Don Bosco Szaléziak		100 éve Magyarországon
Szalézi Médiaközpont | 1032 Budapest, Bécsi út 173.		www.szaleziak.hu | media@szaleziak.hu | 20/823-3335
Bosco Szent János ereklyéje Bosco Szent János kétszázadik születésnapjára készülődve a szalézi rendfőnök kezdeményezésére, Don Bosco üvegkoporsójának másolata (benne ereklyeként a szent jobb keze) 2014-ig bejárja az egész világot, számos szalézi házba és intézménybe eljut. Hozzánk, Magyarországra 2013-ban érkezik, május 17-26. között üdvözölhetjük országunkban. Az ereklye szorosabb értelemben véve a szentek teste, testrészei, csontjai, ruhái illetve tárgyai. Az ereklyekultusz kialakulása összefügg a vértanúk kultuszával. Az ereklyék már a kereszténység első századaiban vallásos tiszteletben részesültek. Ennek alapja az a hit, hogy a vértanúk azonnal üdvözülnek, s az egyházért közbenjárnak Istennél, ezért övezi ereklyéiket megkülönböztetett tisztelet. Szokássá vált a szent ereklyéket az oltárban elhelyezni. Magyarországra az első kultusztárgyak még István király uralkodása idején kerültek, majd a hazai szentté avatások során is megnövekedett a számuk. II. András király 1218-ban a Szentföldről számos ereklyét hozott magával, melyeket szétosztott a főpapok között. Püspöki székhelyek, prépostsági és apátsági templomok is rendelkeztek híres ereklyékkel, melyek a zarándoklatok révén egy-egy terület kultikus központjaivá váltak. (Sümegi József nyomán) Don Bosco Szalézi Társasága megalapításának 150-ik jubileumi évét 2009-ben ünnepelték a szaléziak, 2015-ben pedig születésének a kétszázadik évfordulójáról fognak megemlékezni. Az ereklye zarándoklatával a szalézi rendfőnök, Pascual Chávez újjá akarja éleszteni az egész világon a szalézi karizmát, hogy új erőt merítsenek az ereklye jelenlétéből mindazok, akik a szegény, hátrányos helyzetű fiatalságért dolgoznak és megújítsák elköteleződésüket Bosco Szent János mellett, a fiatalok pedig megerősítsék vágyukat az életszentségre. Don Bosco ereklyéjének zarándoklata jó alkalom, hogy világszerte ismertebbé tegyék a szent életét és munkásságát, ez pedig segít utánozni őt, a hitét, szeretetét és buzgalmát, hogy minden embert, de mindenekelőtt a fiatalokat és a szegényeket elvezesse Istenhez. A Szalézi Család világszerte imádkozik az ereklye előtt, közösségben éli meg hitét, olyan szerzetes család, amely arra vágyik, hogy megszentelje magát Don Bosco példáját követve. Imádkozni az ereklye előtt kicsik és nagyok számára egyaránt azt jelenti: hogy Don Bosco kezébe helyezik imáikat és kéréseiket, hogy aki ennyire szerette az Urat, közbenjárjon értük. Maga az urna másolata annak az üvegkoporsóban nyugvó ereklyetartónak, amelyben Bosco Szent János földi maradványai nyugszanak a torinói Segítő Szűz Mária-bazilikában. Esetünkben az urnában Bosco Szent János jobb keze található egy lepecsételt fémdobozban, amely a szobor mellkasában, erre a célra kialakított helyen van elhelyezve. A keresztény ereklyetartók legrégebbi formájának a szentek koporsói tekinthetők, amelyekben a szentek egész testét őrizték - erre hasonlít a Bosco Szent János ereklyéjét szállító urna is. Esetünkben magát az urnát tartalmazó építmény fémből és speciális, edzett 8 mm vastag üvegből készült. Az olasz hagyományoknak megfelelő viasz alakot Garbolino szobrászművész készítette az az urna alapján, amelyben Bosco Szent János földi maradványai nyugszanak a torinói Segítő Szűz Mária-bazilikában. Az arcot Cellini eredeti halotti maszkjáról mintázta, a ruhákért Anna Scaglia szalézi nővér felelős. Bosco Szent János sírját először a boldoggáavatásakor, 1929-ben nyitották fel Valsalicében (Torino külvárosa, eredetileg az itteni szalézi iskola kápolnájában temették el), és a földi maradványokat konzerválták, majd átszállították Valdoccóba (Torino külvárosa, ahol Don Bosco élt). A sírt másodszor is felnyitották 1934-ben, Bosco János szenttéavatásakor, és a maradványoknak egy új ereklyetartót készítettek, amelyet a bazilika Bosco Szent János mellékoltárában helyeztek el, ahol az emberek nyilvánosan tisztelhetik. A torinói Segítő Szűz Mária-bazilika felújításakor 2006-ban még egy ugyanilyen ereklyetartót készítettek, minden testrészt beazonosítottak és elhelyezték az elsőben, az jobb kezét és a karját pedig a másodikban, előkészítve a zarándoklatra. Mivel az urna megjelenése egyes országokban nagyon furcsa és szokatlan lett volna, egy harmadik, álló szobor formájú ereklyetartó is készült, amelybe a szent karcsontja került. Az ereklyéket gondosan becsomagolták, ellátták a hitelességet igazoló okmányokkal, végül a fémből készült dobozokat lezárták. A jobb kézereklye a fekvő szobor mellkasában kialakított helyre került, a karcsont pedig az álló szoborba.