Don Bosco Szaléziak

100 éve Magyarországon

Szalézi Médiaközpont | 1032 Budapest, Bécsi út 173.

www.szaleziak.hu | media@szaleziak.hu | 20/823-3335

 

 

 

 

A Don Bosco Szalézi Társasága

 

 

A Don Bosco Szalézi Társasága (szaléziak, szalézi rend, Don Bosco Szaléziak) egyházjogi státusza: pápai jogú férfi szerzetes intézmény (papi), tagjai a keresztényi szeretet jegyében apostoli és missziós tevékenységet folytatnak számos formában, melynek címzettjei a fiatalok, különösen a legszegényebbek, a hátrányos helyzetűek. Nyitottak a helyi társadalom és nemzet kulturális és történelmi hagyományaira, beleépítik ezekbe az evangélium üzenetét. A szaléziak ma a katolikus egyház egyik legnépesebb szerzetesrendje.

 

 

Bosco Szent János (1815-1888)

 

Bosco Szent János, a szalézi rend alapítója lelkipásztor és kivételes pedagógus volt. Észak-Olaszországban egy kis tanyán született (Becchi), Torinóban tevékenykedett a XIX. század második felében, Szalézi Szent Ferenc volt a példaképe, és egész életét a kallódó ifjúságnak szentelte. A korában uralkodó elnyomó pedagógiai módszerekkel ellentétben életre hívta saját pedagógiai módszerét, a "megelőző módszert".

 

A szalézi rend megalakulása

 

Amikor Don Bosco egyedül már nem tudta a tennivalókat ellátni, igyekezett állandó, jól betanított, vele és egymás közt teljes összhangban élő segítőtársakat állítani maga mellé.

Nehéz vállalkozás volt. Addig meglett korú, mindenre felkészült emberek önként tömörültek egy kiváló erkölcsi tekintélyű rendalapító köré, Don Bosco ellenben saját magán tapasztalta, hogy a nép fiaiból kell jövendő munkatársait, művének folytatóit toboroznia. Különös nehézséggel járt a szerzetesi szellem elültetése, mert a politika és a sajtó hatalmasainak tevékenysége nyomán a szerzetesi életről kialakult közfelfogás igen mélyre süllyedt. Mégis hozzálátott, és sikerrel járt.

XI. Piusz pápa segítségének köszönhetően létrejött a Szalézi Társaság, melynek célja a fiatalok megmentése, küzdve a szegénység minden fajtája ellen. A szalézi rend „megszületését” 1859. december 18-ra datáljuk. Tizennyolc fiatal jött össze Don Bosco kis szobájában, akik kijelentették, hogy vele maradnak.

A rend nem született kedvező csillagzat alatt. Sokan támadták és meg akarták semmisíteni, de a Szalézi Társaság megnőtt, megerősödött, és elterjedt a föld legtávolabbi zugában is: 1888-ban, Don Bosco halálának évében már 1200 követője volt.

 

 

A szaléziak Magyarországon

 

Magyarországon 1913-ban telepedtek le az első szaléziak. Az akkori prímás a Komárom-Esztergom megyében található Péliföldszentkereszt zarándokhelyet jelölte ki számukra. A lelkes kis csapathoz egyre többen csatlakoztak és hazánkban is működésbe lendült a "szalézi mű”. Egymás után nyitották meg házaikat, iskoláikat, diákotthonaikat.

1929-ben a magyar vizitatória önálló tartománnyá alakult Szent István király védnöksége alatt, és minden nehézség ellenére rohamosan fejlődött tovább.

Az államosításkor 16 rendházukban több mint 200 magyar szalézi szerzetes működött. A rendek működésének betiltása után sokan külföldre menekültek, mások visszatértek a civil életbe, de voltak olyanok is, akik folytatták a munkát, tűrve a börtönt, a megaláztatást, vállalva a megpróbáltatásokat, vagy akár a halált is, mint Sándor István szalézi testvér.

 

Jelen

 

A szalézi rend a második legszámottevőbb férfi szerzetesrend a világon, 15 560 szerzetes pap és testvér munkálkodik világszerte, minden kontinensen jelen vannak, 132 országban. A rend központja Rómában van, a főelöljáró Pascual Chávez Villanueva rendfőnök.

 

A Szent István Magyar Tartományban a magyar szerzetesek mellett indiai, vietnami és lengyel misszionáriusok segítik a munkát. Jelenleg 35 szalézi szerzetes van Magyarországon 8 szalézi rendházban. A tartomány központja Budapesten (Óbudán) található, a tartományfőnök a 2012-ben kinevezett Ábrahám Béla.

Don Bosco szalézi családjának további képviselői is jelen vannak és munkálkodnak országunkban:

-    a Segítő Szűz Mária Leányai Intézménye, vagy Don Bosco Nővérek (Mogyoród, Pesthidegkút, Eger);

-    a Szalézi Munkatársak Egyesülete (harmadrendhez hasonló, családban élő világiak).