"Kevesebb egó, több ökó" A Nógrád Megyei Építész Kamara az idén is bekapcsolódott "Az építészet hónapja" című rendezvény-sorozatba. A programokon kiváló alkalom nyílik az építészi tevékenység, a szakma széleskörű megismertetésre. Ezen kívül az építészek is megállnak egy kicsit, ünnepélyes keretek között találkoznak egymással, beszélgetnek szakmai és privát kérdésekről. Egy kis feltöltődés jól jön a mai kíméletlen piaci viszonyok között. Jó alkalom nyílik ilyenkor előadások megtartására és a nagyközönségnek szánt, a tagok munkáit bemutató kiállítások megrendezésére.
Az építészet hónapja 2011 progamja: "Kevesebb egó, több ökó címmel jelent meg idén nyár elején az olasz Arca magazin - e címmel utalva Massimigliano Fuksasnak a nyolc évvel ezelőtti építészeti biennálét tematizáló jelmondatára: Kevesebb esztétikát, több etikát. Azóta a világ átesett egy világgazdasági krízisen, s éppen most omlik bele egy újba. Az etikai megalapozottságú építészet parancsa azonban csak most, részben a gazdasági, részben az egyre elhatalmasodó ökológiai válságok közepette nyer szélesebb körű elfogadást. Fukusima, a magyarországi vörösiszap katasztrófa, az Amazonas menti esőerdők mind rohamosabb tempójú felszámolása, az Antarktisz jéghegyeinek drasztikus leválása, Skandinávia gleccsereinek olvadása, Európa sivatagosodása, mind-mind azt jelzik, hogy a holnap életformáiról új megközelítésben kell elkezdenünk gondolkozni. S nemcsak a politikusoknak, akik különféle ágazati lobbik, gazdasági érdekkörök nyomása alatt szabnak irányt egy-egy társadalom hosszú távú energiapolitikájának, s gátolják, vagy éppen elősegítik ezzel a zöld energiatermelés elterjedését, de az építészeknek is, akik kezdeményező-készségén, innovatívitásán áll, vagy bukik egy-egy település, falu és megapolisz jövője, sorsa. Kevesebb egót a tervezésben, és sokkal-sokkal több ökó gondolatot, hozzáállást, technológiát kíván a jelenkor építészete. Az Építészet Hónapja 2011 a magáévá téve az Arca magazin tételsorát, 'Kevesebb egó, több ökó' címmel rendezi meg idei programsorozatát. Ezzel is ráirányítva a figyelmet arra, hogy a globális kérdések nem kerülik el Magyarországot. Ami irányadó gondolkodásmód szerte Európa különböző szakmai közösségeiben, ugyanannak kell irányadónak lennie mifelénk is." octogon.hu
2011. október 1. Október elsején, a Zene Világnapján volt a rendezvény-sorozat megnyitó ünnepsége Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Az Aula galériában megnyílt a "Nógrádi építészeti kiállítás". A kiállító építészek posztereken mutatták be munkáikat. Megnyitó előadásában Kovács Gábor építész, a kamara alelnöke stílusosan utalt a közismert mondásra, miszerint az építészet megfagyott muzsika. A megnyitón közreműködtek a Rózsavölgyi Márk Művészeti Alapiskola növendékei Tóth Miklós művésztanár vezetésével. 2011. október 4. Salgótarjánban a Café Frei Galéria adott helyet a Nógrád Megyei Építész Kamara díjátadó ünnepségének és a díjazott munkák kiállításának. A Nógrád Megyei Építész Kamara elnöke kérte, hogy a kiállítás megtekintése előtt, az építészekről beszélve emlékezzenek meg arról az építészről, aki a magyarországi és a nemzetközi építészetre és építészeire - bevallják, vagy tagadják - nagy hatással volt. Gondoljanak egy kicsit Makovecz Imrére, aki néhány napja távozott el. MAKOVECZ IMRE NYUGHELYE A FARKASRÉTI TEMETŐBEN 2011 HALOTTAK NAPJÁN A díjátadó ünnepségen Kenyeres István, a Nógrád Megyei Építész Kamara elnöke elmondta, hogy az elnökség már megalakulásakor gondolt arra, hogy valamilyen formában elismerje a színvonalas terveket és a megvalósult épületeket. Az Elnökség immár tíz éve adományozza az „Év építésze” kitüntető címet az arra pályázó és arra érdemes tagjának; „Életműdíjat” ítél oda, ha nem pusztán egy épületet, hanem több év, vagy évtized munkáját tartja méltónak az elismerésre. Bejelentette, hogy az "Év építésze" kitüntető címet 2011-ben Guzmics György építész kapta. Néhány napja Guzmics György a „celldömölki Városháza” tervezésért átvehette a Belügyminiszter által adományozott "Pro Architectura" díjat is. Az építésben, építészeti oktatásban, építési-szakmai ismeretterjesztésben és építészeti tervezésben végzett, több évtizedes színvonalas tevékenységéért a Nógrád Megyei Építész Kamara Elnöksége Luda László okleveles és aranydiplomás építészmérnöknek "Életműdíjat" adományozott. 2011. október 10. Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban hangzottak el a program-sorozat első előadásai. Mindkét előadó a 20. század elején élt és alkotott építészek munkásságát ismertette. Moór Mátyás "A 100 éves szerb templom és tervezője, Milan Michal Harminc" címmel tartott előadást. MOÓR MÁTYÁS FŐÉPÍTÉSZ MILAN MICHAL HARMINC (1869 - 1964) Milan Michal Harminc, a délvidéki szlovák családból származó építész 95 évet élt. Hosszú pályája során mintegy 270 épületet tervezett. Iskolában nem tanulta a szakmát, viszont már fiatalon jó építészek mellett sokat dolgozott, így 30 éves korára meg tudta szerezni az építész képesítést. Főleg egyházi épületeket és más középületeket tervezett Monarchia szerte. A korábbi, a 18. században épült balassagyarmati szerb nagytemplom bontását is M. M. Harminc cége végezte. Tervei alapján 1910-ben felépítette a jelenlegi kis szerbtemplomot és mellette az emeletes egyházi épületet.
Az egyházi épületet 1970-ben a Városi Tanács kisajátította és lebontatta. Azóta a Szerb utcát és a templomot a felépült szalagház takarja a főutca felől. A templomot az egyház ezek után felajánlotta megvételre. A templom állami tulajdonba kerülését követően az ikonosztáz és a berendezés a szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjteményt és a szentendrei szerbtemplomot gazdagítja. A város évekig csak raktárként használta az épületet, majd üresen állt. A hanyag kezelés alatt a bejárati ajtó feletti, a Pantokrátort ábrázoló színes üvegmozaikot először csak megrongálták, majd teljesen eltüntették. Jelenleg fehérre van festve a helye. 1971-től országos műemléki védettséget élvez az épület. 1988-ban nyílt meg az első kiállítás. 1990-től Szerbtemplom Galéria néven fogadja kéthavonként a kortárs képzőművészeti kiállításokat.
Kovács Gábor előadásának címe: "Szemelvények a Monarchia építészetéből - Dusan Jurkovic, Joze Plecnik, Medgyaszay István, Komor Marcell és Jakab Dezső" volt. KOVÁCS GÁBOR ÉPÍTÉSZ DUSAN JURKOVIC 1868 - 1947 Dusan Jurkovič szlovák építész különleges életművet hagyott az utókorra. A 20. század elején felvirágzott szecesszió nemzeti vonulatát követte. Kiemelkedő alkotásai a luhacovicei fürdők és villák. A társadalom nagyrabecsülését jelzi, hogy építészeti motívumai felhasználásával érmét adtak ki tiszteletére. DUSAN JURKOVIC ÉRMÉK VILLA ÉPÜLETEK KILÁTÓ – LUHACOVICEI FÜRDŐ STEFANIK EMLÉKMŰ – A SZAKOLCAI KULTÚRHÁZ JOZE PLECNIK (1872 - 1957) Joze Plecnik a 20. századi szlovén építészet legnagyobb alakja volt. Dolgozott Bécsben, Prágában, Ljubljanában és más szlovéniai vidékeken, tanított Prágában és Ljubljanában. Plecnik legnagyobb alkotása, az általa "létrehozott" Ljubljana régi városszerkezete. Víziója szerint Ljubljana lett volna az új Athén, egy olyan újfajta főváros, amely a szellem és a kultúra megtestesülésének központja. Egy kritikusa szerint Plecnik mint építész, várostervező és szobrász valójában az eljövendő évszázad univerzális városi ideáját találta fel. Épületein egyedi, különleges építészeti gesztusokat alkalmazott, urbánus alkotásai szellemesek és humorosak. Tiszteletére papírpénzt bocsátottak ki, ami nagyon ritka dolog. ZALE TEMETŐ – LJUBLJANA NEMZETI ÉS EGYETEMI KÖNYVTÁR, KRIZANKE ÉPÜLETEGYÜTTES – LJUBLJANA SZT. FERENC TEMPLOM – SISKA, SZT. MIHÁLY TEMPLOM – LJUBLJANA KOMOR MARCELL (1868 – 1944) ÉS JAKAB DEZSŐ (1864 – 1932) A Komor Marcell és Jakab Dezső építész-páros pályája elején megismerkedett a lechneri építészeti törekvésekkel. Épületeiknél alkalmazták a magyar és a nemzetközi szecesszió eredményeit, de sajátos, egyéni kifejezési módot is kifejlesztettek. 1897-től együtt dolgoztak, szerte a Monarchiában terveztek. Épületeik állnak Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Déván, Pozsonyban, Szabadkán, Palicson és Budapesten. A SZABADKAI VÁROSHÁZA A SZABADKAI ZSINAGÓGA KOMOR MARCELL ÉS JAKAB DEZSŐ SZOBRA SZABADKÁN A PALICSI VIGADÓ 2011. október 14. "A városközpont felújítása" című konferenciát Szécsényben, az Új Bástyában tartották. Felkért előadók voltak: Őze János, Romhányi Beatrix és P. Samu Viktória. 2011. október 18. Salgótarjánban a Történeti Múzeum volt a helyszíne a következő két előadásnak: Fábián József "Salgótarján térképeken" és Kenyeres István "Történelmi kertek Nógrádban". 2011. október 24. Ismét Balassagyarmat volt a helyszíne a rendezvénynek. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban elhangzott: Fáy Dániel "Életközpontú népi építészeti értékvédelem" és Szarvas Béla "Népi építészet Nógrádban" című előadása. 2011. október 27. Galcsik Zsolt "A ferences rend Nógrád megyei kolostorai" és Szarvas Béla "Népi építészet Nógrádban" című előadása zárta a rendezvény-sorozatot Salgótarjánban, a Történeti Múzeumban.
A rendezvényeket az építészek mellett a civil közönség is érdeklődéssel látogatatta. A kamarai rendezvény-folyam, a műszaki kultúráról való diskurzus különleges színt hozott a helyi kulturális események sorába. Azért, hogy az öröm ne legyen teljes, AZ ÉPÍTÉSZET HÓNAPJA 2011 PROGRAMFÜZET-et fellapozva, a 29. oldalról meg lehet tudni, hogy a rendezvényeket Salgótarjánban, a Palóc Múzeumban (sic!) tartják. Ezt a skandalumot az egyetlen, kedvenc megyei napilapunk azzal tetézte, hogy szolgaian, ugyanígy lehozta a programot. Helyreigazításról nincs információ. Mint korábban hírt adtunk róla, egy szemrevaló megyei kiadványban, mely Nógrád megyét ismerteti, nem is szerepel Balassagyarmat, akkor meg felesleges a csodálkozás. Érdeklődéssel várjuk a fejleményeket.
Összeállította: Nagy Angela 2011. október/november