A gonoszok bátrak, a jók meg gyávák

- mondta Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Szent Anna napi szentbeszédében.

A Szent Anna napi búcsú első eseménye 2008. július 27-én a katolikus főplébánia-templomban zajlott, ott szentelték újra a restaurált Szent Anna-oltárképet, a XVIII. századi, világhírű késő barokk festő, Franz Anton Maulbertsch művét. A restaurálás költségét több helyi lokálpatrióta vállalta magára.

A rövid szertartást Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek végezte, aki elmondta, a szakrális műalkotás tisztelete révén szeretnék, ha a hívők Szent Anna erényeit követnék.

-Erős asszony, akinek támasza az Isten volt, de akire az Isten is mindig számíthatott.

Örömteli volt látni, hogy a Rákóczi fejedelem úton felsorakozott menet létszámában meghaladta a korábbi évekét, hasonlóképpen a hívők, az érdeklődők is rekord számban kisérték a pompázatos népviseltben felvonulókat.

A hagyománynak megfelelően a Palóc liget múzeumkertjébe, a kápolkához vonult először a menet egy része, ahol közös imát tartottak a Mária-feszületnél.

A 11⁰⁰ órakor, a Palóc liget szabadtéri színpadánál kezdődött szentmise során bizony állóhely is alig jutott sokaknak a tikkasztó melegben.

A szentmisén a zenei kíséretet a Szent Felicián Kórus szolgáltatta Unterwéger Zsolt karnagy vezetésével és ismét megcsodálhattuk Varga Yvette énekét a szentmise kezdetekor.

Dr. Stella Leontin kanonok, főesperes üdvözölte a híveket, megköszönve, hogy ilyen nagy számban adnak bizonyságot hitükről.

Nehéz időkben élünk, jobb időkre várunk - mondta, majd megemlékezett Szent Annáról, arról, hogy kétezer éve hat csodálatos egyénisége, anyai, nagyanyai szeretete.

Dr. Bábel Balázs érsek szentbeszédét, a tízparancsolat negyedik parancsával kezdte:

Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy ezen a földön, utalva ezzel is Szent Anna emlékezetére.

. Ennek a világnak az a baja, hogy a gonoszok bátrak, a jók meg gyávák - utalt a kortalan időkre.

Magunk mögött hagyott kor olyan, amelyben a nagyszülők, szülők hite volt az, amely egyedüli mécsesként égett, az, hogy a mesterségesen kiírtott vallás ismét fel tudott támadni, az nagyrészt az öregeknek köszönhető.

A szentmisét követően a korábbi éveknél jóval népesebb árus, kiállító révén mód volt a palóc ízek kóstolására, első alkalommal rendeztek Ipoly menti bor- és pálinkaversenyt, bemutatták a palóc kézműves hagyományokat, a palócok mindennapjait.

Természetesen délután nem maradt el a nagyszínpadon a különböző hagyományőrző kórusok, népdalénekesek bemutatója sem, és 2008-ban is megválasztották Palócország szépét, Kanyó Adrienn (Rimóc) személyében.

Az örömteli meglepetések közé sorolhatjuk, hogy az elmúlt évektől eltérően erre a napra kinyitott a Palóc Múzeum is, volt is érdeklő ott jártunkkor, igazolva, hogy a nyitott múzeum, az igazi múzeum.

De nehogy csak pozitív benyomással gazdagodjunk, és nehogy városi fizetett hirdetésnek tekintsék ezt a kis írást olvasóink, bizony meg kell említeni a szabadtéri színpad bejáratánál (még) látható és immár meghatározhatatlan funkciójú zsupptetős épület siralmas állapotát.

Tavaly már elélcelődtem ezen, kicsit tartok attól, jövőre milyen új fordulattal kell még emlékezetben tartanom ennek a jobb sorsra szánt épületnek a jövőjét.

(Szugyiczki Zsolt felvételei)