BÖRTÖN - LEVÉLTÁR - MÚZEUM BEVIHETJÜK A BÖRTÖNBE? Így szólt a Nógrád Megyei Levéltár, valamint a Balassagyarmati Fegyház és Börtön kedves invitálása egy rendhagyó börtönlátogatásra. A Börtön és Levéltár című program a Múzeumok Éjszakája alkalmából, szombaton 15 és 21. 30 óra között zajlott. A különleges programra jelentkezők a balassagyarmati Tűzoltóság épületében gyülekeztek, ahol megismerkedhettek a tűzoltók múltjával és jelenével. A csoportokat rabszállító autó (rabomobil) vitte a Börtönbe.
Börtönharang szavára indult a séta a börtön épületében, ott, ahol csak egy karnyújtásnyira van a "másik világ". Az alkalmi kiállításon a régi bűnök és bűnözők fényképei, híres betyárok arcképei voltak láthatók. Lehetőség volt Sisa Pista cellájába is betekinteni. Végh József előadása az utolsó nógrádi betyár, Benkó Sisa István kalandos életéről szólt. A merészebb látogatók sétát tehettek az akasztófa árnyékában is...
A kupolában - az épületet, a bűnt és a bűnhődést dokumentáló kiállításon - rabok és levéltárosok várták az érdeklődőket. Szederjesi Cecília előadást tartott az 1973-as balassagyarmati túszejtésről. A Pintye-ügyként elhíresült eset leírása, dokumentumai, a rádiós hanganyagok a Levéltár honlapjáról letölthetők. (a Túszdráma eseményeiről szól Finta Kata visszaemlékezése is, amely digikönyv formájában teljes terjedelemben az internetről olvasható. - szerk.) A látogatóknak bemutatkoztak a rabművészek. Lehetőség volt a börtönpince cellájának megtekintésére is, ahol az élet utolsó, fájdalmas pillanatait töltötték egykor a halálra ítéltek. Innen a napvilágra kijutva, a börtön udvaron elkezdődhetett a vásár. Árultak itt rabok által készített tárgyakat, mérsékelt áron kapható volt börtönsüti és a Törzs úr kedvence (a dutyibor). Olcsón számították meg a börtöntetkót, a rab- és a kalodafotót is. A látogatás végén - szabályozott rendben - a rabomobil a Palóc Múzeum épületéhez vitte a látogatókat, ahol már 15.00 órakor megnyílt az Armales Transylvanorum - Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból c. nemzetközi vándorkiállítás. A múlt év októberében Kolozsvárról útjára induló kiállítás Marosvásárhely, Nagyvárad, Nagykároly, Debrecen, Mátészalka, Derecske, Nagyszalonta, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu, Nyírbátor, Nyíregyháza, Budapest után megérkezett Balassagyarmatra. A kiállítást dr. Szálkai Tamás történész, debreceni levéltáros nyitotta meg. A megnyitón közreműködtek a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium tanulói.
Armálisnak nevezzük azokat az okleveleket, amelyek tartalmazzák a címer képét is, nemcsak a leírását. A kezdeti címeradományok még csak leírták a címert, de később már szinte kivétel nélkül csak címerrajzzal ellátott címeradományokra került sor. Magyarországon az első armálist 1405-ből való. Kezdetben az armálist nemesek kapták és a testületeknek kiállított címeres levelet is armálisnak nevezték. Csak fokozatosan, Mohács után alakult ki az a szokás, hogy a címeradomány nemesítéssel járt együtt. A Habsburg-korban lett általános. A nemesség- és címeradomány ekkoriban már birtokadomány és a vele járó nemesi kiváltságok nélkül történt, ezért az ilyen oklevéllel rendelkezőket armalistáknak is nevezték, gyakran erősen pejoratív felhanggal.
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófiai Kara által indított nemzetközi vándorkiállítás az erdélyi fejedelmek által adományozott eredeti nemeslevelek címereinek fotómásolataiból áll. A kiállítás anyaga, amit Dr. Szálkai Tamás történész (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár) állított össze - bevezető tanulmánnyal és leíró szöveggel - Armales Transylvanorum. Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból címmel, az Attraktor kiadó gondozásában jelent meg.
Az összeállítás több szempontból is egyedülálló: a hat magyarországi és romániai közgyűjtemény (Magyar Országos Levéltár, Budapest; Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen; Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, Debrecen; Kolozs Megyei Országos Levéltár, Kolozsvár; Református Egyházkerületi Levéltár, Kolozsvár; Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár) anyagából válogatott ötven címer, illetve a tudományos igényű, de alapvetően a szélesebb közönségnek szánt kötet hároméves kutatómunka hozadékát osztja meg a nézőkkel és olvasókkal, többnyire nyomtatásban soha nem látott képekkel illusztrálva.
	Legnagyobb eredménye azonban kétségkívül a határokat átívelő szakmai együttműködés megvalósítása, melynek során a fentebbi intézmények számos munkatársa önzetlen, segítőkész munkájával járult hozzá a kiállítás és a kötet megvalósulásához. A képsorozat célja a múlt értékeinek bemutatása, a kulturális-tudományos kapcsolatok létesítése mellett, a szélesebb körű közönség bevonása volt: a bemutatásra kerülő címerek ugyanis, mint kollektív kulturális emlékezetünk képi megjelenítői, sajátos vonásokat hordoznak, mégis, az európai címertan rendszerébe tökéletesen illeszkedve, kifejezik európaiságunk történelmi gyökereit. A címerfestmények a címereslevéllel nemességet szerzők viseleteit, gondolatvilágát és a kor művészi színvonalát tükrözik, ezért a mentalitás-, művelődés-, és művészettörténet kutatásának fontos dokumentumai. Sokrétű felhasználhatóságuk, festményeik viszonylag nagy tömege teszi alkalmassá a címeresleveleket arra, hogy általuk a kora újkori magyar kultúrát jobban megismerhessük. forrás: www.btm.hu
A Múzeumok Éjszakájához kapcsolódva családtörténeti nap volt a Palóc Múzeumban. Színes gyermekprogramok biztosítottak szórakoztatást és ismeretszerzést a legkisebbeknek is. Az állandó kiállításhoz kapcsolódva kézműves foglalkozások, ügyességi- és memória játékok szórakoztatták a kicsiket "Minden felnőtt volt egyszer gyerek!" címszóval. A legkisebbeket "Tökmag Játszóház" foglalkoztató- és játszósarok várta. Nagy Iván nyomában bepillantást lehetett kapni a heraldika (címertan) világába. Kreatív műhelyfoglalkozás keretében "Tervezd meg és készítsd el a családod címerét!" volt a feladat. Lehetett ismerkedni eredeti levéltári dokumentumokkal és a családfa készítés rejtelmeiről is tájékozódhattak az arra kíváncsiak. Az igazán tartalmas, informatív, szórakoztató programokat nagy szeretettel és szaktudással, odafigyeléssel készítették elő az intézmények vezetői és munkatársaik: Budai István parancsnok, Balassagyarmati Fegyház és Börtön; Lengyel Ágnes igazgató, Palóc Múzeum; Okolenszki Gábor parancsnok, Balassagyarmati Tűzoltóság; Tyekvicska Árpád igazgató, Nógrád Megyei Levéltár. A látogatók csak reménykedni tudnak, hogy jövőre is ilyen szélesre tárják a kapukat előttük. A program támogatói voltak: Nemzeti Kulturális Alap, Kiskun Múzeum, Kubinyi Ferenc Múzeum, Tarnamérai Rendőrmúzeum egyházasgergei kiállítása, Orchidea Cukrászda, Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön, Váci Fegyház és Börtön, Váltó-sáv Alapítvány (Budapest). 2011. június Összeállította: Nagy Angela