2010.
június 3.
Hunčik Péter: Határeset
A 81.
Ünnepi Könyvhét eseményeként a Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti
Gyűjteményében találkozhattak a Balassagyarmati
Honismereti Kör tagjai és az olvasók Hunčik Péter ipolysági származású pszichiáterrel,
Ipolyság díszpolgárával, Bródy Sándor és Talamon Alfonz-díjas szépíróval, a Magyar Köztársaság Érdemrendje
lovagkeresztjével idén kitüntetett közéleti személyiséggel Határeset című regénye
bemutatóján. A sikeres szerző beszélgetőpartnere Kovács Ferenc tanár, a Honismereti Kör elnökségi tagja volt.
Kovács tanár úr a könyv szereplőiről készített "családfával"
lepte meg az írót, melyet Gábor fia
készített a bonyolult cselekményszövésű mű szereplőinek családi kapcsolatairól.
Hunčik Péter örömmel fogadta a táblázatot,
mint mondta, ezt hiányolta a kötet budapesti kiadója, s olvasóinak egy része
is. A családfát a rendezvény előtt lelkesen tanulmányozta Balassagyarmaton élő
unokatestvérével, Révész Anikóval és
annak családjával. Később a beszélgetés folyamán az alkotó elmondta, hogy műve
nem családregény és igazán nem is történelmi regény, ezért ő a megjelenéskor nem
tartotta fontosnak a szereplők családi kapcsolatait bemutató családfa készítését.
Kovács Ferenc bevezető szavaiban szólt arról, hogy a mű
önéletrajzi indíttatású. Egy felvidéki kisváros, Ipolyság életén keresztül
bemutatja a 20. század első kétharmadát, ugyanakkor mégsem történelemkönyv, a
szereplők személyes élete keveredik bele a világtörténelembe. Olyan sorsokat,
kiemelkedő képességű embereket ismerhetünk meg benne, akik a második világháborúban
valóban találkozhattak volna akár Churchill-lel vagy Roosevelt amerikai elnökkel
is, hogy tanácsot adjanak nekik. A szereplők magyarok, szlovákok, evangélikusok,
katolikusok és zsidók, akik megtanulták, hogy a mindennapi életben nekik csak
együttműködésben lesz lehetőségük a továbbélésre.
Hallatlan humorral, iróniával írta meg Hunčik Péter a regényét, mely rendkívül élvezetes, izgalmas
olvasmány. A szereplői tinédzserek, akik magukban hordják a kamasz lélek
érzékenységét, mely a körülötte zajló "történelem" eseményeire
sajátosan reagál. Hunčik Péter elmondta, hogy hálás azért, mert
kisebbségi sorban született, így ugyanis nagyobb benne az érzékenység a világra,
mintha többségi nemzet képviselője lenne.
Ipolyságon járt magyar alapiskolába és
gimnáziumba, s volt tanárainak - Vas Ottó,
Korpás Pali,
Láncos Tamás stb. - nagyon sokat
köszönhet. Pozsonyban végezte az orvosi egyetemet, szlovák nyelven. Egyetemi
évei alatt rájött, hogy ő nem is orvos akar lenni, hanem író, így tanulmányai
mellett végigolvasta a magyar és a világirodalmat. Tizenkét évig körzeti
orvosként dolgozott, majd elmegyógyászatból szakvizsgázott. Foglalkozott a
szexológia és az öngyilkosság kérdéskörével, s arra a következtetésre jutott,
hogy mindkét területen a legfontosabb a kommunikáció. A kilencvenes évektől már
elsősorban a kommunikáció és - lévén szlovákiai magyar - a konfliktuskezelés
került érdeklődése középpontjába. Két évig Václav Havel köztársasági elnök tanácsadója,
majd konfliktuskezelő tréningeket vezet Szlovákiában és a világ minden táján. Konfliktusaink alapja, hogy nem ismerjük egymást,
ezért ha megismerkedünk a másik szokásaival, kultúrájával, s megpróbálunk az ő
szerepkörébe belehelyezkedni, átélni az ő problémáit, van lehetőség a
feszültségek csillapítására - mondta.
2002-ben meghívást kapott Kanadából, hogy
Ottavában a Carleton
Egyetemen 20. századi politikai pszichológiát tanítson. Miközben
készült az előadásokra, megjelentek előtte az ipolysági
évek szereplői, s követelték, hogy azt írja le, amit ők mondanak. Így kezdődött
a regényhez a jegyzetek készítése, melyekből Csanda Gábor szerkesztő segítségével, a Kalligram
Kiadó jóvoltából a Határeset című könyv született. Kovács Ferenc kiemelte, a
regény hatalmas érdeme, hogy sok szempontból mutatja be az eseményeket, és egymás
mellé rakja az igazságokat, anélkül hogy meg akarná nevezni, melyik az "örök"
igazság. Tudomásul kell venni, hogy egyszerre több igazság létezik, aszerint,
hogy kinek a szemszögéből nézzük a történteket. A trianoni traumát nekünk még
nem sikerült kiheverni, de ugyanez a Trianon egészen mást jelent a cseheknek és
a szlovákoknak, hiszen nekik önálló államiságot hozott. Ahhoz, hogy tovább tudjunk
lépni a 20. század történelmi sokkjain, kölcsönösen jobban bele kellene illeszkedni
a másik nézőpontjába, s megtalálni azokat a közös pontokat, ahonnan az egymás
mellett élés nem a viszálykodást, hanem az együttműködést hozza el mindannyiunk
számára. József Attilát idézve rendezni
végre közös dolgainkat - ez lenne, ez lehetne a feladatunk itt Közép-Európában,
s ez lenne a kiút egy békés és szebb jövő felé.
Hunčik
Péter szólt az önismeret
fontosságáról. Ha valaki önmagát megismeri és képes őszintén feltárni, megnevezni
az érzéseit, érzelmeit, az könnyebben megérti a másik
embert is. A konfliktuskezelő tréningek egyik legnagyobb tanulsága volt számára,
hogy a fiataloknak nincsenek szavaik az érzelmekre, ugyanakkor az érzelmek
hiányától szenvednek a leginkább, attól, hogy nem tudják az érzelmeiket
kifejezni, közvetíteni egymás felé. Történelmi példát hozott arra is, hogy a
megsértett érzelmek több évszázadra viszályt, ellenségeskedést szíthatnak népek
között. Beszélt szülővárosához fűződő alapítványáról, az egykori status quo zsinagóga felújításáról, a zsinagógában létrehozott Saag Galériáról, amelyben az egykori
Felvidékhez kapcsolódó kiváló személyiségek arcképcsarnokát alakítják ki, az
udvaron lévő Ipolysági polgár szobráról, s az emlékfalon avatott emléktáblákról.
Mindezzel azt a tudatot szeretné erősíteni, hogy a kisebbségi létben élő
magyarságnak nem kell kisebbrendűségi érzéssel küzdeni, hiszen kiváló elmék
születtek és születnek ma is a világnak ezen a pontján. A kiváló intellektusok,
géniuszok segítésében és támogatásában találhatná meg Közép-Európa azt a közös
pontot, azt az összekötő kapcsot, mellyel túl tudna tenni a nagyhatalmakon,
hiszen szellemi értékeinket sokszor lesöprik a vezető
országok jobb feltételek között alkotó tudósai.
Kérdésekre válaszolva körvonalazta Havel elnök tiszteletre méltó személyiségét
és kapcsolatukat, végezetül elmondta, hogy regényének szlovák kiadása megjelenés
előtt áll, s kíváncsian várja, hogy az a szlovák értelmiségi közeg, amely
elfogadja személyiségét, közszereplését, vajon el tudja-e fogadni ezt a könyvet
is.
Kovács Ferenc a beszélgetést megköszönve ismét József
Attilát idézte a Thomas Mann üdvözlése című
versből: örüljünk, hogy itt volt közöttünk, fehérek közt egy európai! A több
mint kétórás beszélgetés során Kovács
Ferenc előadásában több részlet is elhangzott a kötetből. A rendezvény
végén sokan dedikáltatták Hunčik Péterrel Határeset
című regényét.
Befejezésül Hunčik Péter leveléből idézünk, melyet a könyvpremier után küldött a Madách
Imre Városi Könyvtárba: Nem
tudom, hogy volt-e már akkora élményben részem a könyvvel kapcsolatban, mint amilyent
Gyarmaton éltem át. Hiába, a jó palócok mégiscsak megértik egymást és a szeretetüket
ki is tudják mutatni... A mai "nem olvasó világban"
már az a tény is melengeti az ember szívét, hogy a széksorok megteltek kíváncsi
emberekkel. És... ezek
olvasó, érdeklődő, művelt polgárok voltak... Még egyszer köszönök mindent és
minden egyes gyarmatit szeretettel ölelek: Hunčik Péter.
Lejegyezte: Vas Ágnes, a
Honismereti Kör titkára
Fényképek: Ács
Zsuzsanna
(További képek láthatók a Fényképalbumokban!)