Ismerd meg Nógrádot!

Drégely vára

A remélhetőleg kedvcsináló túrabeszámoló elején rögtön szeretném leszögezni, hogy Drégely vára nem az a hely, amely autóval jól megközelíthető. A vár és a csodálatos látkép nem adja könnyen magát, oda bizony legalább egy órás, néhol erős emelkedőkkel nehezített úton lehet feljutni. Ezt, azért is említem, mert lefelé menet, Drégelypalánkon több autóssal találkoztunk, akik útmutatást keresve, szemmel láthatóan járművükkel szerették volna inkább a várat bevenni.

De autóst vagy gyalogost, kényelemszeretőt vagy túrázót csak bátorítani lehet, jöjjön és ismerje meg Drégelyt, a vérzivataros magyar történelem e hősi helyét, merüljön el a varázslatos nógrádi táj szépségében, nyugalmában.

Varázslatos világ hirdeti a nógrádi turizmus aktuális szlogenje. A természet és a múlt nem hagy cserben, hozzáteszi ehhez a maga részét, az ember formálta jelen néhol azonban mosolyogtatóvá teszi a jó szándékú szlogeneket is.

Bár Drégely várát a török 1552-ben a Drégelypalánk közeli Kecskehegynél kezdte ágyúzni, a túrázónak több útvonal kínálkozik a vár elfoglalásra.

Tehát az első kérdés: honnan induljunk?

A mi kiinduló pontunk Drégelyvár vasúti megálló volt, Balassagyarmat vagy Vác felől megközelítve, a vonatút, a táj szépsége révén igazi élményt ad. Mi Vác felől érkeztünk, a Dunát elhagyva Verőce-Magyarkút szakasz a kora reggeli párafoltokkal, a fák közül örökké előbukkanó napsugarak erejével, a sínek mellett kanyargó, megduzzadt erdei patak rohanásával igazán megkapó látványt nyújt.

Megközelíthető azonban a vár Drégely vasúti megállótól is, a legyalogolandó szakasz körülbelül hasonló távolságú az előbb említettel. Az autóval érkezők azonban kedvezményt kapnak, majdnem a Schaffer forrásig juthatnak, ahonnan a tábla szerint 40 perc a szintidő a várig.

Sőt a vonat állítólag itt a forrásnál ideiglenes megállót is vállal/hat, ha előtte a kiindulási forgalmi irodában ezt előre jelezzük.

Közelíthetünk még Hont vagy Diósjenő felöl is, de bárhonnan is, a legnagyobb szárazságban is érkezzünk, a magas szárú túrabakancs elmaradhatatlan tartozékunk legyen. Különösen eső utáni napokban ajánlatos viselete, az égi áldás helyi megtörténtéről úgyis csak a helyszínen szerezhetünk bizonyságot, a túraút ilyen vendégmarasztaló lehet.

A folyamatosan emelkedő útért a csend, a madarak éneke kárpótol, csak néha-néha bukkan elő a fák közül a Börzsöny erdeje, minden arra vár, hogy felérkezve a várhoz egyszerre kapja meg a túrázó azt a látványt amiért előtte megküzdött.

A vár déli kapujánál Szondi György a törökökkel harcol egy szép domborművön, rajta Arany versének, a Szondi két apródjának sorai:

Hogy vítt ezerekkel

Hogy vítt egyedül

Mint bástya feszült meg

Romlott torony alján

Drégely várához 1552 július 6-án Ali pasa 12-14000 főnyi hadseregével érkezett, a vár alatt elterülő és ma is Töröktábornak nevezett fennsíkra. A sereg két hadosztálya kb. 8000 ember ott ütött tábort, a harmadik hadosztály Ipolyság és Balassagyarmat felől zárta körül a várat. Drégely 1544 óta végvár volt, Szondi György és emberei négy napon át példamutató vitézséggel, halálra szánt bátorsággal védekeztek a túlerővel szemben.

Amikor a török felhívására Szondi nem adta meg magát, a pasa felgyújtotta a vár fapalánkját és Szondit a sziklavárba szorította. Két napon át lőtte a várat, amikor a kaputorony beomlott, és a vár homlokzata rommá lett. Szondi a megadást visszautasította, de az Arany János által oly remekül megénekelt két hadapródját Libárdyt és Sebestyént, valamint két előkelő török foglyot, drága ruhába öltöztetve Alihoz küldte azzal az üzenettel, hogy a várat az utolsó leheletig megvédi. Csak azt kérte, hogy Ali a két szabadon bocsátott fogoly életéért fogadja cserébe a két apródot és nevelje őket vitéz katonává.

Drégely egyike a legrosszabb állapotban maradt várainknak, amelyen az elmúlt egy-két évtizedben végzett felújítás sokat javított. Különböző forrásokból érkeztek támogatások, és sikerült is az oldalfalakat, bástyákat újjáépíteni, megerősíteni. Sohasem lesz olyan vár belőle mint több más társa, amelyek jobban megközelíthetők, sem olyan mint hajdanában volt, de aki járt már a 444 méter magasan fekvő várban elismeréssel adózhat nemcsak az építőknek de az újjáépítőknek is. A várhegyen nincs víz, áram, szállítószalag, vödörben, kézi csigával húzzák fel az építőanyagot és a vizet. Az ott kiásott több száz köbméter törmeléket csúszdán eresztették le. A beépítendő követ a Börzsönyben szedik össze.

Szerencsés, aki tiszta időben jár arra, hiszen Balassagyarmatig, Ipolyságig, Csóványosig előtte a fantasztikus panoráma. Az, ami ma panoráma, a török időkben tökéletes stratégiai pont volt, utolsó véderők egyike a felvidéki magyar bányavárosok előtt.

Aki kigyönyörködte magát a természet szépségében, belelapozhat a vendégkönyvbe. Kitűnő, de bátor ötlet volt a könyvecskét egy kis faszekrénykébe kihelyezni, de láss csodát minden lapja ép, sőt hiánytalan.

A Drégelypalánkra lefelé vezető piros túraútvonal mentén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által létesített Apródok útja tanösvény fényképes ismertetői találjuk.

A Schaffer kútnál friss forrásvizet vételezhetünk, a kútnak gyógyító erőt tulajdonít a lakosság. Az árnyas rét pedig a település búcsújáró helye. Az utat a hajdani borkultúráról árulkodó borospincék kísérik, bár fogyatkozó számban.

A múlt titkait taglaló nagyon érdekes írásra bukkantam a legendás balassagyarmati helytörténész, Kamarás József tollából, igaz, még a 80-as évekből.

Az írás arról szól, hogy a vártól pár kilométerre a Babat hegy közelében, a tsitári kápolnánál (vigyázat nem az Őrhalom közeli Csitárról van szó) alagútrendszert talált a szerző, amely feltehetőleg a várhoz ill. a várból biztosított menekülési útvonalat. Érdemes az írást elolvasni, Kamarás Józsi bácsi sajnos azóta már nem földi, hanem égi útvonalakon közlekedik, a kezdeti feltárási lendületet napjainkra pedig már nem követik tettek.

Sikerült megtalálni a legendás balassagyarmati tanár, Szász Lajos írását is a Turisták Lapja 1937. évfolyamából, amely itt olvasható.

A drégelyi vár, a közelben fekvő nógrádi várral összekötve megér egy hosszabb tartózkodást is, Drégelypalánkon a falusi turizmus keretében jó szálláshelyeket lehet találni.

Bár Drégelypalánk települése nem bővelkedik különleges látnivalókban, de a templom, Kő Pál Szondi György sírja, a Szentháromság szobor, a Szondi emlékszoba érdeklődésre tarthat számot. A településről a 100 magyar falu könyvsorozat alapján kitűnő összeállítás olvasható itt.

Nógrád varázslatos világ, győződj meg Te is róla.