Deutsch Áron Dávid

(1812 - 1878)

Deutsch Áron Dávid v. Áháron Dávid főrabbi (más néven a prágai Dávid rabbi) z'cl 1812-ben született Raudnitzban (ma Roudnice nad Labem, Csehország) - meghalt Balassagyarmaton, 1878. április 26.-án. Fiai, Deutsch József Izrael z'cl, későbbi balassagyarmati és Deutsch Mózes z'cl salgótarjáni főrabbi.

Nagyatyjánál, Josef Emanuel ben Menachem Deutsch raudnitzi körzeti rabbinál tanult, azután a prágai, majd a pozsonyi jesivákat látogatta, ahol a híres Schreiber Mózes főrabbi (a Chátám Szófer ) kedvenc tanítványai közé tartozott. Albertirsán működött (itt is nősült meg), majd felesége halála után Budapesten tartott jesivát, az 1840-es évek elején. 1846-ban Sebes község, 1851-ben Balassagyarmat főrabbija lett.

A reformmozgalom idején és az 1868. kongresszuson Deutsch egyik legengesztelhetetlenebb, de egyik legjelentékenyebb vezetője volt a harcias ortodoxiának. Nagy érdeme van az autonóm ortodox községek legális elismertetésében.

1869 április 24-én, a Budavári Palotában ő vezette az I. Ferenc József császár és királyt felkereső ortodox rabbi küldöttséget, melynek további tagjai a pozsonyi Ktáv Szófer rabbi (a Chátám Szofer fia), az ungvári Menachem Asch rabbi, a németkeresztúri Katz Menachem voltak.

A hitéletben konzervatív nézeteket vallott. Bűnnek tartotta, ha valaki olyan templomban imádkozott, ahol az almemor (tóra olvasó emelvény) nem középen állt, pl. megtiltotta azt, hogy az ébresztőórát pénteken felhúzzák, hogy az másnap, szombaton csörögjön.

Reszponzumait Goren Dávid (Dávid szérűskertje) cím alatt fia, Deutsch József Izrael adta ki (Paks, 1885). Halálát követően fia, Deutsch József Izrael lett a balassagyarmati főrabbi (áv bét din).

Sírjához a balassagyarmati zsidó temetőben ma is messzi földről zarándokolnak.

Forrás:

A Goren Dávid c. könyv teljes egészében olvasható a oldalon