Majdán Béla 1955. június 21-én született
Balassagyarmaton. 1973-ban érettségizett a Balassi Bálint Gimnáziumban. 1974 és
1990 között a Palóc Múzeum munkatársa volt különböző beosztásokban. 1983-ban
diplomát szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi
Karán, történelem-népművelés szakon. 1980 és 1990 között Balassagyarmat
helytörténész muzeológusaként városszerte megbecsült munkát végzett. Ebben az
időszakban - többek között - létrehozta, majd tíz éven keresztül magas
színvonalon működtette a Palóc Múzeum Nagy Iván Múzeumbarát és Várostörténeti
Körét.
Az 1980-as években publikált egyes
tanulmányai úttörő jelentőségűek voltak Balassagyarmat rendszerváltás előtti
évtizedének helytörténetírásában. Ő volt az, aki már 1984-ben tudományos
publikációt készített - és a Nógrád
megyei Múzeumok Évkönyvében meg is jelentetett - Trianon Balassagyarmatra
gyakorolt hatásáról. 1987-ben elsőként publikált a balassagyarmati 1919. januári
eseményekről. A csehkiverő Vizy Zsigmond életéről írt
történészi "portrévázlata" mellett számos - pl. gróf Mailáth Gézáról, Áninger Lászlóról
és másokról közzétett - tanulmánya a korabeli helytörténetírásban mind
témaválasztásában, mind hangnemében rendhagyó volt. Közreműködésével,
lektorálásával jelent meg később Vizy Zsigmond leányának
visszaemlékezése az 1919-es eseményekről.
Még a rendszerváltás előtt, 1990
januárjában Majdán Béla volt az, aki, addig nem
tapasztalt nagy létszámú tömeg előtt - elsőként 1945 után -, először tartott
ünnepi beszédet a városháza falán meglévő emléktáblánál, a balassagyarmati
1919. január 29-ei események valódi történelmi jelentőségéről. 1990 és 1994 között
immáron a frissen megalakult Civitas Fortissima Körrel közösen évente megszervezték az ún. "csehkiverés"
emléknapját, melyre Majdán Béla szellemiségére
jellemző módon meghívta előbb a Csehszlovák, majd a Cseh és Szlovák
Köztársaságok nagyköveteit és kulturális attaséit, akik jelen voltak, sőt
koszorúztak is a megemlékezéseken.
Javaslatára került a megyeháza falára Janko Král-nak, a szlovákok Petőfijének
emléktáblája, aki egykoron a balassagyarmati megyeházán hivatalnokoskodott. Az
emléktáblát Rudolf Chmel, a Szlovák Köztársaság magyarországi
nagykövete és Jókai Anna, a Magyar Írószövetség korabeli elnökasszonya
avatták föl. Nem sokkal ezután egyik fő szervezője volt a Balassagyarmaton
megrendezett magyar-szlovák történész konferenciának. Javaslatára és
szervezésében került emléktábla a magyar Wallenbergnek, Mikó
Zoltánnak balassagyarmati szülőházára, Tildy Zoltán-dombormű
a balassagyarmati református lelkészlak falára az 1945 utáni időszak első
köztársasági elnökének, az 1956-os elítélt emlékére, aki városunkban
nevelkedett.
Majdán Béla 1990 és 1995 között a város
Polgármesteri Hivatalának alkalmazásában állt, mint várostörténész. 1995 és
2002 között a Balassagyarmat és Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány munkatársa,
ahol részben várostörténeti, részben kistérségi kulturális, idegenforgalmi
menedzseri feladatokat látott el. Ezekben az években egyik fő kigondolója és
megvalósítója volt a vármegyeházi Ipoly-parti Vásároknak, a Balassagyarmati Nyári
Kulturális Fesztiválnak. Ebben az időszakban vált fő szervezőjévé a Szent
Anna-napi Palócbúcsúnak, amely az elmúlt tíz év alatt a határon átnyúló Ipoly Régió
legnagyobb népi vallásos folklór rendezvényévé vált.
Több, az országos médiumok által
Balassagyarmatról készített városfilm forgatókönyvét írta meg, tucatnyi
alkalommal népszerűsítette hosszabb-rövidebb interjúban Balassagyarmat
kultúrtörténeti értékeit.
Jelentős közreműködője és előszó írója
volt a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete által kiadott Balassagyarmat
XX. századi társadalmi szerkezetét bemutató Kisvárosi
elit című országos visszhangot kiváltott kötetnek.
Ugyancsak ebben az
időben kezdte előkészíteni az Ipoly-menti Zsidó Gyűjtemény és Kiállítóterem kivitelezését, melyet 2000 nyarán - többek
között - Zoltai Gusztáv, a magyarországi zsidó
hitközségek szövetségének vezetője, az európai zsidó tanács alelnöke, valamint Keller László, a Zsidó Világkongresszus Kelet-európai
Irodájának vezetője avatott föl. Az Új
Élet című magyarországi zsidó újságban 2000
júliusában megjelent méltatás szerint Majdán Béla az Ipoly
menti Zsidó Gyűjtemény és Kiállítóterem megálmodója és végrehajtója. Napjainkra
ez az intézmény Balassagyarmat egyik legjelentősebb idegenforgalmi célpontja,
melyet a világ mind az öt kontinenséről rendszeresen látogatnak. Az immáron
hatodik esztendeje itt folyó rendhagyó ifjúsági holocaust órák, illetve
zsidóságtörténeti tudományos ismeretterjesztő előadássorozatok - többek között -
az izraeli Yad Vasem és a magyar
zsidóság emlékét gyűjtő cfati múzeum, valamint az
előző magyar kormányzat kulturális miniszterének az elismerését is kivívták.
2002-től a Kertész István Alapítvány alkalmazottja, amelyet hosszú évekig Róth Józseffel közösen vezetett.
A mai napig tagja a Balassagyarmati
Honismereti Híradó szerkesztőbizottságának. Az 1980-as években a
Balassagyarmati Városszépítő és Városvédő Egyesületben tevékenykedett elsősorban
a műemlékvédelem terén, évekig a Komjáthy Jenő Irodalmi és MűvészetiTársaság,
a Nagy Iván Történeti Kör, a Városi Polgárőrség, a Városi Bűnmegelőző Bizottság
működésének aktív résztvevője. A szegény gyermekek segélyezését célul tűző Wells
Gabriel Alapítványnak, illetve a nagy múltú
balassagyarmati cigányzene kultusz fönnmaradását elősegíteni kívánó Baranyi "Rekett" Dezső
Alapítvány létrehozásának egyik fő szorgalmazója. Reiter
László mellett, több mint negyedszázada, a Balassagyarmatra érkező turisracsoportok legfőbb műemléki, idegenforgalmi kalauza.
1994-2002 között önkormányzati képviselő,
2002-től a képviselő-testület oktatási-, művelődési
bizottságának külső tagja.
Publikációi közül mindenképpen említésre
érdemes az Egy magyarországi kisváros
építészeti emlékei, a Magyarország
Kisrégiói sorozatban Balassagyarmat
és térsége című könyvek, valamint A balassagyarmati
zsidó közösség emlékezete című kiadvány.
Kérem Majdán
Bélát, hogy e gazdag életút méltó elismeréseként vegye át polgármester úrtól a
Balassagyarmatért emlékérmet.