Ipoly hidak
Gyakorlatilag
a rendszerváltozás óta, az Ipoly régió magyar és szlovák oldalát foglalkoztató
szándék, a folyót átívelő hajdani Ipoly hidak újjáépítése.
Természetesen
nem valamennyié, hiszen az egykori Nagy-Magyarországon majd 170 km-en, 47 híd
kötötte össze a két partot, igaz, közöttük számtalan fahíd volt.
Ami
Balassagyarmatot illeti, a közúti határátkelés céljára rendelkezünk a két
országot összekötő híddal. A II. világháború alatt használhatatlanná vált
legendás híd ma már csak emlék és torzó.
A
régió Ipoly hídjainak újjáépítése nemcsak az adott települések, hanem
Balassagyarmat érdeke is. Ezt bizonyította a közelmúltban a Keresztény
Értelmiségiek Szövetsége által kezdeményezett megbeszélés is.
Tervekben
nincs hiány. Megbeszélésekben sem. Ezen a fórumon elhangzott adat szerint, több
tucat egyeztetés történt a két ország között, és több tízmilliós összeget
fordítottak eddig tervdokumentációk készítésére.
A
két ország között eddig egyetlen híd épült az elmúlt évtizedekben, az is a
Dunán, az Esztergom-Párkány közötti Mária Valéria
híd, amelyet Dzurinda és Orbán kormányfők avattak. Ez
a híd jelentős gazdasági fellendülést okozott nemcsak a két település, de a
tágabb vonzáskörzet számára is.
Az
Ipoly hidak ügyében egyelőre a tervdokumentációs lobby tűnik erősebbnek a
hídépítők ellenében. Ezzel a kis írással és az alábbi szemelvényekkel -
amelyekben hídterv-történelmünkből idézünk - a magunk módján a hídépítők mellé
tesszük voksunkat.
Azért
is, nehogy Ipoly hidak ügyét olyan baleset
érje, mint amiről a Nógrád Megyei Hírlap írt, Szili Katalin 2005-os látogatása
kapcsán:
Apró malőr: az erős sodrású, megáradt
Ipoly egy fának szegezte a házelnök csónakját.
2003. október -
Az Ipoly Régió szlovák szervezetének honlapjáról
AZ
IPOLY-HIDAK NEMZETKÖZI KONFERENCIA ZÁRÓNYILATKOZATA
A
Szlovák Köztársaság határmenti községei és regionális
civil szervezetei által létrehozott Ipežský Euroregión rendezésében 2003. október 25-én Ipoly-hidak címmel megtartott tanácskozás
résztvevői az alábbi nyilatkozatot fogadták el:
Az
Ipoly folyó két partját azon a szakaszon, amelyet 1920-ban mintegy
A
hidak korábban a folyó két partján élő családokat, azonos kultúrájú és azonos
nyelvű embereket, a gazdasági - és üzleti életet kötötték össze. Lehetővé
tették az orvosi ellátás biztosítását a legrövidebb úton. Ezek a hidak
teremtették meg ebben a térségben a normális, emberhez méltó élet alapfeltételeit:
a közlekedést, a gazdasági fejlődést, az emberek közötti kapcsolatot, a
kultúrák nagy találkozását. Régen a folyó két átelleni partján, egymástól 2-3
km-re lévő községek lakói a hídon át látogatták egymást, ma esetenként 60 km-t
kell utazniuk, hogy találkozhassanak. Ez nem csupán antihumánus
állapot, de környezetvédelmi szempontból is tarthatatlan.
Az
Ipežský Euroregión és az
Ipoly Eurorégió tagjai eltökélték, hogy
visszaállítják ebben a térségben a normális európai életet. Eddig ezt az
államhatárok nehéz átjárhatósága akadályozta. Viszont 2004. május 1-től mind
Szlovákia, mind Magyarország az Európai Unió tagjává válik, ezért lebonthatók
lesznek az eddigi államhatárok emelte akadályok. Hiszen az Európai Unió egyik
legfontosabb alapelve a határok nélküli Európa megteremtése.
Ennek
érdekében a konferencia javasolja:
- Szlovákia és Magyarország kormányfőinek
legközelebbi találkozóján szülessen elvi megállapodás az Ipoly-hidak
újjáépítéséről és a régió közlekedési vonalainak felújításáról;
- A két állam kormánya közötti vegyesbizottság 1 éven belül tűzze napirendre az
Ipoly-hidak újjáépítésének és a régió közlekedési vonalai felújításának
kérdését;
- 2007-ig a két állam kormányának
támogatásával készüljön el a térség újjáépítendő Ipoly-hidainak kivitelezési
terve és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések;
- Az Ipežský Euroregión és az Ipoly Eurorégió,
valamint a konferencia résztvevői kérik az Európai Uniót, hogy segítsen a
térségnek visszatérni az európai emberhez méltó életbe, hogy megszűnhessen a
határ embereket elválasztó jellege, a 20. század egyik legsötétebb öröksége;
- Ne csak a Rajna-mente legyen a
választóvonal nélküli Európa része, de az Ipoly-mente is azzá válhasson; a
nemzetek és a régiók Európájának része legyen.
************************************
2004. október 20. -
Kérdés egy internetes fórumból:
Elnök
úr! Az Ipoly-hidak felujítása kulcsfontosságú az az Ipoly-mente jövőjét illetően. A tervek már készülnek, és
az elképzelés benne van Besztercebánya megye fejlesztési tervében is. A tervek
készítésében részt vevő Agócs Zoltán professzor
szerint a terveket időben elkészítik. A projekt finanszírozása viszont egyelőre
kérdéses. Megoldásként megemlítette a párkányi híd példáját, tehát a költségek
felét az EU, a többit a két állam biztosítaná. Tehát hajlandó az MKP
felvállalni az Ipoly-hidak felújítását, hogy 2007-re legalább néhány
elkészüljön? Tisztelettel nógrádi.
Bugár Béla
válasza:
Sajnálom,
hogy eddig az Ipoly-hidakról csak beszéltek, és tanácskozgattak. Most, a
2005-ös költségvetési tervezetnél lehetőség lett volna néhány Ipoly-híd
felépítését anyagilag is lefedni, de mai napig nem készültek el azon tervek,
amelyek alapján ez megtörténhetett volna. Ezért megegyeztünk Prokopovič miniszter úrral, hogy egyéb lehetőségek
felhasználásával előkészítjük néhány Ipoly-híd felépítését a 2006-os
költségvetési időszakra.
************************************
2005. május 2. -
Nógrád Megyei Hírlap
Híd
magyarok és magyarok közt
Az
Ipoly Ipolytarnóc és Szécsény
közti szakaszának, illetve a folyó szlovák és magyar oldalán lévő
településeknek ünnepe volt szombaton Pösténypusztán
az épülő híd alapkőletétele. A közigazgatásilag Szécsényhez
tartozó településrész az alkalomhoz méltó díszbe öltözött. Határokat bontunk, hidakat építünk - hirdette egy transzparens.
A
reggeli órákban százak gyülekeztek a folyó két oldalán, hogy részesei legyenek
az ünnepélyes alkalomnak. Ott voltak a környező települések polgármesterei, a
helyi önkormányzat képviselői.
Mindkét
országból több országgyűlési képviselő is megjelent, de sokan érkezetek a
térség falvaiból is. Az Ipoly magas vízállása miatt nem lehetett megépíteni a
tervezett pontonhidat, így az átkelést a szentesi II. Rákóczi Ferenc Műszaki
Dandár katonái motorcsónakkal biztosították.
Tizenegy
órakor szállt csónakba dr. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, Gurmai Zita, az Európai Parlament képviselője, dr. Serfőző
András országgyűlési képviselő, aki magyar részről a híd építésének fő
szorgalmazója, Dóra Ottó, Nógrád Megyei Közgyűlésének elnöke és dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény
város polgármestere.
A
folyó másik oldalán felépített hídelemen találkoztak a Szlovák Köztársaság
delegációjával: Bugár Bélával, a Magyar Koalíció
Pártja elnökével, Bauer Edit európai parlamenti képviselőjével,
dr. Milan Marcokkal,
Besztercebánya kerület önkormányzatai közgyűlésének elnökével, Filip Józseffel, Kovácsi polgármesterével és Hammerlich Richárddal, a szlovák országgyűlési
képviselővel.
A
himnuszok elhangzása után Szili Katalin köszöntötte a megjelenteket.
- Magyarország és Szlovákia egy évvel ezelőtt
az Európai Unió teljes jogú tagja lett - mondta. - Bekerültünk egy olyan
közösségbe, amely mind a két ország lehetőségeinek kibővítését, boldogulását,
gyarapodását jelentheti. Hadd legyen ez a mai nap a büszkeség napja! Letesszük
egy híd alapkövét, amely rövidesen fizikális áthaladást is biztosít a folyón. A
híd azonban nem csak áthaladást jelent, elősegítheti a közös tervek, vágyak
megvalósítását; kitárhatja az itt élő emberek boldogulásának lehetőségét;
hozzájárulhat a térség fejlődéséhez. A híd nem csak két országot, két térséget
köt össze, hanem magyarokat és magyarokat is.
- Apró malőr: az erős sodrású, megáradt Ipoly
egy fának szegezte a házelnök csónakját
- Bugár Béla többek
között azt mondta: olyan két ország között épül híd, amely a történelem terhes
időszakát élte. Ez a híd azt is jelenti, hogy a megegyezés felé vezető utat
építjük Szlovákia és Magyarország, Magyarország és Szlovákia között.
- Ezen az úton kell tovább haladni a
megegyezés, a megértés felé.
- A köszöntők után Szili Katalin és Bugár Béla mindkét oldalon a hídfőnél elhelyezték az
alapkövet.
- Dr. Serfőző András úgy fogalmazott: negyven
év után már nem remény, hanem közeli valóság a pösténypusztai
híd. Köszöni mindazoknak, akik vele együtt szorgalmazták az építését, azoknak,
akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárultak ahhoz, hogy az alapkőletételre sor
kerülhetett.
************************************
2007. január 4. -
Nógrád Megyei Hírlap Online
A
szabad szellem áramlása
Németh
Péter Mikolával, az Ipoly Eurorégió
titkárával az Ipoly folyó földrajzi és szellemi jelentőségéről, az Ipoly-hidak
megépítésének szükségességéről beszélgettünk.
- Ön régóta vallja: az Ipoly-hidak
megépítésének nemcsak gyakorlati, hanem szimbolikus jelentősége is van.
- Igen, a hidak metaforikusan
és valóságosan is összeköthetnek partokat és lelkeket. Az Ipoly-táji haza a
magyar nép természeti és történeti kerete, melyben az Ipoly az a folyó, amely a
Kárpát-medencében a fő ütőérrel, a Dunával kapcsolja össze az itt élő népeket.
Ezen az archaikus tájon palócok, kisalföldi vonásokat őrző magyarok, zsidók,
cigányok, szlovák és német, kis számban ruszin és lengyel ajkúak élnek együtt
évszázadok óta szokásaikban, eszméikben, kultúrájukban egységet alkotva. Épp
ezért jelentheti a harmadik évezredben az Ipoly a szabad szellem szabad
áramlásának jelképét, lehetőségét, a Szlovákiához tartozó magyar nemzeti
kisebbség kötődését.
- De az Ipoly a második világháborút követő
békeszerződések óta jelent valami mást is. Veszteséget. Önkényt.
Igaztalanságot. Nincs a történelemnek még egy olyan békeszerződése, amely a
határmódosítások esetén ne az etnikai, földrajzi tényezőket vette volna alapul,
ellentétben a trianonival, amely a közlekedési infrastruktúra nyomvonala
szerint szabta meg a határt. Így kerülhetett az Ipoly völgye Szobtól Drégelypalánkig közlekedési, majd kulturális holttérbe.
Mindezzel együtt a Duna, Ipoly, valamint a Pozsony, Nyitra,
Léva, Ipolyság vonal által határolt terület valójában ma is a legnagyobb
kiterjedésű és népességű, szinte hermetikusan elzárt magyar nyelvterület.
- Mi a története ennek a hajózhatóvá
kikiáltott folyónak?
- Az Ipul/Ipoly/Ipel/Eipel,
mint napjainkban tudni véljük: Trianon (1920. 06. 04.), majd az első és második
bécsi döntés (1938. 11. 02., 1940. 08. 30.) és Párizs (1947. 02. 10.) óta a
nagyhatalmak csinálta európai béke hatására vált mesebeli folyóvá. Zavarossá és
hajózhatóvá. Bizonyos szakaszait, első lépésben csak határvizekké rajzolták át
a térképeken a mindenkori hatalmak kiszolgálói, akiknek érdekükben állt
kényük-kedvük szerint összekaszabolni, majd eldarabolni a kultúrájában
évszázadokon át szerves egységben lélegző nemzettestet. Így Szobtól, azaz a
Duna-Ipoly torkolattól a palóc Pompejiig, vagyis az Európa-díjas Ipolytarnóc Tájvédelmi Körzetig, egy több helyen is
megszakított, vakbélnyúlványhoz hasonló, hosszan elnyúló határsáv képződött.
Mindezek következményeként a természetes átjáróiktól, a fa-, a beton- és
vashídjaiktól is megfosztották az Ipoly-völgyében élőket, demarkációs vonalakat
képezve ezzel családok, rokonok, barátok között.
- S végezetül, ami talán a legtragikusabb,
hogy a XX. század második felében, a csehszlovákiai Hulinova-terv
nagyobb része megvalósulhatott folyószabályozás címén a forrásvidékektől, azaz
a Vepor-hegységtől a szobi Ipoly-torkolatig gátakkal,
működésképtelen hallép-csőkkel tarkított csatornává alakították az egész
folyómedret. Ami olyan gyógyíthatatlan környezeti sebeket okozott - többek
között a vízállás és vízhozam csökkenését -, hogy a szabályozás bizonyos
növény-és állatfajok teljes pusztulásához vezetett.
- Hol kelhetünk ma át az Ipolyon?
- Az Ipolyon a közúti átkelés napjainkban már
csak néhány helyen lehetséges. A valamikori egységes Ipoly menti kultúrkörben a
Szob-Ipolytarnóc közötti 169,7 km-es szakaszon öszszesen 47 híd, illetve átkelőhely kötötte össze a folyó
bal és jobb partját. A korabeli hídsűrűség négy folyamkilométerben állapítható
meg. A mostani ezzel szemben nagyjából 56 fkm. Ezt a
légüres, infrastruktúrájában tudatosan elsorvasztott
területet kívánatos minél előbb, az európai uniós magyar, szlovák közös tagság
lehetőségeit hasznosítva sürgetően orvosolni. Első lépésben a hálózati vizsgálatokat
végző szakemberek ajánlása szerint nyolc közúti híd újraépítésével lehetne
leghatékonyabban felszámolni a létező közlekedési nehézségeket.
- Az Ipoly Eurorégió
határon átnyúló együttműködés 2004. évi állásfoglalásában, többek között a Főmterv hálózati vizsgálata alapján megadott fontossági
sorrend figyelembevételével tett javaslatot a hidak újjáépítésére: Ipolydamásd - Helemba, Vámosmikola - Ipolypásztó/ Pastovce vagy más változatban a Vámosmikola
- Ipolybél/ Bielovce
közötti híd mihamarabbi újjáépítését fontosnak tartják a helybéliek. Viskovce nad Iplom/Ipolyvisknél
a híd a szlovák oldalon épségben megmaradt. A magyarországi oldalon Tésa község felől egy, a hídhoz felvezető útszakasz
megépítésére van szükség, ami viszonylag kis beruházással és gyorsan
megvalósítható. A Drégelypalánk - Ipolyhídvég
, a Kóvár/Koláre - Újkóvár,
az Őrhalom - Ipolyvarbó/Vrbovka,
a Pöstyénpuszta - Pető/Petov
és a Rárósmulyad/Mula - Nógrádszakál
- hidak újjáépítése is elengedhetetlen. A nyolc híd felépítésének költsége - beleértve
az infrastrukturális beruházásokat, utakat, ártéri hidakat, töltéseket -
összesen 3,4 milliárd forintot vagy 500 millió koronát
(
- Milyen kilátások vannak e hidak
megépítésére?
- A folyó Pest megyei szakaszán az ipolydamásdi, a Nógrád megyei szakaszán a pöstyénpusztai és a ráróspusztai
hídtervek már régen elkészültek, az építési engedélyek is megvannak, Interreg III/A pályázati
támogatással a pénzforrás is megszerezhető, mégsem történt eddig lényeges előrelépés
az újjáépítésben.
- Valószínű az, hogy hiába ülésezik a határon
átnyúló együttműködést szolgáló magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság, s
tesz ajánlásokat a hidak ügyét szorgalmazva, addig, amíg Szlovákiában nem
módosítják az úttörvényt. A hidakhoz vezető utak ugyanis nem számítanak
országos közútnak Szlovákiában, így aligha remélhető előrelépés.
************************************
2007.02.27. -
SZDSZ salgótarjáni szervezetének honlapjáról
Érdemi
előrelépés történhet az Ipoly-hidak ügyében, de hamarosan bejelentenek egy
Nógrád megyei, több száz embernek munkát adó beruházást is - tudatta
salgótarjáni sajtótájékoztatóján Kóka János gazdasági
és közlekedési miniszter, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökjelöltje, aki
arról is beszélt, milyennek képzeli el a jövőképes liberális pártot.
- Már évek óta tárgyalások folynak két
Ipoly-híd megépítéséről Szlovákiával, amely egy törvénymódosításhoz kötötte az
erről szóló szerződés aláírását. Néhány napja a szomszédos államnak sikerült
elhárítania a jogi akadályt, ami a hidak megközelítését szolgáló utak
tulajdonjogához kötődött - fejtette ki Kóka János.
************************************
2007. március 28. - Új
Szó
Két,
a régió szempontjából fontos Ipoly-híd megépítését vállalta fel Besztercebánya
Megye Önkormányzata a Középső Ipoly-mentén. A megyei költségvetést is ehhez
igazították.
A
megye vezetése levélben közölte beruházási szándékát a közlekedési
minisztériummal, további egyeztetésekre azonban még szükség lesz, az
államhatáron átívelő híd esetében ugyanis kormányközi megegyezésre is szükség
van. Besztercebánya Megye vezetése a Rárós-Ráróspuszta
és a Petőháza-Pösténypuszta közötti Ipoly-hidak
építkezésének tervét már besorolta a beruházások közé. Információink szerint
pénteken írják alá a kormányközi szerződést a magyarországi Szécsényben.
A megyei hivatal egyelőre az építkezési engedélyek kiadását készíti elő, előbb
azonban meg kell még oldani néhány problémát. Az már eldőlt, ki lesz a
beruházó, de tisztázatlan volt a hidakhoz vezető utak besorolása, azok
tulajdon- és felügyeleti joga, valamint a hidak tulajdonjoga és a további
fenntartással kapcsolatos jogkörök. Besztercebánya Megye döntése szerint a
tervezett két hídhoz megyei tulajdonjogú és fennhatóságú, harmadosztályú utak
vezetnek majd. A hídépítéshez még egy
nagyon fontos dolog hiányzik: a pénz. A megyének a szaktárcához írott
levelében az áll, az építkezés megkezdését 2008-ra tervezik, a megye az Európai
Unió strukturális és kohéziós alapjaiból kíván pályázni a konkrét építkezési
költségekre.
Az
Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás képviselői örömmel nyugtázták a
megye pozitív hozzáállását. A társulás az elmúlt években különböző pályázati
forrásokból előteremtette a hidak megvalósíthatósági és hatástanulmányaihoz, a
műszaki tervek kivitelezéséhez szükséges pénzt. A hidak megépülése után a
hatástanulmányok szerint a Középső Ipoly-mente gazdasági életében, az
idegenforgalomban, a kereskedelemben pozitív változások várhatók, új munkahelyek
létesülhetnek, a határon túlra utazó munkavállalók könnyebben megközelíthetik a
magyarországi Nógrád megyében működő ipari parkot, ahol már jelenleg is igen
nagy számban dolgoznak a régióban élők.
************************************
2007. március - A Demokrata
c. hetilapban hosszú cikk az Ipoly hidakról
http://heti.demokrata.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1142&Itemid=36
************************************
2007.
március 29. - Népszabadság
Új hídtervek a Dunán és az Ipolyon
Európai
uniós pályázaton nyert pénzből júniusra elkészül két, az Ipolyon építendő híd
terve. Ugyancsak tervezőasztalon van már a Komáromot Komárnóval
összekötő új híd is.
A
három magyar és egy szlovák megye települése által alakított Ister-Granum eurorégió két
folyója a Duna és az Ipoly. E körzetben jelenleg három híd tervei készülnek:
kettő az Ipolyon ível majd át.
Az
Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő, 2001-ben újjáépített Mária
Valéria híd is hozzájárult a határon átnyúló Ister-Granum
eurorégió létrejöttéhez is. A komáromi Erzsébet hidat
az elmúlt évben újították fel. Mivel a két ország között felgyorsult a
gazdasági fejlődés, újabb hídra van szükség a folyó e szakaszán. Ezért Komárom
és Komárno önkormányzata közösen vállalta egy új
Duna- híd engedélyezési terveinek elkészítését. A két város ehhez segítséget
kapott az Európai Uniótól.
Az
Ipoly menti magyar és szlovák településeket sehol nem köti össze híd. A jövő
évben megkezdődhet Ipolydamásd-Helemba és Vámosmikola-Ipolypásztó között két közúti híd építése,
amelyek engedélyezési és kivitelezési tervei már készülnek. Az átkelők,
valamint a Tésát a szlovákiai Ipolyviskkel
összekötő út tervezésének 44 milliós költségéből 40 milliót az Ister-Granum eurorégió az Európai
Unió Interreg pályázatán nyerte el.
Az
1900-as évek elején a mai határfolyón 47, köztük több, fából ácsolt közúti
hídon lehetett átkelni az Ipolyon. Ma ezek közül már egyik sem áll, sőt
maradványaik sem lelhetők fel - mondta Ocskay Gyula,
az Ister-Granum Eurorégió Kht. ügyvezetője. - Az új hidak építésével Pest és a
határon túli Nyitra megye periferiális
vidékének korábban összetartozó területei újra bekapcsolódhatnak a gazdasági
vérkeringésbe. A helembai híd - tette hozzá az
ügyvezető - a turizmus szempontjából is jelentős lesz: megépültével
körbejárható lesz a Dunakanyar.
Az
Ipolyon az utolsó híd Helembánál állt. A
bős-nagymarosi vízlépcső építése idején kőszállító járművek használták,
mindaddig, amíg Magyarországon le nem állt az építkezés. Ma már nem ível át a
víz felett, ugyanis 2000-ben a nagy áradás elvitte. A tervek szerint ezt most
helyreállítják. A másik híd Vámosmikola és Ipolypásztó között épül. Azért éppen itt, mert a szlovák
oldalon megfelelő út vezet egészen a hídfőig.
A
két híd méreteiben és megjelenésében hasonlít majd egymáshoz: nyolc méter
szélesek lesznek, kerékpárút és járda is átvezet rajtuk. Mindkettőt nagy
teherbírásúra tervezték. Ennek ellenére csak Ipolypásztónál
engedélyezik teherautó-forgalmat. Helemba és Ipolydamásd között ez tilos lesz. A pályázat része volt a Tésa és Ipolyvisk közötti, az
országhatáron átvezető út terveinek elkészítése.
Ocskay
Gyula elmondta: a nyár folyamán aláírják a két ország szaktárcáinak vezetői az
Ipoly-hidakról szóló keretegyezményt. Ezután, valamint a június végére
elkészülő engedélyezési és kiviteli tervek birtokában sikerrel pályázhatnak
majd EU-s támogatásra.
A
két híd és az út a számítások szerint mintegy egymilliárd forintos költséggel
valósítható meg. Az ügyvezető szerint 2013-ra a most tervezés alatt lévő hidak
mellett további három híd is épülhet az Ipolyon, de ezek csak gyalogos- és
kerékpáros-forgalomra lesznek alkalmasak.