Palócföldi Zsidó-Keresztény Szabadegyetem

2017. december 4.

A harmadik esztendeje működő balassagyarmati Zsidó-Keresztény Párbeszéd Szabadegyeteme az elmúlt hetekben újabb két sikeres szemináriummal örvendeztette meg a már eddig is számos színvonalas eseménnyel elkényeztetett hallgatóságát. E példaértékű vidéki szellemi-erkölcsi tudatformáló műhely rendezvénye keretében először egy rendhagyó városi kulturális gálaműsort mutattak be.

A bevezető részben a konferanszié, Majdán Béla művelődéstörténész az 1944-ben elhurcolt kétezer balassagyarmati polgárról emlékezett meg, külön is hangsúlyozva, hogy a város gazdasági-kulturális életében az a hét évtizeddel ezelőtti barbarizmus máig ható űrt hagyott maga után, "félkarúvá téve Palócország fővárosát". Szólt a zsidóságot egy kaptafára húzni szándékozók téveszméiről, beszélt a milliónyi egyedi zsidó sorsról, példázatként Radnóti Miklós, illetve Sík Sándor életének párhuzamaival és különbözőségeivel ismertetve meg a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola koncerttermét megtöltő szépszámú közönséget. A témához illő illusztrációként Radnóti Miklós Bori noteszéből olvasott fel részleteket ifj. Majdan Béla, majd Sík Sándor Hívők és hitetlenek című versét mondta el.

Ezt követően Liszt Consolation No. 3 (Vigasz) című parafrázisa hangzott el Teszter Nelli zongoraművész előadásában.

A konferanszié ezután a helyi zsidó örökséget ápoló civil szervezetet 25 esztendeje létrehozó Kertész István alakját idézte fel. A hallgatóság megismerkedhetett e civil szervezet, a Kertész István Alapítvány negyedszázados munkásságával, amely számos elismerést aratott országon belül és azon kívül is.

Nógrádi Gergely

A záró részben Csábi István Madách-díjas előadóművész, Nógrádi Gergely kántor és operaénekes (Teszter Nelli kíséretével), a Gyarmati Színkör, Lombos Márton (ének, dzsessz) és ifj. Ember Péter (zongora és 5 tagú dzsessz együttese) zsidó származású szerzők népszerű műveiből nyújtottak át sokszínű csokrot a közönségnek, mely két óra után sem kívánt mozdulni. Az alapítvány korábbi, nagy sikerű rendezvényei felidézéseként Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Gershwin, Presser Gábor dalain át, egészen egy Rejtő Jenő-kabaréjelenetig, a jó hangulat és a vastapsok sorozata biztosított volt.

Gerendás Péter

Az eseményen Nagy Ákos, a Mazsihisz kommunikációs igazgatója mellett tiszteletét tette Balassagyarmat elmúlt 25 évének valamennyi polgármestere, mintegy jelezve, hogy a Mazsihisz és különösen a városi önkormányzat támogatása nélkül e negyedszázados örökségéltető civil sikertörténet nem valósulhatott volna meg.

Az est folyamán a szervezet motorja, Majdán Béla hathatós munkássága mellett az egykori és a mai hitközségi elnök, Róth József és Bauer József segítő közreműködéséről is méltatás hangzott el.

Az alapítvány év végi ajándékaként a következő szemináriumi előadás keretében két újabb egyedi zsidó sorssal ismerkedhetett meg a szabadegyetem hallgatósága. Majdán Béla sajátos módon, paralel beszélgetett Zicherman Sándorral, a 81 éves, nemzetközi hírű, halmozottan kisebbségi sorsú kárpátaljai festő- és éremművésszel, szobrásszal, grafikussal, valamint Gerendás Péter zenei előadóművésszel. Mindkettőjük életútja, a zsidósághoz és a kereszténységhez fűződő viszonya egy-egy autonóm, tanulságokkal teli történet.

Balról Majdán Béla, Zicherman Sándor, Gerendás Péter

Külön érdekes volt hallani, hogy az energikusságával a mai napig magával ragadó, holokauszt túlélő képzőművész - török időktől, a nagyváradi Váradi magyar nemesi család sarjaként - édesanyja révén hogyan élte túl a vészkorszakot.

A párhuzamos életrajzok fölelevenítése közben Gerendás Péter saját számainak igényes előadásával nagyszerű hangulatot teremtve, több alkalommal is dalra fakasztotta közönségét.

Nagy Angela

Megjelent: Új Élet c. hetilap 2018. február 1-i számában.