A Magyar Örökség díjas Balassagyarmat barátainak budapesti találkozója

 

 

Akarva sem sikerülhetett volna jobban a balassagyarmatiak budapesti találkozójának időzítése, szeptember 19-én a város Magyar Örökség díjas lett, 22-én pedig immár 23-ik alkalommal találkoztak Balassagyarmat barátai a székesfővárosban. Sőt a városi renomét tovább fényesítette a szlovák miniszterelnöknek küldött nevezetes levél, így Medvácz Lajos köszöntőjében ez a két esemény felemlegetése váltott ki nyíltszíni tapsot. Természetesen a jelen lévők között is voltak, akik másként értékelték ezt a kisvárosi levélírói teljesítményt, de abban már egyetértés lehetetett, hogy a 90 évvel ezelőtti kompromisszummentes honvédelem eredményessége nem kérdőjelezhető meg.

 

Így lehetett mire büszkének lenni, de hogy a mai kor teljesítménye 90 év múlva mire jogosít fel, azt a polgármesteri köszöntőben, ha áttételesen is, de érzékelhettük.

Úgy tűnik, a honvédelmet ma (is) határokon belül vívjuk, önhikik, volumenkorlátok, tenderek, régiók, sarokszámok formájában ezek csatáznak egymással, ebben Balassagyarmat hadiszerencséje forgandó.

 

A polgármesteri beszédben a kormánynak osztogatott balcsapottak mellett jogosan jutott hely az eredményeknek is: 2010-ben elindul a városközpont rekonstrukció első köre, 773 M Ft-ból megújulhat a 2009-ben Civitas Fortissima nevet kapott főtér és környéke, 30 éves csipkerózsika álmából megébredt a Palóc liget, bár a teljes ébredéshez a szabadtéri színpad renoválása is kellene, tehetjük hozzá. Jövőre indulhat az Aininger ház átalakítása, ez a Nógrádi identitás háza nevet viseli majd, a város visszakapná ezzel irodalmi nagyságainak messzire került anyagát is.

350 M Ft-ból megújul majd a Kiss Árpád Általános Iskola környezete is.

Örömmel vettük, hogy egyik - bár evidens - javaslatunk meghallgatásra (?) talált: Pekár István, volt Duna TV elnök segédletével idegenforgalmi célú kisfilm készül jövőre a városról.

    

Matúz Gábor filmrendező-producer Balassagyarmatról indult az általa autodidaktának jellemzett újságírói, tévés, filmes pályájára, hogy azután 2009. januárra elkészítse A Legbátrabb város című dokumentum/játékfilmjét. A filmjéből bemutatott rövid részletek előtt beszélt arról, hogy a 90 évvel ezelőtti eseményekre Kamarás Józsi bácsi hívta fel figyelmét, az ő és Urbán Árpád hathatós munkájának volt köszönhető a Civitas Fortissima cím elérése. Érdeklődését felkeltette még Gere József, Tyekvicska Árpád, Bartha Árpád e témában írott művei, olyannyira, hogy éppen az ő javaslatát fogadták el a Magyar Örökség díj odaítélésénél.

 

Dr Hausel Sándor főlevéltáros volt a szerzője, szerkesztője a 250 éves balassagyarmati Katolikus Főplébániatemplom történetet bemutató reprezentatív könyvnek.

A szerző utalt rá, hogy ez nemcsak templom-, hanem várostörténet is, hiszen mindkettő történései szorosan összekapcsolódnak egymással.

 

Jagyutt Péter mestercukrásszal, a város díszpolgárával dr. Oravecz Ágnes műsorvezető beszélt. Számos elismerése közül természetesen büszke a várostól kapott címre, de az élet folyik tovább, új feladatok várnak ránk - mondta.

Amikor külföldi útjai, sikerei után visszajött a városba, akkor nem a lehetőség, hanem a nehézség vonzotta, mint egy úszó, aki ballasztot kapott. Jelmondataként is tekinthető: szeretetrezgést kell belevinni a munkába, önfegyelem és munkaszeretet, e nélkül nem megy, nem mehet - mondta. A terheket lassanként utódainak adja át, akik a cukrászda felújítását már levezényelték, de maradt még terve. Egy irodalmi kávéház létrehozása, kicsit a 70-es évek Tünde presszójához hasonlóan, - de ha lehet a mai ízekkel Jagyutt úr, kérnénk a partvonalról, a vendég rendel alapon.

  

A Vitalitas Rózsavölgyi jazzcsoport Európa bajnokságot nyert, roppant dinamikus, de talán programidegen táncprodukcióját is láthatták a nézők, felkészítőjük Sebjánné Rabóczki Terézia testnevelő tanár, táncpedagógus.

 

Vincze Ferenc irodalomtörténész idézte, jellemezte ezt követően Szabó Andrea: Az emlékezés iszapja című könyvét. A szerző könyve hangulatokat ragad meg, ebben rejlik nagyszerűsége, értékelt az irodalomtörténész, aki olvassa, legjobban teszi, ha időutazásként értékeli, karosszékben ül, elmélyed, de úgy, hogy a múlt útravaló és ne teher legyen.

Honnan jövünk, merre tartunk, ezt tárja fel előttünk a könyv, amelyből ezt követően rögtön ízelítőt is kaphattunk Dénes Diána kiváló tolmácsolásában.

 

A programot Kalocsai Zsuzsanna Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, az Operettszínház primadonnájának produkciója zárta. A művésznő Balassagyarmaton született, bár 2 éves korában Vácra költöztek, de az érettségit a Szántóban tette le. A pályára hívó első impulzusokat Kalocsay Frigyes tanárától kapta, akit meglepetten, de nagy örömmel üdvözölt a nézők között. Marica grófnő, a kedvenc szerepe mellett maradt még szerepálma - mondta el a műsorvezetői kérdésre.

 

A találkozón felidézésre kerültek örömteli, de szomorú események is. Elhunyt Andreánszky Gábor, Czudar Sándor, Hemerka Gyuláné, Héregi Gyula, Jagyutt Pál, Jeney Péter, Kertész Imre, Kondor Endréné, dr. Kovács Győző, dr. Kubicza Elemér, Láng Mihályné, Lotharidesz Miklós, Mogyorósi János, Dr. Sárvári János, Sáska Edith, Szkladányi Sándor, Zagyvainé Tóth Judit.

 

Eltávozott közülünk Nyéki Lajos író, költő, a Balassi Bálint Gimnázium egykori tanára, dr. Kerényi Ferenc irodalom-és színháztörténész, valamint dr. Szabó Károly középiskolai tanár, író, költő is, de a műsorvezető megemlékezett a 100 éve született és 5 éve elhunyt Kamarás Józsefről, a Civitas Fortissima Kör első elnökéről, a Civitas Fortissima szellemiségének őrzőjéről és továbbadójáról is.

 

Természetesen megismerhettük a városi kitüntetettek névsorát is, a díszpolgári, Pro Urbe díjasok, országos, megyei, városi kitüntetések, címek, díjak elnyerőit. (őket a honlapunk különböző írásaiban már megörökítettük)

 

Medvácz Lajos zárószavaival a 2010. szeptember 21-i találkozóra hívta a közönséget:

 

Jövőre, Önökkel, Veletek, ugyanitt,

 

a rendezvényről távozók és az előtérben tovább beszélgetők pedig Civitas Fortissima emlékjelvényt kaptak.

 

 

2009. szeptember

 

 

Képek és szöveg: Nagy László