Bächer Iván: Polgárpartizánok

(Megjelent a Népszabadság 2004. IX.25-i számában)

Vámosmikolán, a Huszár utca végén, a ma iskolának helyet adó kastély kapuja mellett emléktábla őrzi a volt lakó és volt földbirtokos, Huszár Károly emlékét.

Tanulságos életút az övé, és ráadásul nem is egyedülálló: a nagybácsi, Huszár Aladár élete az unokaöccs sorsával meglepőn rokon. (Gazsi József A két Huszár című, a Nógrád megyei múzeumok évkönyvének 1987-es kötetében megjelent tanulmányából és Földes Miklós Rákos vidéki hazafiak 1944-ben című könyvéből merítek egyebek között.)

A Hont megyei, előnevében Bernecebarátira utaló Baráti Huszár család ősi, melyik család nem az. De itt dokumentek is igazolják, hogy minden Huszárnak volt apja, anyja, s ezekből egyet már 1591-ben megerősített nemességében Rudolf császár. Volt a családban kapitány, tanácsos, író, követ.

E családnak, amelynek 1944-ben 7000 hold földje volt e tájon, Vámosmikola, Perőcsény, Ipolyszakállas környékén, volt jeles tagja Baráti Huszár Aladár, aki 1855-ben született Ipolybalogon, Budapesten és Genfben tanult jogot, és annak valamennyi frontján végigverekedte az első világháborút. 1919 januárjában komoly szerepe volt a Balassagyarmatot megszálló cseh csapatok kiverésében, majd összekülönbözött a kommünnel, kis híján ki is végezték. A Horthy kitüntetett bizalmát bíró Huszár Aladár a húszas években megyei hivatalnokoskodik, majd 1932-ben Budapest főpolgármestere lett. Mikor belátta, hogy a feladat nem neki való, nem ült még másfél évtizedet hivatalában, hanem 1934-ben becsülettel lemondott. Tizenegy évig az OTI elnöke volt eztán.

Mindeközben folyamatosan hírlapokba írt: az Esti Kurirba, a Mai Napba és mindenekelőtt az 1938-ban megindult Magyar Nemzetbe, ahol Pethő Sándor egyik legfontosabb embere lett, rovatvezető.

Ez a Magyar Nemzet harcosan antifasiszta lap volt, és az volt a végletekig magyar nacionalista Huszár Aladár is, aki a Törzsökös Magyarok Egyesületének is vezetője volt. És éppen ezért gyűlölte Hitlert és gyűlölte a nyilasokat. "Betagolódásunk a hitleri Európába nemzeti létünk végét jelentené" - idézi cikkéből hitvallását Gazsi József.

Részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság munkájában, és 1942 januárjában találkozott a kommunista Schönherz Zoltánnal is, akit állítólag e szavakkal üdvözölt: Engem egy világ választ el Önöktől.

Huszár Aladárt a negyvenes évek elején természetesen fenyegették, vegzálták, zsidóbérencezték, kommunistázták.

A német megszállás után, rögtön az első napokban jöttek érte. A Bródy Sándor utca 10. szám alatti lakásából több stáció érintésével jutott Dachauba. Mellére vörös posztós háromszög került, a politikai foglyok bélyegző jele. Bélyeges lett a földesúr. Megaláztatásának és szenvedésének 1945 februárjában vetett véget a flekktífusz.

Emlékét nemigen őrzi senki, semmi. De az unokaöccsét, Huszár Károlyét még igen.

Ő 1909-ben született Pencen. Bécsben tanult, mezőgazdasági akadémiát végzett. Polgár-földbirtokos volt, főhadnagy, a Máltai Lovagrend tagja, olvasott, nyelveket beszélő, nyitott.

Nagybátyjához hasonlón közismert volt németellenessége. Ezért is találtak rá egykori bajtársai, köztük Mikó Zoltán vezérkari százados és Márthon István honvéd alezredes, akik Budapesten próbálkoztak németellenes nemzeti ellenállás megszervezésével.

Miután a pesti szervezkedést a nyilasok jórészt fölszámolták, és jó néhány ellenállót ki is végeztek, egy körülbelül 120 fős kontingens a Börzsönybe vonult, ahol bizony aktív partizánténykedésbe kezdett: felderítettek, jelentettek, megmentették a felrobbantástól az ipolypásztói hidat, megakadályozták a márianosztrai bánya felszerelésének elhurcolását. Fogságba esett szovjet tiszteket szöktettek, bújtattak, mentettek. Lőttek és lőttek rájuk is - 29 halottjuk volt.

Az itt harcoló ellenállók között voltak helybeliek, vidékiek és pestiek, Rákosszentmihályról egy egész raj került, voltak köztük keresztények és zsidók, kommunisták és szociáldemokraták, katonák, értelmiségiek, diákok, munkások, öregek, fiatalok és nők is. Kapcsolatban állott velük Bajcsy-Zsilinszky Endre, Tartsay Vilmos, Szent-Györgyi Albert és Baráti Huszár Károly, akiről tulajdonképpen a szó esik. Ő elébb egy kisebb nemzetőrséget állított fel, amely csatlakozott a partizánokhoz, majd afféle információs központként is működött. A Huszár-kastélyba ugyanis egy magasabb német parancsnokság települt bele. Házigazda, a németül tökéletesen értő, háborúviselt katona az elejtett félszavakat is ki tudta egészíteni, és pontosan tudta a szerzett információkat továbbítani Márthon alezredesnek, aki Vámosmikolán székelt.

Huszár Károly elérte, hogy a szovjet csapatok eltekintsenek Vámosmikola bombázásától. Nem bukott le, állandó kapcsolatban állt a németekkel is, akik a legendárium szerint felajánlották a segítséget Huszárnak a meneküléshez és az értékek elszállításához. Ő maradt - noha aligha lehetett kétsége a kastély és a benne őrzött értékek sorsát illetően.

Vámosmikola 1944. december 27-én szabadult fel. A hon maradt földbirtokos földjét a hon elvette azonnal.

De mint antifasiszta ellenálló, háromszáz holdat megtarthatott. A kastélyát is meg kellett másokkal osztania. Mindez nem akadályozta meg abban őt, hogy a kommunista pártba bele ne lépjen. A helyi pártszervezet elnöke lett. Nagyságos elvtárs. Tagja a Magyar Partizánok Baráti Szövetségének. Még némi kitüntetésekben, elismerésekben is részesült.

Aztán beütött az új világ, és a partizánból hirtelen kulák lett. Csak tojásból kétezret kellett beszolgáltatnia - miközben nem volt tyúkja egy sem. A pártból persze kizárták. A fölheccelt csőcselék megrohanta lakását. Könyveit, mondván, hogy sok gót betűs, fasiszta van közöttük, máglyára hányta és lángra lobbantotta.

A kommunizmus és a fasizmus így lettek Mikolán jegyesek.

Huszár a könyvmáglya fényét már nem bírta nézni.

Ekkor elszakadt a Huszárság cérnája, amely bírta vagy hétszáz éven át. Az utolsó földesúr fölszámolta a vagyon maradékát, és odahagyta Mikolát. Baráti Huszár Károly az uralkodó osztályba küzdötte bele magát megint. Az Országos Villamos és Távvezeték Vállalat villanyszerelője, majd megbecsült raktárosaként lett noch da zu törzsgárdatag. 1956-ban több oka, módja is lett volna menésre. Maradt. Hűséges maradt honához, a munkásszállók vaságyaihoz.

A Partizán Szövetség juttatta végül a sződligeti szociális otthonba.

Itt halt meg 1971-ben. Sírja a vámosmikolai temetőben van.

Ha lenne ma Magyarországon demokratikus, polgári jobboldal, akkor az, egyebek között, a két Huszár példáját büszkén vállalná és mutatná fel a múlt előtt tanácstalanul álló ifjúságnak.

De a mai magyar jobboldal lobogójára a hitleri fasizmus mellett végsőkig kitartó Wass Albert neve van hímezve vastag betűkkel.

A két Huszár pedig az e körökben uralkodó felfogás szerint az lett, mi volt már nemegyszer: hazaáruló. Köztem a helyük hát.