Hit és magyarság

 

Szent Anna napi búcsú Balassagyarmaton 2006-ban

 

 

Hit és magyarság, megmaradásunk záloga- mondta szentbeszédében dr. Tempfli.József nagyváradi megyés püspök, aki a 2006-ban tizenegy éves Szent Anna napi búcsú istentiszteletét celebrálta július 30-án, a balassagyarmati Palóc ligetben.

 

 

A Rákóczi fejedelem úton 10.00 óra után indult meg a Szent Anna napi búcsú menete, felvonultatva nemcsak Palócföld, hanem távolabbi vidékekről érkezett tájegységek színpompás népviseletét. A Palócföld népviselete a legszínesebb, de egyben a legváltozatosabb valamennyi tájegységünk közül, így a helyi és a messzebb vidékekről érkező látogatók, nézők ámulattal adózhattak a szín-, ruha-, és viseleti kavalkádnak, ami jellemezte a felvonulást.

Mindenki ízlése szerint válogathatott, hogy melyik tájegység vagy falu népviselete nyert el tetszését, rimóci, kazári, mezőkövesdi, ivánci vagy kéméndi, vagy talán valamelyik más?

 

A fegyelmezett menetet a Sárkány Lovagrend tagjai és a Főplébánia papsága zárta.

 

A tömeg a Palóc Múzeum mögötti kápolkánál áldásra, egy rövid időre megállt, majd a Szabadtéri Színpadnál kezdetét vette a szentmise.

 

A Magyar Örökség díjas Budai Ilona népdalénekes, a rimóci Bablena Ferenc és Holecz Istvánné csodálatos, kristálytiszta hangú dalaikkal már kellőképpen megalapozták az ünnepi hangulatot.

 

Dr. Stella Leontin, kanonok, plébános köszöntötte dr. Tempfli József püspököt, aki a szentmisét celebrálta és szentbeszédet mondta.

 

Püspök úr meghatottan köszöntette a búcsú résztvevőit, vallástól, meggyőződéstől, határoktól függetlenül bárkit, aki eljött és különösen azokat, akik tanúságát adják a hagyomány, a hit megőrzésének.

 

Mint a költészet szeretője, Palócföld szülöttét, Madách Imrét idézte az Ember tragédiája Eszkimó-világ színből. Az elidegenedett, hitét vesztett ember több fókát kíván és kevesebb embert, éppúgy mint napjaink önző, fogyasztásban és élvezetekben tobzódó, kozmopolita embere.

Szenvedélyesen utasította el a nemzetet megosztó erőket, de azokat is, akik egy új, nemzetgyilkos törvény létrehozását támogatják, amely révén 18 éves kortól lehetőség nyílna a művi meddővé tételre.

Figyelmeztetett, az egyén felelőssége megkerülhetetlen, a felnőttek, szülők mutassanak példát a gyerekeknek és fiataloknak, ez mindenki erkölcsi kötelessége.

 

Hosszasan és igen találóan idézett a La Croix c. francia katolikus lapban megjelent, Pierre Lermitte által írott, Elit című cikkből.

Kit tekinthetünk manapság elitnek? A szerző csak olyan személyt tekinthet ennek, akinek gondolata, beszéde és cselekedetei között összhang van. Aki ezen feltételek egyikének nem felel meg, már nem kerülhet az elitbe, más értelemben nem tekinthető tiszteletreméltó személyiségnek.

Ahogy van pozitív, úgy van negatív elit is. A negatív elit tagjai (legyenek bármilyen neves személyek) a történelem szemétdombjára kerültek.

A cikk végkövetkeztetése, mondta a püspök - a nélkül hogy lázadásra hívna és hangsúlyozottan a cikkíró álláspontját jelezve - az, hogy a zsarnok eltávolítható, ha a nép érdekei ellen cselekszik.

 

Azt a jelen sorok írója jegyzi meg, hogy Aquinoi Szent Tamás is hasonlót mondott, a zsarnokot elűzheti a nép, amely maga fölé emelte, vagy a magasabb hatóságok, amelyek beiktatták.

Ha azonban erre nincs mód, akkor Istenhez lehet fordulni és békésen tűrni a megpróbáltatásokat.

 

A világos hasonlatot a hívők és nem hívők is megértették, ennek a vihar előtti fülledt meleg sem jelenthette akadályát.

 

A misét követően a vihar, amilyen gyorsan jött - igaz bőségesen öntözött -, úgy ment is, így a kényszerszünet után a folklór bemutatókkal és a népviseleti szépségkirálynő választással folytatódott a színpadon az ünnepség.

 

Délután több település, tájegység kórusának, hagyományőrző körének, felvidéki zenészeknek a műsorát láthattuk, a legnagyobb sikert azonban a 10 éves szécsényi Varga Yvette aratta. Több népdalt énekelt, hangja erőteljes, tiszta, és rendkívüli reményekre jogosít teljesítménye. A nézőtér is elhalkult éneke alatt. Különösen örömteli volt látni magabiztos fellépését, színpadi kiállását, öntudatát.

 

A program végén került sor a díjkiosztásra.

 

A leányok között Palócország szépe, holtversenyben Koplányi Klaudia (Herencsény) és Oláh Zsuzsanna (Kéménd, Szlovákia), második Sándor Boglárka (Kazár), harmadik Kanyó Adrienn (Rimóc)

 

A Legszebb palóc menyecske kategóriában Russóiné Patocskai Réka (Patak) győzött, második Kövendi Kitti (Kazár), harmadik Tóthpál Lászlóné (Szanda.

 

A családi kategóriát Kazár nyerte, a második helyezést Rimóc, a harmadikat Érsekvadkert szerezte meg.

 

A hagyományőrző csoportok kategóriában herencsényi győztes lett.