30 éve a lokálpatriotizmus mentén

Balassagyarmat barátainak találkozója Budapesten

2016. szeptember 15.

Jubilált a Balassagyarmatról elszármazottak budapesti találkozója, a BM Duna Palotában a Madách Imre Városi Könyvtár szervezésében immár 30 éve találkoznak szeptemberenként a várost, szülőföldjüket szeretők, tanúságot téve kötődésükről, lokálpatriotizmusukról.

Élhető és szerethető kisvárost építünk, azután, majd ha eljön a számonkérés ideje a polgárok döntenek, hogy jól teljesítettük-e feladatunkat - mondta köszöntő beszéde végén Medvácz Lajos polgármester. Aki szintén jubilált, hiszen tizedik alkalommal köszönthette a találkozó résztvevőit. (a ciklus végén Medvácz Lajos lesz a város történetében legtovább hivatalban lévő polgármester - szerk. megj.)

Az este programja akarva-akaratlanul is ezen városvezetői elképzelések mentén zajlott, a fellépők életútja, tevékenységeik valamilyen formában ezeket tükrözte vissza.

Jelentős évfordulót említett Dr. Hausel Sándor főlevéltáros is, aki a Honismereti Híradó 2015. évi kötetét mutatta be. Szinte napra pontosan 770 éve, 1246. szeptember 14-én írt alá IV. Béla egy birtokcseréről szóló, Detre fia Miklós javára területet adományozó okmányt, ebben először tesznek említést Gyarmathról. Ezt egyfajta születési anyakönyvi kivonatnak is tekinthetjük, sőt akár mondhatjuk Balassagyarmatikumnak is - jegyezte meg a főlevéltáros.

(Balassagyarmat népiségi arculatának változásairól, benne az említett királyi iratról a követben olvasható Hausel Sándor tanulmánya - szerk. megj.)

A most 33 szerző jegyezte Honismereti Híradó szinte hozzánőtt a városhoz, és az elkövetkező évtizedeknek, az utánunk következőknek megmutathatja: vagyunk és voltunk - zárta beszédét Hausel Sándor.

Medvácz Lajos polgármester köszöntőjében az elmúlt időszak fejlesztéseiről is szólt, kiemelve az 1.5 Mrd Ft-os, a Svájci Alap támogatásával megvalósult ivóvíz hálózati rekonstrukciót, amely révén 20 km vezetéket fektettek le és több utca kapott új burkolatot. A város életében a legjelentősebb fejlesztés mégis az uszoda lesz, a Nemzeti Infrastruktúra Program révén végre új uszodát kap Balassagyarmat, Nógrádban egyedüliként. (a beruházás késéssel indult az alapozási munkák elhúzódása miatt, de a jövő évi átadást ez nem akadályozza meg - szerk. megj.)

A jövő lehetőségeit a 4.7 Mrd értékben benyújtott projektek jelenthetik, a tervek ambiciózusak, a Nyirjesben új kilátó épülhet, közösségi célra megújulhat az Aninger-ház, 20 hektár új iparterület létesül, megépül a déli elkerülő út és 6 km kerékpárút, megújul az Ipoly-part egy része is. A város várja a fiatalokat és a visszatérni szándékozókat, hiszen munkahely van, ingyen telek van a csok-ban résztvevőknek, sőt minőségi építési telkek is vannak - zárta le beszédét a polgármester.

Életútjáról, ügyvédi pályájáról azután Dr. Czudar Sándor osztotta meg gondolatait Horváth Zita tanár, az Ipoly Tv riportere kérdéseire.

Czudar Sándor tanulmányai végeztével a városban maradt, de mindez számára természetes volt, hiszen kötődése erősebbnek bizonyult a nagyváros vonzásánál. Minden nehézség ellenére és hosszú évek munkájával sikeres ügyvédi praxist, és ügyvédi irodát sikerült kialakítania.

Büszkén beszélhetett az elmúlt években létrehozott Projektek Házáról, a magyar-szlovák határmenti együttműködésről, a Balassagyarmati Börtönnel közösen működtetett bűnmegelőzési programról, amely különösen a kábítószerezés veszélyeire hívja fel a fiatalok figyelmét. Sikereit családja támogató segítségének is köszönheti, de ő is adott, hiszen egyik fia ügyvéd, két lánya pedig pszichológus, hasonló társadalmi, közéleti érzékenységgel mint az apa, Dr. Czudar Sándor.

Az élhető és szerethető kisváros képét erősítheti az Ipoly Erdő Zrt. is, hiszen a balassagyarmati székhelyű, az ország legnagyobb erdőterületét kezelő erdőgazdaság fejlesztéseivel sokat tesz a szűkebb és tágabb környezete érdekében.

Lengyel László a cég közönségkapcsolati vezetőjének, az Ökoturizmus a Balassagyarmat környéki erdőkben című vetített képes előadása plasztikus képet festett arról, mit tett és tesz az Ipoly Erdő a Börzsöny, Cserhát, Naszály vidékén, azon a 64000 hektáron, amelyet állami erdőként kezelnek. Balassagyarmaton a Nyirjes területén kialakított Fűvészkert és Vadaspark méltán lett kedvelt kirándulóhely, ahol 600 növényfaj, számos állatfaj tekinthető meg, de a területen ritka fafajták telepítése, jelentős erdőterület bővítés is lezajlott az elmúlt évek során.

Az Ipoly Erdő Zrt. több elismerést is begyűjtött, legutoljára a Katalinpusztai Látogatóközpont létrehozásáért, de a legnagyobb elismerés a 150.000 főnyi évenkénti látogatói létszám. A cég nem marad a szigorúan vett erdőgazdálkodásnál, Balassagyarmaton ők újították fel az ún. Huszár házat, amely a Civitas Fortissima Múzeumnak ad otthont, de kiadtak a Börzsönyről szóló szakkönyvet, sőt készül a Cserhátot bemutató kötet is.

A szavak mellett a zene sem maradt ki az este programjából, erről könnyedebb formában, könnyűzenei slágerszámok révén Kökény Ági és férje Gresina István gondoskodtak, István szintetizátoron kísérte Ágnes énekszámait.

Kökény Ágival a műsorvezető Horváth Gabriella beszélgetett.

Kettejük révén megtudhattuk, hogy Ágnes éppen fordított utat járt be, mint a megszokott. Ő nem Balassagyarmatról indult, hanem 17 éve oda költözött és vált a várost szerető, ahhoz ragaszkodó, talán joggal mondhatjuk lokálpatriótává. 1991-ben kezdődött énekesi pályája, 1995-ben a Ki Mit Tud verseny több fordulóján átjutott, zenekar énekeseként is fellépett az ország különböző pontjain, napjainkban pedig férje kíséretében szólóénekesként láthatjuk rendezvényeken.

Az énekesi pálya átformált, más személyiség lettem - mondta zárásul a "civilben" fodrász Kökény Ági, igazolva, hogy Balassagyarmat mindig is vonzotta a zene szerelmeseit.

(Balassagyarmat barátainak találkozóiról, ezek nem hivatalos hőskoráról, Deák Ottó tart előadást 2016. november 17-én a Honismereti Körben, a Csillagházban)

2016. szeptember 15.

Összeállította, fotók: Nagy László