BALASSAGYARMATÉRT EMLÉKÉREM

Tyekvicska Árpád

a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója

1960. december 23-án született Legénden. Alapfokú iskoláit szülőfalujában és Rétságon végezte, majd a váci Sztáron Sándor, mai nevén Madách Imre Gimnáziumban érettségizett 1979-ben. 1982-ben felvételt nyert a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz-történelem, szakára. 1988-ban - végzős egyetemistaként - került jelenlegi munkahelyére, a Nógrád Megyei Levéltárba. Ekkortól él Balassagyarmaton. Kiegyensúlyozott családi körben két leánygyermeket nevelnek feleségével. Első igazgatói kinevezéséig a megyei levéltár balassagyarmati részlegében dolgozott, 1992-től igazgató-helyettesként.

Tyekvicska Árpád részesévé vált annak a munkának, amelynek eredményeképpen napjainkra a teljes levéltári anyagról számítógépes nyilvántartás könnyíti meg a kutató tevékenységet.

A történelem iránti elköteleződése és tisztelete arra inspirálta, hogy élen járjon a Nagy Iván Történeti Kör - Társadalomtudományi Egyesület egyre színvonalasabb működtetésében. A balassagyarmati székhelyű szervezetnek 1992-ben elnökévé választották. E tevékenységével jelentősen hozzájárul az Ipoly-mente társadalomkutató tagjai közötti együttműködés elmélyítéséhez, a közös szakmai fórumok megteremtéséhez. Kutató munkásságának számtalan eredményét publikálják a Kör által 1988-tól kiadott, és jórész általa szerkesztett Nagy Iván könyvek sorozatban, melynek eleddig tizenöt kötete látott napvilágot.

Több mint húszéves munkássága alatt megjelent tudományos publikációinak száma alapján szakmai körökben a nagy gyakorisággal hivatkozott kutatók közé sorolják.

1994-től 1998-ig az Önkormányzati Levéltárak tanácsának titkáraként dolgozott. E szervezet által kiadott Hírlelő első két számának a teljes szerkesztése a nevéhez fűződik. 1995-ben tagja volt a belügyminiszter által kinevezett Iratfeltáró Bizottságnak. A megbízás lejártát követően készített jelentésben ő írta a volt állambiztonsági szervek BM-ben őrzött irathagyatékáról szóló fejezet jelentős részét. Ekként fontos része volt abban, hogy a feltárt és rendszerezett iratanyag kutathatóvá vált a szakma körök számára. 1995-től egy éven keresztül miniszteri főtanácsadóként koordinálta a Történeti Hivatal felállításának előkészületeit. E megbízatásának letelte után visszatért a Nógrád Megyei Levéltárba. 1998-ban a Hajnal István Kör – Társadalomtudományi Egyesület választmányának tagja lett. E civil szervezet már a nyolcvanas években meghatározó szerepet játszott a magyar történettudomány átformálásában.

Pályázat útján 1999. október 1-től kinevezést kapott Nógrád Megyei Önkormányzatának Közgyűlésétől a megyei levéltár igazgatói állására, amelyet a közgyűlés 2004-ben és 2009-ben újabb öt évre meghosszabbított.

Igazgató Úr szakmai munkásságának vezérelve az alaposság mellett a megújhodásra szinte képtelen, megkövesedett történelem-kutatás módszertanának megújítása, annak elérése, hogy a kutatás valóban szolgálja a múlt eseményeinek hű feltárását.

A rendszerváltozásnak - melynek helyi politikaformálóként aktív részese volt - köszönheti legfőbb kutatási témáját; az 1956-os forradalom és szabadságharc nógrádi eseményeinek feltárását. 1994-ben a Századvég és az 1956-os Intézet kiadásában önálló kötete jelent meg "A bíboros és a katona. Pálinkás-Pallavicini Antal és Mindszenty József a forradalomban" címmel. Nevéhez fűződik a 2002-ben megjelent, rendkívüli sikert aratott Civitas Fortissima várostörténeti képeskönyv legjavának megírása és szerkesztése.

Munkáját szakmai körökben is messzemenőkig elismerik; 1989-ben a köztársasági elnöktől átvette a Nagy Imre emlékplakettet, ugyanebben az évben megkapta a Politikai Foglyok Országos Szövetsége Hazáért Érdemkeresztjét. 2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. 2009-ben a Balassagyarmatnak adományozott Magyar Örökség Díj laudátorának kérték fel.