BALASSAGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

KÉPVISELŐ TESTÜLETE

a CIVITAS FORTISSIMA KÖR

részére,

az 1919. január 29-ei események nemzeti és nemzetközi elismertetésében, a város polgárainak hazafias identitás erősítésében való élenjárásáért, valamint annak elismeréseként, hogy a harcokban elesettek emlékét e civil szervezet ápolja a leghűebben, a

BALASSAGYARMATÉRT EMLÉKÉREM

kitüntető címet adományozza.

Az első világháborút követően Magyarország a vesztes országok sorába tartozott. A győztes nagyhatalmak a haza területének és népességének jelentős részét más államokhoz csatolták. Balassagyarmat akkor vált egyik napról a másikra határvárossá, akkortól élhették meg elődeink, hogy egyszerre lépték át a város és az ország hivatalos határát, de néhány lépéssel később, újra annak földjén jártak. Voltak azonban olyan erők, akik ezzel sem elégedtek meg és a győztes pozícióját tovább akarták erősíteni. A készülő nemzetközi békeszerződéseket figyelmen kívül hagyva, a Vix-jegyzékben meghatározott demarkációs vonalakat is átlépve, az Ipoly folyó mindkét partját, így városunkat is el kívánták szakítani Magyarországtól. Ez ellen lépett fel a Civitas Fortissima korabeli polgársága, amikor 1919-ben közülük számosan értették meg, hogy a haza veszélyben van, a nemzet határait betolakodók, intervenciós szándékkal át kívánják rajzolni a térképen.

E történelmi tény fegyverbe szólított több tucat balassagyarmati polgárt, katonát, vasutast és diákot, akik közül tízen életüket áldozták Balassagyarmatért, a hazáért. Az eseményeket követő két évtized nemzetpolitikája lehetővé tette, hogy a város apraja és nagyja méltón emlékezzen a hősökre. A megemlékezések sorát az 1940-es évek végén hazánkra törő szocializmus évtizedei szakították meg. Többeknek azok közül, akik személyes élményekkel, vagy közvetlen családi emlékekkel bírtak a ’19-es eseményekről, féltve őrzött álmuk volt, hogy újra méltó körülmények között emlékezhessen Balassagyarmat népe a honmentőkre. Legelkötelezettebb közülük az a Kamarás József volt, aki kisdiáként vett részt a harcokban. Ő hittel remélte, hogy eljön az idő, amikor újra szabadon emlékezhetünk; és valóban, e nemes ügy felkarolásához a rendszerváltozás vezetett el, a kommunista diktatúra nem kedvezett a nemzeti identitás efféle ápolásának.

1988-ban Kamarás József és Hanzelik László aláírásgyűjtésbe kezdett a Civitas Fortissima Kör megalakítása érdekében. E kezdeményezést akkor 49 fő támogatta. Az aláírók apró csoportja a háború utáni első megemlékezést 1989. január 29-én tartotta a Városháza falán lévő emléktábla alatt. Hivatalosan 1990. májusában kezdte meg tevékenységét a Civitas Fortissima Kör. Az első, ideiglenes elnökség tagjává Dr. Bartal Gábort, Dr. Rózsa Györgyöt és Kamarás Józsefet választották.

Az alapszabály megalkotása és az egyesület,bíróság általi bejegyzése után a tagság lázas munkába kezdett, melynek fő mozgatója a Civitas Fortissima nap és a cím méltó elismertetése.

A Kör első elnöke Kamarás József lett. Neki és a kör tagjainak köszönhető, a háború után megfordított emléktábla eredeti pompájában való helyreállítása 1991. novemberében. 1992-től hivatalos ünnepségek kezdődtek, ám akkor még csupán a Kör szervezésében. A 75. évfordulón szélesedett ki a megemlékezések sora; amely a temetőben a hősök sírjainál kezdődött, majd a vasútnál és a városházi emléktáblánál folytatódott.

Újabb jelentős dátum 1998. március 15-e, amikor Juhász Péter polgármester kihirdette a város ünnepnapját és újonnan megalkotott címerét tartalmazó rendeletet, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök levelében megerősített és támogatott, továbbá arra buzdította a város lakosságát, hogy a jövőben méltósággal emlékezzenek meg a csehkiverés eseményeiről.

2002-ben állították fel a Köztársaság téren Párkányi Raab Péter szobrászművész Civitas Fortissima emlékművét. Nagyon fontos dátum 2005. május 30 – a. Ekkor fogadja el az országgyűlés Urbán Árpád országgyűlési képviselő javaslatára a 2005. évi XXXIX. Törvényt, amely emléket állít a honvédő hősöknek és immár feljogosítja a várost a Legbátrabb Város, a Civitas Fortissima cím hivatalos viselésére. A parlamenti döntés ismertetésére az emléktáblánál megtartott ünnepség keretében, 2006. január 29-én került sor, ahol Dr. Szili Katalin az országgyűlés elnöke átadta Dr. Szakács Zoltánnak, a Kör elnökének a törvény szövegét tartalmazó díszokiratot, amelyet azóta a polgármesteri iroda falán, méltó körülmények között őrzünk.

A Kör vezetősége és tagjai széleskörű kapcsolatokat alakítottak ki és ápolnak egyéb, a nemzet ügyét szolgáló civil szervezetekkel. Ennek jegyében a 2002. június 4-én a Magyarok Világszövetségével közösen tartott trianoni megemlékezés szülte a gondolatot, melynek eredményeként a Balassagyarmati Vitézi Rend vezetésével, a Civitas Kör támogatásával sikerült visszaállítani eredeti helyén az Ipolymenti Országzászlót.

A Kör tevékenységét az egykori és a mai elnökök: Kamarás József, Dr. Rózsa György és Dr. Szakács Zoltán fémjelzik. Vezetésükkel több alkalommal nyújtottak erkölcsi támogatást fontosabb városi ügyek érdekében; kiállva a Palóc Múzeum, vagy a helyi kórház védelméért.

A Civitas Fortissima Kör nélkül bizonyára ma is csak halk, alig észrevehető csoportok szerény megemlékezésére figyelhetne fel a városközponton január 29-én éppen áthaladó vándor.

A Kör elmúlt közel két évtizedes múltja méltóvá teszi annak tagságát, hogy a haza egésze szempontjából fontos 1919-es események kilencvenedik évfordulóján, a Balassagyarmatért Emlékérem átadásával köszönjük meg azt a történelmi tudatot ébren tartó tevékenységet, amelyeket e civil szervezet véghez vitt fennállása óta.