Javaslatok
Balassagyarmat kulturális, turisztikai,
idegenforgalmi
megújításához
Balassagyarmat gazdag történelmi hagyományokkal, kulturális múlttal rendelkezik, sőt a II. világháborúig országosan is jelentős kereskedői háttérrel bírt.
Fontosabb középületei, iskolái, intézményei a megyeszékhelyi szerepe, és a megyében domináns kulturális jelentősége, meghatározó befolyása következtében, alapvetően a XIX. században ill. a XX. sz. első évtizedekeiben alakultak ki.
A törést a háborús veszteségek (anyagi, szellemi) és a megyeszékhely áthelyezése jelentette, azóta gazdasági téren folyamatos hátrányt szenved, amelyet más téren csak minimális arányban tud kompenzálni.
A lakosság létszámához képest ma is jelentős iskolaváros, erős vonzáskörzettel.
Számos, országosan, sőt nemzetközi téren is kiemelkedő jelentőségű író, költő, zenész, festő, tudós stb. állandó jelleggel vagy a városhoz időszakosan kapcsolódva tevékenykedett itt.
Alapvetően ezekből adódik az, hogy ma Balassagyarmatot a helyiek, de a várost ismerők országosan is, inkább mint kulturális jelentőséggel bíró települést határozzák meg, gazdasági jelentősége másodlagos.
A város kulturális-, oktatási intézményrendszere jól kiépült, széleskörű. Bár az oktatási intézményrendszert ez az anyag nem érinti, de érintőlegesen megállapítható hogy a város alap- és középfokú iskoláinak megléte a város kulturális helyzetét, értelmiségi hátterét, a szellemi munkaerőt illetően meghatározó.
A város és a városvezetés a múltban is sokszor erre a háttérre támaszkodott ill. ma is ezt teszi.
A gazdasági megszorítások ill. a csökkenő tanulói létszám várhatóan a jelenleginél erősebb, negatív irányú változásokat okoznak majd, vagyis iskola összevonások, bezárások történhetnek, így az oktatási intézményrendszer szűkül/het.
A város művelődési házzal, könyvtárral, múzeumokkal, kiállítóhelyekkel, művészeti, zenei műhelyekkel rendelkezik, ezek intézményrendszeri bővítésére nem igazán látunk lehetőséget. Viszont a meglévők funkciójának átgondolása ill. jobb kihasználása szükséges lehet, továbbá egyes, meglévő kulturális célú épületek ill. közintézmények felújítása szükséges. (Képtár, Szabadtéri Színpad, Megyeháza)
Ahogy a múltban, napjainkban is az egyházak jelen vannak a város kulturális életében.
Jelen anyag nemcsak a kultúrával, kulturális turizmussal, idegenforgalommal, hanem ezáltal a város stratégiai kérdéseivel is foglalkozik.
A város alapvető prioritását jelentő stratégiai célját a kultúrában, kulturális túrizmus fejlesztésében, és ezáltal a régiós dominancia erősítésében látjuk.
Ipari, más gazdasági fejlődési lehetőség nem körvonalazódik. Az ipar helybe vonzása csak részben felelt meg az elvárásoknak, ez egyébként is kevéssé függ a város szándékától, ezt a tőke szempontjai határozzák meg. Viszont jól képzett munkaerő, iskola és kultúra megléte nélkül erre még esély sincs.
Az elmúlt években azok a magyar városok tudtak jelentősebb fejlődést, ismertséget elérni, ahol a kultúrát és túrizmust jól tudták ötvözni. (kiemelkedően Debrecen, Pécs, részben Szeged, Miskolc) De kisebb városok, települések is gazdasági erejük növelését érhették el, ha a kultúrát, kulturális túrizmust célul tűzték ki. (Tokaj, Eger, Sopron, Nagymaros, Balatonfüred).
Tehát hosszú távon nem látunk más lehetőséget a város fejlődésére, gazdasági céljainak megvalósítására, mint a javasoltak elérését. Előnye, hogy ezen célok egyes elemei saját erőből is megoldhatók, csak részben függnek állami pénzektől.
Itt nem kerülhető meg a rendkívül labilis gazdasági helyzet kérdése. A rendszeresen hangoztatott és nagy összegű EU források elérése csak akkor biztosítható, ha azok belső forrásból jelentősen kiegészítésre kerülnek. Az így képződő források viszont alapvetően egyszeri, infrastrukturális jellegűek, (út, fővonali vasút, szennyvíz, környezetvédelem) munkaerő szükségletük csak részleges, lokális gazdaságélénkítő hatásuk térben és időben korlátozott.
Ha végigtekintünk a városnak utóbbi években juttatott fejlesztéseken, ezek a fentieket jobbára igazolják. (elkerülő út, műfüves pálya, autóbusz pályaudvar, kórház rekonstrukció, városi úthálózat részleges javítása) Kivétel a tervezett - igaz hitelből építendő - uszoda, amely a jelen projekt céljaira is alkalmas lehet. Ezzel talán felsoroltuk a legjelentősebb, de nem hosszú távú gazdasági növekedést célzó beruházásokat.
Jelen anyag az alábbi főbb, távlatos elveket tartja szükségesnek meghatározni, amelyek részletezésére a továbbiakban térünk ki.
- Balassagyarmat kulturális szerepének növelése, régiós dominancia és országhatáron túli (alapvetően szlovákiai és testvérvárosi) kapcsolatok erősítése, civil szféra bevonása;
- Kulturális turizmus idegenforgalmi feltételeinek megteremtése, elősegítése;
- Új fesztiválok, kulturális események, táborok, kultur-turisztikai programok, irodalmi és kulináris programok, túrák szervezése, városba ill. a régióba vonzása;
- Kulturális, turisztikai biztosok alkalmazása;
- Épített környezet megújítása a kulturális turizmus érdekében is;
- Városvezetéstől szervezetileg független, tiszteletdíjas, alapvetően a civil szféra ill. szakemberek, vállalkozók bevonásával un. Tanácsadó Testület létrehozása a projekt stratégiai céljainak megvalósítására;
- Széleskörű, aktualizált, kulturális információs háttérbázis kialakítása, információ-technológiai eszközök kihasználása, kulturális kapcsolati tőke életrekeltése;
- Városismertető, idegenforgalmi, helytörténeti kiadványok megjelentetése, emléktárgyak árusítása, várospropaganda;
- Helyi médiumok kérdése.
Balassagyarmat jelenleg nem tölti be azt a szerepet, amelyet viszonylag kedvező földrajzi elhelyezkedése (vasúti csomópont, határmenti terület, erős vonzáskörzet) ill. kulturális, szellemi múltja és ereje jelenthetne.
Különösen szembetűnő ez akkor, ha véleményünk szerint Vác és Gödöllő tekinthető e téren igazán versenyképesnek, a többi település már jóval kevésbé. A kitöréshez szükséges hogy egy jelentős kulturális együttműködés alakuljon ki a magyar/szlovák régió településeinek bevonásával, először is feltérképezve a meglévő és a későbbi fejlesztési lehetőségeket. Alapvetően át kell gondolni a testvérvárosi kapcsolatokat, egyszerűbben szólva, új lendületet kell adni, ne küldöttségek cseréjével valósuljon ez meg, itt is Balassagyarmat legyen a kezdeményező.
Nélkülözhetetlen a civil szférával az együttműködés, jobb helyzetbe hozásuk, tevékenységük segítése a projekt érdekeit is szolgálja.
Sarkalatos pont a helyi turisztikai, idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése. Az első számú prioritás minőségi szálláshelyek létrehozása.
Nyilván ez állami, önkormányzati forrásból nem fog megvalósulni. A cél olyan vonzó, egyedi és egyszeri feltételrendszer kialakítása, amely befektetői érdeklődést válthat ki. Min. 20-25 szobás, min. két-három csillagos szintű szálláshelyekre van szükség, vendéglátóipari kapacitással, de ez is csak a (kulturális) túrizmus igényszintjének alsó határát érné el.
A jelenlegi szálláshelyek minőségi szintje (minőség-ár korreláció) csak minimálisan felel meg a kívánalmaknak.
Szükség van minőségi, magyar és nemzetközi konyhát vivő éttermekre, ennek a feltételnek jelenleg max. egy-két étterem tud megfelelni. A feltételek kialakítása a szállodákra vonatkozó pontban ide is javasolt.
Nagy lehetőségek lennének a palóc konyha jellegzetes ételeinek, étrendjének visszaállítására, pl. egy un. franchise minőségi rendszerben, a régió éttermeinek bevonásával. Ehhez vendéglátó-ipari szakemberek alkalmankénti bevonása is szükséges, szorosan együttműködve a vállalkozói körrel.
Mivel az infrastrukturális feltételek teljes körűen és azonnal nem alakíthatók ki, a városhoz kötődő események bővítése fokozatosan valósulhat meg, de már azonnali cél lehet új, kisebb események, majd későbbiekben nagyobb, többnapos esemény, eseménysor ide vonzása.
Folytatni, de alapvetően szélesíteni kell a hagyományos események megrendezését (zenei tábor, Szent Anna ünnepség, sportrendezvények stb.).
A város ill. a régió jelenleg nem rendelkezik garantált, minőségi, szervezett program lehetőségekkel, amelyet mint csomagot lehetne kiajánlani (szállás, vendéglátás, idegenvezetés, szállítás, kulturális programok, extra igények).
Az irodalmi nagyjainkhoz kapcsolódó emlékút (Horpács, Csesztve, Balassagyarmat, Szklabonya, Alsó-Sztregova, Mohora stb.) pl. jó lehetőséget teremtenének egy 2-3 napos csomag kialakításához.
Ezekben is nélkülözhetetlen a regionális és nemzetközi együttműködés.
Főfoglalkozású, kulturális turizmusban, idegenforgalomban alapos ismeretekkel rendelkező, min. két idegen nyelvet jól beszélő szakemberekkel, nevezzük biztosoknak, kell erősíteni, hogy a projekt a siker esélyével induljon.
Fontos, hogy tevékenységüket a szakmai hierarchia ne korlátozza, célszerű lenne a javasolt Tanácsadó Testülethez delegálni beszámolási kötelezettségüket.
A fentiektől függetlenül a városi Tourinform iroda megtartása nélkülözhetetlen.
Csak látszólag kapcsolódik a témához a városi épített környezet átalakítása, fejlesztése, továbbá a vizuális környezetszennyezés megszüntetése.
A városnak nincs arculata, az elmúlt évtizedekben semmilyen lényeges változás nem történt e téren.
Szakmai (nem helyi) anyagok is foglalkoztak vele, hogy a városnak nincs élhető központja, sem a Rákóczi fejedelem út, sem a Bajcsy u. nem alkalmas, illetve nem tették alkalmassá, hogy belakható városközpont legyen. Nincs egyetlen sétálóutca sem, pedig számos más városban erre jó példák vannak.
Ezek városépítészeti és távlatos feladatok, a jelenlegi anyag nem alkalmas, hogy ezt pontosítsuk. Az elmúlt évtizedek mulasztásai jól látszódnak és az is, hogy ebben radikális változtatásokra van szükség. Bár évek óta hallunk tervekről (pl. Óváros tér), de megvalósításuk késik.
Ami a kisebb jelentőségű építészeti, felújítási stb. feladatokat illeti, a korábban említett épületek részben városképi, részben funkcionális és összehangolt felújítása elodázhatatlan. (A Szabadtéri Színpad és környezete átalakítása multifunkciós használatra is, a Képtár tatarozása).
Részletes környezettervezést kell végezni, amely számbaveszi az épületek, térburkolatok, utcabútorok, információ rendszer, évelő növényzet stb. állapotát, minőségi kialakításuk műszaki-gazdasági lehetőségeit.
Nagyobb volumenű a volt Megyeháza állagának javítása ill. további funkciójának kialakítása. Hosszú évek óta és így természetesen az elkövetkező ciklusban is terv egy komplett felsőoktatási intézmény városba telepítése, de ennek megvalósulása erősen kétséges az oktatási leépítések idején.
Egy regionális, magyar-szlovák képzési centrumnak lehetne realitása, pl. EU források bevonásával.
Elismerjük, hogy a vázolt elképzelések legalább annyira igényelnek új szemléletet és váltási szándékot a városvezetés részéről, mint ahogyan ehhez egy eddigitől eltérő struktúra kialakítása is szükséges.
Ennek kiemelt része, egy un. Tanácsadó Testület létrehozása, amely javaslatokat dolgozna ki a kultúra, környezet kultúra, kulturális túrizmus, idegenforgalom területén megvalósítandó célokról. Kiválasztásuk 2-3 évre történne, pályáztatás vagy meghívás formájában. Az operatív feladatokat a javasolt biztosak látnák el.
Alapvetően fontos hogy ezekkel a stratégiai célokkal a városvezetés azonosuljon, a reálisan elvárható mértékig.
Nincs kétségünk, hogy a jelenlegi, un. bizottsági struktúrában a javasolt projekt nem fog tudni megvalósulni.
A tervezett és megvalósult események beharangozása, utólagos dokumentálása, ezekről naprakész információs adatbázis vezetése nélkülözhetetlen. Ezek alapvetően a biztosok feladatát kell hogy képezzék.
Ehhez a modern információtechnológiai eszközök használata is szükséges. Bár a Művelődési Ház, Könyvtár rendelkezik külön internetes oldalakkal, de erre a célra a feladatát ez idáig sohasem betöltött www.balassagyarmat.hu, a város hivatalos weboldala lenne célravezető. A honlap angol, német nyelvű mutációjának elkészítése (már csak presztízs okokból is) már ma is szükséges lenne, nemcsak a projekt elérésének céljához.
Fel kell térképezni és dokumentálni a városhoz kötődő, vagy onnan elszármazott közéleti, művészeti, tudományos stb. életben szerepet játszó állampolgárok elérhetőséget, és különböző módszerekkel, egy jó értelemben vett lobbizással kapcsolati tőkét kell kialakítani, de nemcsak a projekt céljainak elérésére. Ennek haszna más, helyi gazdasági célokra is alkalmas lehet.
Jelenleg minőségi, részletes idegenforgalmi, kulturális információs anyag nem áll rendelkezésre a városról, sem magyar, sem idegen nyelven. Hasonlóan nincs videó, CD, DVD anyag.
Várostörténet, nógrádi írók, költők, művészek stb. alkotásaiból korábban készült kiadványok sem állnak rendelkezésre ill. a minimálisan meglévők hozzáférése korlátozott (csak a Városi Könyvtárban kerülnek árusításra). Nincs a városról emléktárgy, ami más településeken már régen megoldott.
Át kell tekinteni, hogyan és milyen formában lehetne ezeket a műveket újból megjelentetni, hangsúlyozzuk, az e pontban tárgyalt helyzet tarthatatlan.
A városi Tourinform Iroda erre a célra, mint árushely alkalmas lehetne.
A városi médiumok helyzete mindazt az anomáliát tükrözi, amelyekről előzőekben szóltunk.
Jelenlegi, részben pártirányok mentén íródó helyi lapok csak részben szolgálhatják a projekt érdekeit, oldalszámuk, befolyásuk korlátozott. Egy regionális, szlovák nyelvű melléklettel megjelenő lapban viszont üzletileg is lehetne ráció.
A Városi TV sugárzási lefedettsége korlátozott, a 2006. őszére sugárzásra tervezett Ipoly TV céljai igen pozitívak - tisztázatlan beindítása ügyében a késleltetés oka -, de a lefedettsége hasonlóan behatárolt.
Tehát a helyi írott sajtó jobbára hírek, események közlésére lenne alkalmas, még jellegüknél fogva a TV csatornákkal való kölcsönös együttműködés mindenképpen kívánatos.
- új szemlélet, városi öntudat erősítése;
- munkaalkalom növelő, gazdaságerősítő;
- fiatalok helyben tartásának egyik forrása, sőt visszatelepülésre is esélyt adó;
- nagyobb adóbevétel;
- hosszú távú előnyök;
- projekt számos eleme városi erőből is megvalósítható.
- a jelenlegi koalíciós kormány állami forráselvonása, labilis gazdaság;
- pártpolitikai érdekek, a hagyományos városvezetői irányításhoz való ragaszkodás;
- igénytelenség, a (részben tudatosan) elsorvasztott civil kezdeményező készség hiánya.
Budapest/Balassagyarmat 2006. szeptember
Készítették:
Balassagyarmatért Baráti Kör tagjai közül
Merczel Mária
Nagy Angela
Dr. Leczki Lajos
Nagy László
Deák Ottó