Október az Építészet Hónapja. Az Építészet Hónapja Fesztivált az OCTOGON architecture&design magazin indította útjára 2003-ban azzal a céllal, hogy a Színházi Hónap, az Ünnepi Könyvhét, vagy éppen a Filmszemle mellett végre az építészetnek, mint az életünket közvetlenül meghatározó kulturális műfajnak is legyen saját ünnepe, rendezvénysorozata. A szervezők célja, hogy a fesztivál segítségével megteremtsenek egy párbeszéden alapuló, bensőséges viszonyt a hétköznapi ember és az építészet belső világa között, esetenként akár vitákra is sarkallva a közönséget. Ebben az évben immár hatodik alkalommal, a Magyar Építészetért Alapítvány szervezésében kerül sor az Építészet Hónapja Fesztivál.

A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ is csatlakozott - idén először - e rendezvénysorozathoz. Előadások hangzottak el Moór Mátyás, Eleőd Ákos, Kovács Gábor és Karaba Tamás építészektől, valamint építészeti kiállítást lehetett megtekinteni.

Az Aula Galériában Elevenek - hallgatói tervek nógrádi tájakon címmel tizenegy építész mutatkozott be. E kiállítás megrendezése egészen újszerű volt úgy témaválasztását, mint kialakítását illetően. A városban jól bevált hagyományként képzőművészeti-, néprajzi-, kézműves-, irodalmi-, fotó-, esetleg dokumentációs kiállítások szoktak lenni. És most megjelentek az építészek is, nekik is volt mit mondani, megmutatni a közösség számára. A műszaki ember pragmatista, nehezen nyilvánul meg munka közben, talán nem is tartja olyan fontosnak. Ez elég nagy kár, hiszen az építészek a közösségnek dolgoznak, ők a következő évtizedek környezetének formálói és így mindenképpen szükséges a párbeszéd. Az Építészet Hónapját is azért hirdetik meg minden évben, hogy e fontos szakterület művelői is kilépjenek a nyilvánosság elé, jobban meg lehessen ismerni munkájukat.

A kiállítás létrehozásában közreműködött Kenyeres István építész, a Nógrád megyei Építész Kamara elnöke, Kovács Gábor építész, a Nógrád megyei Építész Kamara alelnöke, Holló Mátyás és Kiss Gábor építészek. A terveket elegáns posztereken és posztamensekre helyezett maketteken is lehetett tanulmányozni. Két gyarmati építész munkáját is láthattuk. A tizenegy nógrádi helyszín között is két gyarmati volt. A gyarmati helyszínekre készült tervekre külön is kitérünk.

"Ismerős tájak, ismerős helyszínek. Naponta ott járunk el mellettük, megszoktuk évek, évtizedek óta. És most rácsodálkozhatunk, hogy mindez lehetne más is. Érdekesebb, rendezettebb vagy éppen formabontóbb. Kísérletek ezek, hogyan lehet korunk építészeti eszközeivel új, szép és jó házakat alkotni a jól ismert helyszínekre. Szeretnivaló kísérletek ezek, tisztaság és őszinteség tör elő belőlük. Nézegetjük őket és közben rábólintunk, hogy: igen, ez a ház akár állhatna ott a valóságban is. Egyszer majd ott is fog állni. Ha nem is épp ez, nem is épp ott és nem is épp így, de alkotójától valami más, friss, szép és jó ház egy másik jól ismert helyszínen..." ajánlotta a kiállítást Kovács Gábor építész.

A kiállítást 2009. október 5-én Moór Mátyás főépítész nyitotta meg.

Babos Áron, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója a Középülettervezési Tanszéken készített tervét mutatta be. (Komplex tervezés 2005). Konzulense Kapy Jenő DLA volt.

A tervezés tárgya: Felvételi épület és információs központ. Helyszín: Balassagyarmat, vasútállomás.

Az építészeti program leírása sajnos nem volt olvasható, de a fotókról lehet következtetni a koncepcióra. A tervező a Bajcsy-Zsilinszky utca tengelyébe, a felüljáró mellé helyezné el a felvételi épületet. Ezen a helyen állt a régi, felrobbant, az ostrom után lebontott felvételi épület is. A hatvan éve ideiglenesen, a lámpakamrából kialakított jelenlegi felvételi épületet lebontaná. A főutca irányából közeledve a felvételi épület teljes térfalként zárná le a vasút látványát. Viszont ez az épület egy könnyed, áttetsző térelhatárolást kapna. A csarnokban "ház a házban" elv alapján helyezkednének el a funkcionális egységek. Az első vágány fölé előtető nyúlna ki a felvételi épület teljes hosszában. Mindezt a látványtervek jól visszaadják.

Szép álom, de az egyetemi tervezési tárgyak erre valók. Úgy tűnik, a balassagyarmati vasúti csomópont fénykora már a múlté, de ilyenkor kell álmodni, tervezni, mert a remény hal meg utoljára.

$C:\Documents and Settings\User\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.Word\PA160081m.jpg$

$C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\0-ESEMÉNYEK\2009-MKMK-ősz\ÉpítészetHónapja-2009\PA160078m.JPG$

Kiss Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója az Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken készített tervét mutatta be (Diploma 2009). Konzulense Pazár Béla építész volt.

A tervezés tárgya: Balassagyarmati képzőművészek háza. Helyszín: Balassagyarmat, Civitas Fortissima tér.

A terv szerint az Ipoly Szálloda, a Képtár és a ligetbejáró közötti terület adna helyet a Képzőművészek házának. Az építészeti programot itt sem ismerjük, de néhány következtetést levonhatunk a makett és a tervek alapján. A tervező a rendelkezésre álló terület kihasználásával, keretes beépítéssel tudja maximalizálni a belső udvart. A Megyeháza tömegalakítására felelő, az U alakú alaprajzi elrendezésű épület főhomlokzata keletre van tájolva. Ezáltal a Képtár mögött egy határozott lezárását képezné a térnek. Tudomásom szerint ez a tervezési program nem egyezik meg a most futó főtér rekonstrukciós programmal, de a hallgatói tervek a legritkább esetben valósulhatnak meg. Bizonyára a gyarmati képzőművészek nagyon örülnének egy ilyen lehetőségnek és meg is tudnák élettel tölteni.

Gondolatok az Építészet Hónapja 2009 balassagyarmati előadássorozatából:

Moór Mátyás főépítész

Városok fejlődése - Miért pont ott, és miért pont olyan?

Nem véletlen, hogy hol és milyen településszerkezettel alakultak ki a városok. A természetföldrajzi, gazdasági és társadalmi viszonyok meghatározzák a kezdeti emberi települések várossá fejlődését, urbanizációját. A városmagok, városközpontok karakterei, hatásuk a későbbi városfejlődésre. A főutcák, sétaterek, korzók kialakulása. A plázák, a legújabb kor fedett, emeletes főutcái. A főterek jelentősége. Miért nincs Balassagyarmatnak főtere? És miért jó, ha építünk egyet?

Eleőd Ákos építész

Balassagyarmat, városközpont-fejlesztési koncepció

Egy településfejlesztési koncepcióterv első szakasza az adottságok és igények részletes feltérképezése, amely az adottságok tekintetében nyilvánvalóan egzaktabb lépéseket jelent, az igények terén azonban maximálisan nyitott: ez a folyamat ugyanis egy adott település vonatkozásában az ott élők vágyait, reményeit, rövid és hosszú távú jövőképét tükrözve véleményük fontosságát, ugyanakkor felelősségét is hangsúlyozza.

Kovács Gábor építész

Kerek és egyéb centrális templomok az Árpád-kortól napjainkig

A Kárpát-medencében egyedülállóan sok kerektemplom van, jóval több, mint bármerre Európában. Legtöbbjük még az Árpád-korban épült, de mai építészetünk is előszeretettel alkalmazza a centrális elrendezést. Miért van olyan sok belőlük, és miért mások ezek a hosszházas templomokhoz képest? Elméletek, összefüggések és példák, sok képpel illusztrálva.

Karaba Tamás építész

Energiatudatos gondolkodásmód az építészeti tervezésben

Az előadás a következő témákat érintette: az épületek létrehozatala és működtetésük energiaigényei; a szűkebb környezet, a tájolás hatása az energiafelhasználásra; az anyaghasználat, a geometriai jellemzők hatása az energiafelhasználásra; hogyan hőszigeteljünk, utólagos hőszigetelések; hogyan fűtsük, hűtsük épületeinket.

A rendezvény iránti érdeklődést látván Csemniczky Zoltán, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója felajánlotta, hogy máskor is szívesen adnak helyt építészeti akcióknak.

Közreadta: Nagy Angela