Táncművész,
koreográfus. 1947. március 29-én született Balassagyarmaton. Egykori szülőháza
helyén áll a Civitas Fortissima
téren Párkányi Raab Péter az ún. balassagyarmati
1919-es csehkiverés emlékére állított szobra. Apja Markó
Pál, anyja Fleischer Anna volt. Három éves korában
Budapestre költöztek, de általános iskolás korában a tanítási szüneteket
rokonainál, a Hegyi családnál töltötte Balassagyarmaton. Táncművészeti
tanulmányait az Állami Balett Intézetben végezte. 1967-től a Magyar Állami
Operaház tagja, ahol lírai alkatának, csiszolt technikájának köszönhetően
rövidesen eltáncolja számos romantikus és klasszikus balett férfi főszerepét.
1972-ben Maurice Béjart
brüsszeli társulatához: A XX. Század Balettjéhez szerződik, és a Tűzmadár
címszerepével debütál. Ettől kezdve Markó Iván lesz e
világhírű együttes egyik vezető szólistája, akit a nemzetközi tánckritikusok
1974-ben a világ 10 legjobb táncosa közé választottak.
1979-ben
visszatér Magyarországra, és Győrben megalakítja saját, 15 tagú társulatát az
Állami Balett Intézet akkori végzős évfolyamából. A közös munkát valójában már
egy évvel korábban elkezdi. Jövendő táncosainak vizsgakoncertjére készíti el élete
első, saját koreográfiáját, A Nap szerettei című
kompozíciót Carl Orff:
Carmina Burana című zeneművének 10 tételére. Ez az
alkotás történeti jelentőségű eseménnyé avatta a koncertet, hiszen a produkció
során máris egy új társulatot és egy igazi koreográfust ünnepelhetett a
közönség. Az első darabot újabbak követték: egyrészes táncművek éppúgy, mint
egész estés, monumentális produkciók, amelyek egyértelműen bebizonyították,
hogy Markó Iván koreográfusként is kivételes
tehetség. 1972 és 1991 között nyolcvan külföldi turnén vett részt a világ
számos országában. A Párizsi Opera, a milánói Scala
és a jeruzsálemi Rubin Akadémia vendégkoreográfusa. Részt vesz a Baltimore-ban megrendezett Világszínház Fesztiválon, ahol A csodálatos mandarin című darabját a nemzetközi kritikusok
a rendezvény legjelentősebb alkotásának választják. Markó
Iván 17 éven át a Bayreuthi Ünnepi Hetek balettigazgatója és koreográfusa. 1992-től Európa és a
tengerentúli országok vendégkoreográfusa. 1996-ban megalapítja a Magyar
Fesztivál Balett együttesét. Művészeti vezetőként és koreográfusként mindig
arra törekszik, hogy a közönséget megszólító, érzelemgazdag,
gondolatébresztő, ugyanakkor látványos műveket komponáljon.
Díjak, kitüntetések : 1981. Érdemes művész
1983. Kossuth-díj 1994., 1999. Hűségdíj - Bayreuthi Ünnepi Hetek 2005. a Halhatatlanok Társulatának
tagja 2006. Balassagyarmat város díszpolgára 2007. Jeruzsálem Díj 2007. A
Magyar Köztársaság Középkeresztje
Főbb szerepek : Albert (Lavrovszkij: Giselle), Herceg (Messzerer: A hattyúk tava), címszerep (Seregi: A fából
faragott királyfi), Amintas (Seregi: Sylvia), Tűzmadár (Béjart:
Tűzmadár), Opusz 5 (Béjart),
Séraphita (Béjart), IX.
Szimfónia (Béjart), Nizsinszkij,
az Isten bohóca (Béjart), Petruska
(Béjart), A költő (Markó:
Az igazság pillanata), címszerep (Markó: A csodálatos
mandarin), Jézus (Markó I.: Jézus, az ember fia), Don
Juan, Faust, K/M úr (Markó:
Don Juan árnyéka rajtunk), Az író (Markó: Bulgakov és a többiek), Jákob (Markó:
József és testvérei), Inkvizítor, Náci tiszt, Zsidó anya (Markó:
Jiddische Mame)
Főbb koreográfiák : A Nap szerettei
(1979), A szamuráj (1980), A csodálatos mandarin
(1981), Tabuk és fétisek (1982), Izzó planéták (1983), Bolero
(1983), Székek (1989), József és testvérei (1999), Viva
Verdi! (2001), Rómeó és Júlia Jeruzsálemben (2006), Emberi Himnusz
(2007)