Mit akar a balassagyarmati fiatal?

2008. kora őszén az Önkormányzat felmérést végzett 15-29 év közötti fiataloknál, hogyan vélekednek, helyzetükről, jövőjükről, a városról. A felmérés valójában kitöltendő kérdőív volt, amely önkéntes, név nélküli válaszokat tett lehetővé, mindenfajta beazonosíthatóság nélküli, tehát a válaszok őszintesége nem megkérdőjelezhető.

Összesen 357 fiatal töltötte ki a kérdőíveket, ami nem túl magas szám, ha a városban élő, tanuló fiatalokra gondolunk, bár a kérdőíveket az iskolákban, művelődési pontokban terítették.

Az eredmények nem deríthettek jó kedvre egyetlen érintettet sem, de teljes mértékben elismerendő, hogy szándék volt egy ilyen felmérés elkészítésére, a rendszerváltozás óta először összeült az Ifjúsági Kerekasztal, és a jövőben is lesz folytatása ezeknek a megbeszéléseknek.

Jelen írásunkban csak stratégiai és kulturális adatokat idézünk, az anyag végén saját javaslatainkat, megjegyzéseinket közzétéve.

A felmérés eredményei

Iskolai végzettség:

Iskolai végzettség	Édesanya	Édesapa	19-29 éves fiatalok
Általános iskolai 8 osztálynál kevesebb	2,4% (2 fő)	1% (1 fő)	-
Általános iskolai 8 osztály	13,3% (13 fő)	15,3% (15 fő)	6,1% (6 fő)
Szakiskola	21,4 % (21 fő)	34,7% (34 fő)	7,1% (7 fő)
Szakközépiskola	12,2% (12 fő)	9,2% (9 fő)	11,2% (11 fő)
Gimnázium	14,3% (14 fő)	6,1% (6 fő)	28,6% (28 fő)
Érettségihez kötött szakképesítés	16,3% (16 fő)	14,3% (14 fő)	18,4% (18 fő)
Főiskola	10,2% (10 fő)	7,1% (7 fő)	13,3% (13 fő)
Egyetem	10,2% (10 fő)	8,2% (8 fő)	15,3% (15 fő)
Nem válaszolt	-	4,1% (4 fő)	-

Továbbtanulási szándék  (már jelenleg tanulókon kívül)

Továbbtanulás	15-18 évesek	19-24 évesek	25-29 évesek
Igen	70,7% (183 fő)	12,7% (7 fő)	2,3% (1 fő)
Nem	6,9% (18 fő)	16,4% (9 fő)	30,2% (13 fő)
Másoddiploma	-	23,6% (13 fő)	4,6% (2 fő)
PhD	-	12,7% (7 fő)	4,6% (2 fő)

Ki marad, ki megy?

A fiatalok egyértelmű többsége (61,6%) nem szeretné az egész életét Balassagyarmaton leélni, 28%-ot tesz ki, akik kimondottan szeretnék ezt.

Budapest a legnépszerűbb útirány (89 fő – 24,9%), 73 fő (20,4%) valamelyik vidéki nagyvárosban telepedne le, 57 fő (16%) az EU valamely országában élne szívesen, 23 fő (6,4%) faluban, 20 fő (5,6%) egy másik vidéki kisvárosban, 16 fő (4,5%) pedig az Európai Unió területén kívüli külföldi országban telepedne meg.

24 fiatal mondta azt, hogy családi oka van elköltözési szándékának, 166 fő anyagi, megélhetési okokra hivatkozott, 61-en pedig egyéb indokot jelöltek meg a város elhagyásának hátterében: máshol több a lehetőség; karrier; unalmas; semmi jó dolog nincs a városban; nincs élet a városban; drágák a házak; nincs a képzettségemnek megfelelő munka;a munkahelyemtől való távolság.

Családalapítás:

A fiatalok közül 20 fő (5,6%) már házasságot kötött.

A nőtlen/hajadon fiatalok 16%-a (57 fő) tervezi, hogy 5 éven belül házasságot köt, 63,3%-uk szintén szeretne házasságot kötni, de nem 5 éven belül.

55 fő (15,4%) egyáltalán nem szeretne házasságot kötni.

A fiatalok közül 17 főnek (4,8%) van már saját gyermeke. Közülük 14 főnek egy, 2 főnek kettő, 1 főnek három gyermeke van, egy tizenhat éves lány pedig éppen állapotos.

A 15-18 év közöttiek 56%-a (145 fő), a 19-24 évesek 69%-a (38 fő), míg a 25-29 évesek 88,4%-a 25 év felett tervezi az első gyermeke megszületését. A legtöbben (63%) két gyermeket szeretnének vállalni, a megkérdezettek 10,6%-a vállalna három gyermeket, háromnál többet pedig csak 3,6%-uk.

A fiatalok gyermekvállalással kapcsolatos döntését leginkább az anyagi-jövedelmi helyzetük (59,7%) befolyásolja, ezt követi a függetlenség megtartása, a kötöttségektől mentes életmód szeretete (17,1%), majd a lakáskörülmények (12,9%). 5%-uk hivatkozott egyéb befolyásoló tényezőkre: lesz-e megfelelő társam; párommal való viszony; nem szeretem a gyerekeket; egészség.

Lakáskörülmények

40,9%-uk szerint az elkövetkezendő 5 évben sem sikerül saját otthont teremtenie. Ennél a kérdésnél – tekintettel a legfiatalabb korosztály túlsúlyára – szintén külön szemügyre kell venni a 24-29 éves korosztály mutatóit, itt 39,5%-a nem lát esélyt arra, hogy 5 éven belül saját lakása legyen – vagyis ha a 24-29 év közötti intervallumot vesszük, akkor nem látják valószínűnek, hogy 29-34 éves korukra saját lakásuk legyen.

37,2% válaszolt igennel a kérdésre, 4,6%-uk pedig 5 éven belül nem is szeretne saját lakást.

Kultúra, szórakozás

Helyezés	Fejlesztendő…	Szavazat (%)
1.	A kulturális, művészeti szórakozási, illetve alkotótevékenységek körének szélesítése	39,2%
2.	A meglévő programok „menedzselése”, hírvivése	31,4%
3.	A meglévő programok színvonala	27,2%
4.	Kulturális, művészeti civilkezdeményezések felkarolása	12,6%

A kulturális szórakozási formák közül a zenehallgatást, koncertre járását jelölték meg a legtöbben (47,9%), mint magukra leginkább jellemzőt.

36,4%-át jellemzi az otthoni filmnézés,

18,5%-át az olvasás, 17,1%-át a moziba járás. 7,3% említette a színházat, 5% a kiállítások látogatását.

Vallás:

73,9%-a (264 fő) vallja magát vallásosnak, ennek 60,2%-a katolikus, 10,4%-a evangélikus, 0,8%-a református, 2,5% pedig egyéb vallás hívője.

24,1%-a (86 fő) azonban nem vallásos. (Nem válaszolt: 7 fő - 2%)

Mit hiányolnak a fiatalok Balassagyarmat életéből:

Helyezés	Ami a fiataloknak hiányzik…	Szavazat (%)
1.	Színvonalas, stílusos, szórakozásra alkalmas közösségi helyek	52,7
2.	Uszoda	12,1
3.	Disco	11,2
4.	Közösségi, városi programok	9,4%
5.	Sportolási lehetőségek, sportlétesítmények	7,1
6.	Kávézó, internet kávézó	5,8
6.	Ifjúsági klubok	5,8
7.	Parkok, kulturált, őrzött játszóterek	5,4
8.	Kulturális szórakozási lehetőségek	3,1
9.	Színház	1,8
10.	Sétálóutca	1,3

Néhány vélemény:

§ Több olyan hely kialakítására lenne szükség, ahol a fiatalok kulturált körülmények között tudnának szórakozni.

§ Nincs olyan hely, ahol össze lehetne ülni beszélgetni (kiülős helyek)

§ Legyen egy kulturált hely, ahol nem az a menő, aki iszik, cigizik

§ Egy hely, ami csak a fiataloknak van fenntartva, ebben lenne zene, büfé, ülőhelyek, internet, TV

§ Kevés a találkozási hely. A Műv. Központ nem elég

§ Egy park, ahonnan nem zavarják el őket

§ Gyarmaton már lassan nincs élet

Közélet, helyi élet

A fiatalok 38,1%-át nem érdekli, 28%-át pedig egyáltalán nem érdekli a helyi politika. 30,2%-uk csak részben érdeklődik a városi politika iránt és összesen nyolcan mondták azt, hogy nagyon érdeklik őket a helyi politikai élet történései (nem válaszolt 1,4%).

Mindent egybevetve: szereted Balassagyarmatot?

A fiatalok 67%-a egyértelműen szereti ezt a várost. 26,9% nem igazán szeret, 2,8% nem szeret, 2% pedig egyáltalán nem szeret itt élni.

Mi az, amit szeretnek, mi az, amit nem; három balassagyarmati dolgot, tényt, lehetőséget, adottságot kellett a válaszadóknak megnevezniük.

Helyezés	Amit szeretnek…	Szavazat (%)
1.	Palóc liget	17,4
2.	Nyugodt, hangulatos kisváros	10,4
3.	Mozi	10,1
4.	Rock Táncház	9,5
4.	Csend	9,5
5.	Üzletek	7
6.	Helyi iskolák	6,7
6.	Szórakozási lehetőségek	6,7
7.	Sok a fiatal	5,9
8.	Művelődési Központ	4,5
8.	Növények, fás, virágos utcák	4,5
9.	Nyírjes	3,4
9.	Parkok	3,4
10.	BSE	2,5

Helyezés	Amit nem szeretnek…	Szavazat (%)
1.	Kevés a szórakozóhely	23,2
2.	Szemét, piszkosság	13,4
3.	Kevés a munkalehetőség	10,4
4.	Nincsenek rendezvények, kevés a kulturális program	8,4
5.	Roma lakosság	7,6
6.	Nagy forgalom, dugók, közlekedés, tömegközlekedés állapota	7
7.	Nincs uszoda	6,4
8.	Sok a kínai üzlet	5,9
9.	Rossz közbiztonság, lopások, betörések, verekedések	4,8
10.	Unalmas	4,2

Mi hiányzik leginkább a városban?

Helyezés	Leginkább hiányzik…	Szavazat
1.	több helyi munkalehetőség	144
2.	több szórakozási lehetőség	97
3.	mozgalmasabb közösségi élet	36
4.	sportlétesítmények	32
5.	több zöldterület	30
6.	bérlakások	22

Megjegyzéseink:

A válaszok eredménye, tükrözte az országos tendenciákat, a fiatalok is munkát, kiszámíthatóságot akarnak, szkeptikusak az önálló lakáshoz jutásban, egyre kevesebben akarnak családot alapítani, döntéseiket az anyagi megfontolások vezénylik, csökken a politika, helyi közélet iránti érdeklődés, értelmes kulturális lehetőségeket keresnek (de a meglévőkkel is csak részben élnek).

Ami a városvezetésnek különösen érdekes lehet - és amelyet még saját eszközrendszerével képes lehet alakítani - a fiatalok szórakozási, művelődési lehetőségei ill. a dominánsan megjelenő szándék, hogy a fiatalok nívós lehetőséget igényelnek. Ez valamennyi, ilyen jellegű kérdésnél megjelent és ha a konkrétumokat nézzük, a felmérés győztese elsősorban az IGÉNY maga, másodsorban a Mozi és a Rock táncház. (egyszerűsítsük erre a Balassagyarmati Filmszínház és Szórakoztató Központ elnevezést).

Természetesen az igénnyel kapcsolatos kérdések hosszú, alapos vizsgálatot feltételeznének, ez stratégiai gondolkodást és a megrögzült formák felrúgását, de legalább átértékelését jelentené, de innen is megfontolandónak tartunk négy témát: (lehet, hogy nyitott kapukat döngetünk, de a felmérés után összehívott Ifjúsági Kerekasztalon elhangzottakról érdemi részletek nem jelentek meg).

- iskolai és iskolán kívüli körből min. egy-egy fiatalt megbízni, akik konkrétan programszervezéssel, igényfelméréssel, események menedzselésével, hírveréssel stb. foglalkoznának, az erre a célra biztosított városi büdzsé segítségével is.. A megbízás történhet rotációs alapon, de mindenképpen a város (vagy esetleg vállalkozók, alapítványok?) által biztosított speciális díjazás/ösztöndíj rendszerben, tehát nem társadalmi munkaként. Hasonló javaslatunk már volt az idegenforgalommal kapcsolatban készített anyagunkban is, de szükséges hangsúlyozni, hogy pozitív változás semmiképpen nem várható, ha ezt az új mini szervezetet beintegrálják egy meglévő városi, alá-fölé rendeltségi szervezetbe.

- a felmérésből megállapítható, hogy a fiatalok új szórakoztatási helyszíneket, formákat igényelnek, a meglévőket részben érzik magukénak (bizonyára azért sem, mert annak alakításába semmi beleszólásuk nincs, kivéve a Rock táncház, ahol véleményüket jobban meghallgatják, az pedig a legjobb osztályzatokat kapta) Újfent megfontolandónak tartjuk a MÁV Bajcsy u. kultúrotthonának megvásárlását nívós, ifjúsági szórakoztatóközpont céljára, azzal hogy átalakítása, a fiatalok elképzeléseinek messzemenő elfogadásával történjen.

- a fiatalok válaszainak mennyisége, mint mintavétel nem tekinthető reprezentatívnak, célszerű lenne alaposabban, részletesebben megszervezni egy következő mintavételt, továbbá egy hasonló felmérést a 29 év feletti korosztályoknál is.

- a kettős felmérés után alakuljon egy kulturális városi vitafórum, ahol stratégiai tervek születhetnek, de legalább ennek révén egyes döntések okait, formáit, korlátait az érdekeltek jobban megismerhetnék.

A Mozi és a Rock Táncház - ezt a felmérés is megmutatta - jelentős támogatottsággal bír a fiatalok között, az évek alatt különösen kultikus hellyé nőtte ki magát (ha nem is mindig pozitív tartalommal). Számos rendezvénynek, előadásnak is otthont adott és az itt fellépő zenekarok, koncertszervezők stb. messzemenően elismerik sikereit, és azt a küzdelmet, amelyet a fennmaradásáért folytat.

Hozzá kell tenni, hogy a megyében csak Balassagyarmaton és Salgótarjánban működik már csak mozi és ezen a két településen él Rock Táncház, utóbbi színvonala, népszerűsége azonban Balassagyarmaton messze magasabb. Salgótarján állami pénzből jelentős összeget, - állítólag nem a megvalósulással arányosat - fordított a városi mozi helyreállítására.

A balassagyarmati mozi - amelynek egyébként az 1910-es évekig visszanyúló történelme van - az 1990-es évek elejétől vállalkozói formában működik A mozi önmagában itt sem lehetett önfenntartó, az anyagi háttér esélyének biztosítására indította be Rigó Zoltán vállalkozó a Rock Táncházat, a rendszeres koncerteket, létrehozta a videokölcsönzőt.

Egy igazi, multifunkciós, szórakoztatóközpont kialakítására természetesen nem volt módja, a kisebb fejlesztések, korszerűsítések is jelentős összegekkel terhelték meg a vállalkozás költségvetését.

A város a maga módján jobbára eddig is segítette a vállalkozót, - különösen a jelenlegi városvezetés - de szükséges mindenki felé tudatosítani, hogy a mozit nem lehet szimpla vállalkozással azonosítani. Jelentős városi kulturális szerepe van, nyilvánvalóan nem a magas kultúra terepén, de a fiatalság joggal ragaszkodik hozzá. A kulcskérdés, lehetne-e és ha igen milyen formában, infrastrukturálisan is egy nívós központtá alakítani, adott esetben az említett MÁV épület fiókintézményként történő bevonásával.

Természetesen bármiféle döntés-előkészítés, stratégiai változás, a minőségi, ifjúsági szórakoztatóhely érdekében, csak a fiatalság bevonásával, értelmes párbeszéddel, és ezeknek a nyilvánosság széleskörű fórumain keresztül való megjelentetésével valósulhat meg.

A városvezetés által kezdeményezett - hangsúlyozzuk, elismerendő - felmérés azt igazolta vissza, hogy a fiatalok érdemi változást, minőségi kultúraváltást igényelnek.

Hiszen, mi másért is készült volna ez a felmérés, ha nem azért, hogy az észrevételeket hasznosítsuk, megfogadjuk?

2008. december