Dr. Spiegler Gyula Sámuel
(1838-?)
Dr. Spiegler Gyula
Sámuel z'cl rabbi, született Balassagyarmaton
1838-ban, meghalt Budapesten.
Gyermekkorát Morvaországban töltötte.
Tanulmányait Brünnben, Prágában, majd Budapesten
végezte, bölcsészdoktori diplomát szerzett. Később Budapesten magán
nevelőintézetet nyitott, melyet főként a zsidó nagypolgárság gyermekei
látogattak.
Fő kutatási területe a
zsidó vallás filozófiája illetve ennek története. Németül ír, külföldön él
sokáig, de még nem tölti be a hatvanadik évét, mikor nyugdíjba vonul, ezt
követően szűkebb pátriája, az Erzsébet- illetve a Lipótváros krónikása lesz. Megírta
németül az 1848/49-es magyar szabadságharc és a magyar nemzet történetét.
Személye tipikus példája a Monarchia lassan asszimilálódó
zsidó értelmiségijének.
Felesége, Pollák Teréz,
Pollák Herman 48-as honvéd leánya, nyelveket és zenét tanított férje
intézetében. Négy gyermekük közül Arabella leánya (szül. 1868)
a legidősebb, aki tanítónői oklevelet szerez. Nevét előbb Bogdán Bellára, majd Satanellára változtatja publikációi élén. 1894-ben jelenik
meg írásainak gyűjtemény kötete Satanella Tárczái címmel,
az Egyetértés, a Fővárosi Lapok, az Előkelő Világ, a Magyar Géniusz és más,
vidéki lapok hasábjain megjelent írásaiból.
Ekkoriban ismerkedik meg a pályakezdő Krúdy Gyulával, talán
a Király utcai Pekáry házban lévő lakásukban tartott
csütörtöki irodalmi fogadónapok egyikén.
A nagy korkülönbség (mintegy 10 évvel idősebb Krúdynál)
ellenére 1898 februárjában tartják az eljegyzést, melyet 1899 végén esküvő
követ. (A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 1454/1899. folyószáma alatt.)
Házasságkötésük után többé nem publikál. 1900-ban született
Gyula fia, 1902-ben Ilona, 1907-ben Mária lánya (közben Veronika, aki csak
néhány hónapig él).
Házasságuk eközben megromlik, elválnak. Ezt
követően magányosan él, tanítónőként dolgozik. 1952-ben temették el a nyugalmazott
fővárosi tanítónőt.
Dr. Spiegler Gyula Sámuel művei:
- Philosophische Reflexionen über die israelitische Religion
(Filozófiai reflexiók az izraelita vallásról, német nyelven) (Kassa, 1860)
- Vádirat a vérvád ellen (Kassa, 1883).
- Héber bölcsészet (Budapest, 1885).
- Die Philosophie der
Kabbala (A kabbala filozófiája, német nyelven) (Lipcse, 1886)
- Die Geschichte der Philosophie des Judenthums. Nach den neuesten Forschungen dargestellt. (A
zsidó vallás filozófiatörténete a legújabb kutatási eredmények alapján,
német nyelven) (Lipcse, 1890)
- A héberek bölcsészetének története, különös
tekintettel a keresztény és arab bölcsészeire. (Bp. 1893.)
- Die Unsterblichkeit der Seele (A lélek hallhatatlansága, német nyelven)
(Lipcse, 1895).
- Der Freiheitskampf der ungarischen Nation (1848 -
1849) (A magyar nemzet szabadságharca 1848-1849). (Lipcse, 1898.)
- Geschichte der ungarischen Nation
(Budapest-Bécs, 1900)
- Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Erzsébetváros.
(Budapest, 1902)
- Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez.
Teréz- és Erzsébetváros. (Budapest, 1904)
- Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez.
Budapest - Lipótváros. (Budapest, 1907)
Források:
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 801. o.Online elérés
- Kelecsényi
László:Egy asszonyság sorsa
- Krúdy
Gyula Digitális Alapítvány
