Történelmi emlékhely lett a balassagyarmati Vármegyeháza!

Mire lehet ez jó?

Az Országgyűlés 2011. november 7-én elfogadta a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. sz. törvényt, benne a történelmi, nemzeti és kiemelt nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos rendelkezésekkel.

Történelmi emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, ahol a nemzet emlékezetére méltó esemény történt, vagy az ország politikai életében irányadó állami döntés született.

A törvény egy kiemelt (Kossuth tér), 10 nemzeti emlékhelyet és 36 történelmi emlékhelyet sorol fel, utóbbiak között a

balassagyarmati volt Vármegyeházát is.

A 36 történelmi emlékhely közül ez az egyedüli vármegyeház épület.

Nógrád megyéből a szécsényi kastély és ferences kolostor, valamint a drégelyi vár szerepelnek a listán.

Ha pontosabban megnézzük a listát, azokban túlnyomó többségben várak, kastélyok, erődök szerepelnek, a balassagyarmati mellett 2-3 hely van csak, ahol a nagyközönség számára a működtetés/hozzáférhetőség kétséges lehet. A jövőt illetően ez lehet a vármegyeházánk előnye is, a jelenlegi hiányos funkció újragondolására, kialakítására adhatna lehetőséget.

A várost remélhetőleg pozitívan érintő, törvény adta lehetőségről nem a helyi forrásokból, hanem a Habsburg Intézetben 2012. januárban megtartott kerekasztal konferencián szerezhettem tudomást.

Katona Tamás, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja, a törvény egyik előkészítője, valamint Csepeli György volt államtitkár és Gerő András, az Intézet igazgatója értékeltek, vitatták azt a novemberben módosított régi törvényt, amelyben az új kormány megalkotta a nemzeti és történelmi emlékhelyek fogalmát, így sok évtizedes hiányt pótolt.

Csepeli és Gerő urak erősen kritizálták a törvényt, az emlékhelyek kis számát, szinte korlátlan számú listabővítési javaslatokat tettek, továbbá hiányolták, hogy kimaradtak a történelmi Magyarország emlékhelyei (ami valóban sajnálatos).

Többekben felvetődött, mit jelenthet a gyakorlatban az egyes emlékhelyeknek a listára kerülés, így jómagam is azt kérdeztem Katona Tamástól, mit profitálhat ebből a Vármegyeházánk?

Bár a válaszból az derült ki, hogy közvetlen pénzügyi támogatást ez nem jelenthet, a szimbolikus jelentősége mellett inkább olyan lehetőséget hozhat, amely kiaknázásához a városvezetőknek és polgároknak kell tevőlegesen cselekedni.

Ide most példának az L. Simon László kulturális államtitkár egy korábbi beszédében elhangzottak hozhatom fel:

- ilyen lehet például az emlékhelyek beillesztése az oktatási programokba, tantervekbe, osztálykirándulások szervezése az emlékhelyekre, helyszíni vetélkedők és gyermekprogramok rendezése az emlékhelyeken;

- törekednie kell az emlékhelyek turizmusba való bekapcsolására, vonzó turisztikai célponttá alakítására és ehhez szükséges kulturális programok szervezésére az adott helyszínen;

- olyan jogszabályi környezet megalkotása, amely lehetőséget ad egy olyan rendszer kialakítására, amelynek segítségével pénzbeli donációkat is fogadhatnak az emlékhelyek, így független támogatóként is lehet segíteni, illetve önkéntesként részt lehet venni az emlékhelyek működtetésében.

A történelmi emlékhelyek listáján való szereplés új, kiaknázatlan lehetőséget nyújthat a megyei emlékhelyeknek, így Balassagyarmatnak is, lehetnének ők egyfajta katalizátorok, kezdeményezők, amely révén további, nagyobb volumenű (anyagi) támogatásra késztethetnék parlamenti képviselőinket.

Például úgy, mint a reménytelen helyzetűnek tekintett Ózd, amelynek sikerülhet a nemzeti digitalizálási központot a városukba vonzani. Igaz, nem történelmi emlékhely okán.

Csak bízhatunk benne, hogy az általam jelentősnek gondolt meglepetéshír vétele utáni örömet az érintetteknél együttgondolkodás követi.

2012. január

Összeállította: Nagy László