Deutsch Manó (Menáchem Cví) főrabbi z'cl 1898. október
13-án született Balassagyarmaton - meghalt Auschwitzban, 1944-ben.
Deutsch József Izrael z'cl
főrabbi fia. Ikertestvére Deutsch Dávid (Cháim Áron
Dávid) z'cl balassagyarmati főrabbinak.
Középiskolai tanulmányait szülővárosában,
teológiai tanulmányait atyjánál, Deutsch József Izrael gyarmati főrabbi mellett
végezte. A családjában ő volt a 101. lelkész.
Deutsch Manó előbb Balassagyarmaton volt
fogházi lelkész és hitközségi segédlelkész.
A Nógrádi Hírlap 1934. évi júl. 15-i száma
tudósít a vámosmikolai izr. hitközség kerületi
főrabbi hivatalába történt beiktatásáról. Művelt, nagy tudású tanítója volt a
hitközségnek, atyjához hasonlóan ő is foglalkozott egyházi irodalommal. 1934-44
között jesivát vezetett. Az iskolába, magas
színvonaláért, még keresztények is beiratták
gyermekeiket. Egy időben még egy pár középiskolai osztály is működött.
1944-ben feleségével és gyermekeivel együtt
Auschwitz poklába kerültek. [nevük: Ágnes, Ábris, Izsó, József (Joszi), Klára, Jozefina, Róza, Yetta,
Fülöp (Mojzsi) és Éva.]
Ruhig
György, Izraelben élő Holocaust túlélő visszaemlékezésében olvashatjuk a
következőket:
Az idős Jungreisz
bácsi volt a csodarabbink, nem csak a hitközségé, hanem az egész falué, aki
csodatetteivel, növényből készített gyógyszereivel és főleg imáival segített
megoldani a zsidóság és a gojság ügyes bajos
problémáit és betegségeit. Elöregedvén, már nehezére esett a szombati drósékat tartani, helyette a
balassagyarmati dajan, Deutsch Manó, lett választva és beiktatva.
Fiatal, két gyermekes családapa, nagyeszű
és nagyon szimpatikus és barátságos ember, aki falunk lakóinak szeretetét és
tiszteletét gyorsan elnyerte. Napsütéses vasárnapokon a galoch-al (keresztény pap)
sétált, együtt tárgyalák a biblia kivonatait.
Szombatonként házában délutáni sale-südeszt (salos szeudot) celebrált ahol mi gyerekek is megjelenhettünk és a
kézmosás és kenyérre való áldás után boldogan csillapíthattuk éhségünket a
"rabbi néni" barcheszával. Szombat este a havdala után Melave Malka estéket tartott,
némi könnyebb harapnivalóval, és részben
vallási részben mindennapi problémák megtárgyalásával sokat hozzájárult a zsidó
tradicionális és társadalmi életéhez.
Forrás: