Boldogság, fájdalom: a túlélés zenéje

(Megjelent a Nógrád megyei Hírlap 2008. november 22-ei számában)

A napokban, egy szürke őszi hétköznapon ismét bebizonyosodott: az embereket igenis ki lehet mozdítani általános közönyükből, ha vonzó, szívet-lelket melengető programot, élményt kínálnak számukra. Majdán Béla várostörténész a balassagyarmati zsidó örökséget ápoló Kertész István Alapítvány népszerűsítésére összehívott - immár sokadik - jótékonysági estje újfent tömegeket vonzott a volt vármegyeháza dísztermébe. Markó Iván balett-, Sas József kabaré társulata, Bródy János, Presser Gábor önálló estje után ezúttal a Budapest Klezmer Band lépett a patinás reformkori épület színpadára.

A föllépés előtt az Ipoly-menti Zsidó Kiállítóterembe (a hajdani "gyülekezés házá"-ba) sorra érkeztek az egykoron messzeföldön híres balassagyarmati zsidó közösség Budapesten élő leszármazottai: Nádel János, Kárpáti György, Kovács Endréné Salamon Éva, Szirmai Ernő, Ács Ottóné Szegedin Ella és mások. Történelmi volt ez az újbóli találkozás, mert utoljára 1980-ban gyűlt össze legalább tíz férfi ebben a szent teremben, - ahol mai napig a frigyszekrény a hajdani nagymultú közösség eredeti tóratekercsét őrzi, rejti magában -. Az utolsó helyi hírmondók egyike, Bauer József hitközségi elnök szólt a város és a Mazsihisz által is segített Kertész István Alapítvány 1992 óta töretlenül folytatott tevékenységéről. "A balassagyarmati műemlék zsidó temető 3400 sírkövének digitális dokumentálása után szeretnénk a környékbeli zsidó temetők sírköveit is lefotózni. A következő esztendő kiemelt fő feladata azonban az lesz, hogy egy más funkció alól fölszabadult épületrész fölújításával és berendezésével tovább kívánjuk bővíteni a helyi diaszpóra történetét fölelevenítő állandó muzeális kiállításunkat. Az Ipoly-menti Zsidó Kiállítóterem 2000 óta megtekinthető látnivalóit a nógrádi zsidóság XX. századi életét és vészkorszakát fölelevenítő fotó és dokumentációs kiállítással, a Balassagyarmathoz kötődő híres zsidó személyiségek (pl. Rózsavölgyi Márk, Kondor Ernő, Michel Gyarmathy, Markó Iván) művészeti munkásságát fölvillantó tárlattal kívánjuk bővíteni, gazdagítani. Előbbihez kérte a hitközség elnöke, hogy az elszármazott családoknál meglevő egyes fotókat, dokumentumokat ill. azok fotómásolatait bocsássák az Alapítvány rendelkezésére. A jelenlévők örömmel fogadták a tájékoztatást, melyet követően kinyilvánították akaratukat a Kertész István Alapítvány tevékenységét támogatók Baráti Körének létrehozására.

A volt megyeháza előcsarnokában a Baranyi Gábor prímás vezette gypsy klezmer zene fájdalmas szépségében, valamint Fogarasi Béla gitárművész és tanítványa, Pap Bence gitárjátékában gyönyörködhettek a vendégek. Csach Gábor művészettörténész a 25 éve elhunyt Jánossy Ferenc, a legendás Firinc tárlatát nyitotta meg. A méltató a kelet vad életszeretetét és a nyugat rációját egyesítő művész értelmiségi családjáról szólt elsőként, mely az építész Györgyöt, a költő és műfordító Istvánt s a nagybányai művésztelepen nevelkedő Ferencet adta az országnak. Beszélt a Képzőművészeti Főiskola utáni első reformmozga-lomról, az Európai Iskoláról, melyhez Jánossy csatlakozott, valamint az 1957-63-as bázeli esztendőkről. Szólt a Balassagyarmaton eltöltött 25 évről, amikor is dr. Samu István pszichiáter karolta fel a sokszor csodabogárnak tartott festőt. - A szabadság és Európa szellemét hozta el Firinc a városba, ahol jópáran felismerték géniuszát. Neoavantgarde, kortárs szellemisége Chagall és Csontváry öntörvényűségét vitte tovább, vitalitást, életszeretetet, dionüszoszi vadságot, s a karneválok kozmikussá növesztett szimbolikáját sugározzák művei - fejtette ki a művészettörténész. A rendezvény fénypontjaként a klezmert, a zsidó népi hangszeres zenét hallhatta a szépszámú közönség, mely nem csak a népek közötti kapcsolat varázslatos tükrét adta vissza, hanem az élet teljességét, a boldogságot, a fájdalmat, az örömöt, a keserűséget, a túlélés, a megmaradás ősi ösztönét, a sírást, a nevetést egyaránt ontotta, sugározta magából. Nem véletlen, hogy a kiváló muzsikusokat szűnni nem akaró vastapssal kísérték a lelkes jelenlévők. - E felemelő estének egyetlen hiányérzete lehet. Az a mintegy 2000 elhurcolt balassagyarmati, akit most egy pillanatra gondoljunk ide magunk közé - emlékeztetett zárásként a tragikus fájdalomra a maradandó élményt nyújtó est szervezője, Majdán Béla.

Szabó Andrea