Kovalcsik András

(1931-2007)

Fájdalmas hírt kell megosztani olvasóinkkal, 2007. február 9-én elhunyt Kovalcsik András.

A halálhír többszörösen is fájdalmas, a család, a rokonság mellett Balassagyarmat városát is súlyos veszteség érte.

Kovalcsik András hosszú évtizedeken keresztül köztiszteletben álló pedagógusa volt a városnak, a matematika és fizika mélyebb rejtelmeit a tanítóképző és a Balassi B. Gimnázium sok száz tanulója ismerhette meg tőle. Szigorú tanár volt, hangja, termete tekintélyt parancsoló, annak a talán utolsó nagy tanár generációnak tagja, mely generáció ismertsége és elismertsége meghatározó volt és marad a kisváros életében.

Az a pedagógus volt, aki nemcsak a szigorúan vett tanításnak élt, együtt élt és lélegzett a várossal, helytörténészi, kulturtörténészi tevékenysége az eljövendő évtizedekre is meghatározó marad.

Dél-alföldi származású, de Nógrádot választja, amikor a mindenre gondoló oktatáspolitika neki sem engedi meg, hogy szülőföldje közelében oktathassa a jövő ifjúságát.

Szerencsére Salgótarján nem nyeri el az ő és felesége tetszését, így Balassagyarmatra sikerül áthelyeztetni magukat.

Már a 60-s évektől az elmaradhatatlan fényképezőgépével megörökítette a város eseményeit, majd amikor a helyi politika ráeszmélt, hogy a pusztuló helytörténeti emlékek megőrzése mégiscsak kívánatos, megbízzák a Honismereti Kör vezetésével.

Számos kezdeményezés fűződik nevéhez, várostörténeti kutatásokat folytat, kiállításokat rendez, kezdeményezője a Honismereti Híradó kiadásának, írója, szerkesztője az Arcok Balassagyarmat múltjából c. könyvsorozatnak, sikeresen kezdeményezi, hogy az un. Csillagház felújításra kerüljön, és a Helytörténeti Gyűjteménynek helyet adjon, támogatója és aktív résztvevője a Balassagyarmat Barátai budapesti találkozói eseményeinek.

Számos elfeledett balassagyarmati, nógrádi származású írót, tudóst, egyházi személyiséget, kutatót, művészt hozott vissza a köztudatba, alapítványt létesített, ápolója lett Horváth Endre grafikusművész hagyatékának, könyveket adott ki, aktívan hozzájárult barátja és kollégája, Farkas András festőművész műveinek gyűjteményes kiadásához.

A várostörténeti, kulturális és így tágabban közéleti szerepvállalásainak, érdemeinek felsorolására nincs módunk, a sor hosszú lenne.

A város, a megye a maga módján elismerésben részesítette, 1990-ben Madách díjas, 1995-ban Balassagyarmat Díszpolgára, sőt a Köztársasági Érdemkereszt kitüntetés tulajdonosa is.

Biztosak lehetünk benne, a méltó elismerést az utókor fogja megadni részére, ahogy ez a kis magyar hazában lenni szokott, az igazi érdemek és tettek mindig csak a halál után értékelődnek fel.

Kovalcsik Andrást az elsők között kerestem meg, hogy honlapunknak egy hosszabb interjú keretében beszéljen életéről, és arról, hogyan látja Balassagyarmat jövőjét, lehetőségeit.

Tudtam, hogy őszinte és kritikus ember, kérdéseim javát már előkészítettem, az élesebb fajtájúakból.

2006. nyarára halasztotta a beszélgetést, gratulált terveinkhez, ötleteket adott a célszemélyekhez, majd később arról írt, hogy őt hosszabb beszélgetésre kérték orvosai, de a Honvéd Kórházból hazatérve szívesen veszi a találkozást.

Meglátod, visszatérek még a helyi közéletbe, és reá jellemző módon a közélet szót idéző jelbe tette. Értettem a célzást.

Szeretettel üdvözöl András bátyád, zárta sorait.

Hazatérte után rossz híreket hallottam felőle, örömmel láttam viszont a balassagyarmatiak őszi budapesti találkozóján, de felemás érzéseim csak erősödtek.

Többen könyvét dedikáltatták vele, egy pillanatra majdnem én is rászántam magam. De ahogy tekintetünk találkozott, rögtön éreztem, rossz döntés lett volna.

Még most ne gyere, tegyük odébb azt az interjúdat, mondta.

A memóriám megőrizte kérdéseim. Igen, András bátyám, jövök, jövünk, egyre többen jövünk és minden kérdést alaposan felteszünk, és minden választ alaposan megjegyzünk.

Időnk az örökkévalóság lesz.

2007. február 9.

A nekrológot közreadta: Nagy László

A Balassagyarmatért Baráti Kör ezúton fejezi ki őszinte részvétét a gyászoló családnak.

Kovalcsik András temetése 2007. február 17-én, 12.00 órakor lesz a balassagyarmati katolikus temető ravatalozójában.