MI LESZ VELED IPOLY-VÖLGYI VASÚT?

DESIROVAL FÜLEKEN

2009. május elsején tíz órakor begördült a balassagyarmati vasútállomásra Vác felől a menetrend szerinti vonat, amely nem a szokásos piros BZ vagonokból állt, hanem két Desiro szerelvényből. A vonat már tele volt Pestről jövő vasútbarátokkal, akik Szécsénybe igyekeztek a II. Szlovák-magyar vasutasnapok rendezvényére, melynek részét képezte a füleki (Filakovo, SK) vonatos kirándulás.

Annak ellenére, hogy Balassagyarmaton az esemény nem kapott nagy publicitást, néhányan megtudták és csatlakoztak az ünnepi vonatozáshoz. Sajnos ott tartunk, hogy manapság egy ilyen szerelvény megjelenése felénk csodaszámba megy, és nagy feltűnést kelt. Minden állomáson várta és megcsodálta a közönség a vonatot. Elkötelezett vasútbarátok hada kocsikkal, kerékpárokkal követte, előzte a vonatot és a legjobb pozíciókat elfoglalva (domboldal, Káprások alja, útátjárónál, helységnévtábla mellett, Ipoly kanyarban stb.) fáradhatatlanul fotózott. Volt fotós, aki szobai alumínium kettős létrát kapott ki a kocsiból, hogy jobb rálátással készíthesse felvételeit. Remélhetőleg belátható időn belül a Desiro szerelvény megszokottá válik az Ipoly-menti tájhazában is és a fotók archivumok kincseivé válnak. Szécsényben sokan szálltak fel, hiszen a füleki kirándulás jó programnak igérkezett. Manapság egyébként csak szlovákiai tehervonatok használhatják a határon átmenő vasutat. Ipolytarnócig jegyet kellett váltani, de a szlovákiai részen a Szlovák Vasutak vendégei voltunk.

Szécsény, a 675 éves város ünnepség sorozatot rendezett (2009. április 30 - május 10.). A II. Szlovák-magyar vasutasnapok keretében április 30-án tartották a "Határok nélkül-konferencia a térségi vasutakért" című találkozót Szécsény Város Önkormányzata, Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás és a Magyar Közlekedési Klub rendezésében. A konferencián az alábbi előadások hangzottak el:

Dr. Mészáros Péter (Magyar Közlekedési Klub): Nemzetközi tapasztalatok a vasúti regionális közlekedés fejlesztésében és a hazai lehetőségek

Gáspár János (Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány): Nemzetközi tapasztalatok a vasúti regionális közlekedés fejlesztésében és a hazai lehetőségek

Molnár Katalin (Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnöke): Szlovák-magyar közös használatú vasúti szakasz működtetésének és a vasutasnapok szervezésének tapasztalatai

Gere József (állomásfőnök): Az Ipoly-völgyi vasút kialakulása és lehetőségei az ezredforduló után

Holles Miklós (Neogradiensis Régió Egyesület): Megvalósíthatósági tanulmány ismertetése az Ipoly-völgyi vasút működtetésére

Dr. Serfőző András (Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás társelnöke): Az Ipoly-völgyi vasút rendszerbe illesztésének kérdései

Műhelybeszélgetést tartottak a határközi vasutak újranyitásának lehetőségeiről magyar-román és más határközi viszonylatban a Magyar Közlekedési Klub szervezésében.

A Magyar Közlekedési Klub részvételét a Mellékvonali vasúthálózat megszüntetése helyett virágzó eurégiót! program keretében az EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az Ökotárs Alapítvány támogatta.

Az Ipoly-völgyi vasút léte, jövője súlyosan érinti szűkebb pátriánkat. A konferencián nem vettünk részt, de ha megkapjuk az anyagot, értékeljük és közzétesszük. Már húsz éve folyik a küzdelem a határon átnyúló közlekedési lehetőségek helyreállítására. Egyesületek sokasága fáradhatatlanul napirenden tartja a kérdést, de a civilek próbálkozásai csak akkor hozhatnak eredményt, ha meglesz a politikai akarat a határ minkét oldalán. Legutóbb az Ipoly Eurorégió Egyesület tanulmányi napjáról mi is beszámoltunk, ahol az Ipoly hidak helyzete volt a téma (itt olvashatjátok).

A füleki vonat a lassújelek engedte sebességgel száguldott a lélegzetelállítóan gyönyörű tavaszi Ipoly-völgyben. Volt idő a szemlélődésre. A Nógrád és Gömör határán lévő Füleken már várták a csapatot és elirányították a fő nevezetesség, a füleki vár felé. Nagyon kellemes órákat töltöttünk a városban. A vár felé baktatva négy kiemelkedő épülettel ismerkedhettünk meg. A magyar szecesszió jegyeit viselő városházát Jakab Pál losonci építész tervezte, 1911-ben épült. A kiemelt sarki épületrészen ma is látható a tűzfigyelő torony, amelynek komoly funkciója volt. A toronyból az egész város belátható. Eredetileg a tűzoltók szervezete is itt kapott helyet. A városközpont felé haladva a volt kaszinó mellett mentünk el. Eklektikus épület a XIX. század végéről, szépen renoválva, környezete megújítva. Volt már benne fogadó, iskola, múzeum, könyvtár. Jelenleg a a Vármúzeum részlege a Városi Honismereti Múzeum működik benne.

A Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szentelt templom és ferences kolostor gótikus alapokra a XVI. században emelt, majd leégett templom helyére a XVII.-XVIII. század fordulóján épült. Mai formáját 1728-ban nyerte. Az 1470-ben letelepedett ferencesrendi szerzetesek századokon keresztül nagy hatással voltak a város lakóinak lelki és szellemi életére.

A klasszicizáló barokk stílusú Berchtold kastély 1817-ben már állott. Gróf Berchtold Antal építtette. Később a Stephani család tulajdonába került. 1951-től a történelmi Nógrád megye első gimnáziumainak egyike működik benne. Füleknek már a XVII. században latin iskolája is volt, amelyből később algimnázium lett.

A füleki várat a főutcából nyíló, szépen kiépített sétáló utcán, a Várfelső utcán lehet megközelíteni. Itt épült fel a Nógrádi Turisztikai Információs Központ épülete, mely a Vármúzeum székhelye is. A beruházás a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program keretében, vissza nem térítendő támogatásból létesült 2008-ban.

Fülek kőből épült vára már 1246-ban állott. Nevét akkori gazdájáról (Falkos) kapta. 1554-1593-ig török járási székhely volt. Sok-sok tulajdonos váltás és viszály után a legnagyobb jelentősége a XVII. században volt, amikor a bányavárosok legészakibb védő bástyája, valamint Heves, Nógrád és Pest megyék székhelye lett. A török elől menekülő nemesek itt tartották a megyegyűléseket. 1682-ben Thököly felrobbantotta a várat és így sorsa végleg beteljesedett. Csak néhány fala és tornya emlékeztet régi dicsőségére. A legutóbbi nagyszabású helyreállítási és állagmegóvási munka 1993-ban fejeződött be uniós támogatással. A Bebek-toronyban a Vármúzeum kiállításán a város és a vár történelmét felidéző kiállítási tárgyak láthatók. A toronyból gyönyörű kilátás nyílik az egész városra és a környező, hegyekkel szegélyezett medencére. A füleki várdomb és a Vöröskő része a Novohrad-Nógrád Geoparknak, mely az Abroncsos, a Medves és a Vilkei-tavak Kistérségeinek egyedülálló természeti képződményeit fogja össze. Kerékpárutakon, tanösvényeken lehet megismerni ezt a tájat. Ide tartoznak még többek között az ajnácskői várhegy bazalt sziklaszirtje, a Bagolyvár tufa sziklaszirtje, a csomai kőbánya-bénai sziklák (természeti érték), a csákányházi szelvény és a Somoskő bazaltorgonái.

A várból a füleki parkon keresztül kellemes sétával értük el a vasútállomást, ahonnan három órakor visszaindultunk a Desiroval. A Berchold-kastély mögötti park eredeti török kertekből keletkezett. Kis patak szeli át. A Stephani család a XIX. század közepén angolkertté alakította. Jelenleg is dendrológiai kert. Sok értékes fa található a parkban pl.: páfrányfenyő, juharlevelű platán, hegyi juhar, vörös bokrétafa stb. Az ötvenes években berendeztek egy kis állatkertet is itt, ami akkoriban valódi szenzáció volt.

Amig a vasúti összeköttetés újra kiépül, jó minőségű közúton is szép kirándulást lehet tenni Fülekre.

2009. május

Összeállította: Nagy Angela