újabb adalék ehhez, a bíboros emberi mozdulatát és arckifejezését kivételesen jól tudta megragadni.

Molnár András operaénekes Erkel: Bánk bán c. művéből a Hazám hazám ária magával ragadó megjelenítésével pedig üzent mindenkinek.

Figyeljük a szöveget - mondta, ez a mának is tartalmaz tanulságot. (az ünnepség egyes, mozgóképes jelenetei megtekinthetők a www.ipolytv.hu oldalán)

Mindszenty József valóban meghatározó egyházi és történelmi személyiség volt. A politikai rendszer évtizedeken át bűnbakot és ellenségképet formált belőle, mert nem akart beilleszkedni abba a keretbe, amelyet neki és egyházának kijelöltek, de az ő személye az állami egyházpolitikai céloknak is útjában álltak.

De útjában állt a másik totalitárius rendszernek is, a nemzetiszocialistának.

Bizonyára azért, mert a magyar érdekek mentén akart járni.

Soha nem találkoztam - mondta róla egyik bizalmas munkatársa - sem pappal, sem civil emberrel életemben, aki hivatását s az abból folyó kötelességeket olyan halálosan komolyan vette volna és teljesítette élete utolsó pillanatáig, mint Mindszenty József.

A magyarságot mindennél jobban tisztelt és szerette, és ezzel a mondatával a máig üzen:

Magyar, szeresd a magyart.

Boldoggá és szentté avatása a Vatikánban már megindult és csak idő kérdésének tűnik.

2006. október 8-án Balassagyarmat a maga módján már megtette az ehhez vezető jelképes lépést.

Az eseményről további felvételeket találhatnak a Fényképalbumok oldalon.