Majdán Béla bevezetője elhangzott 2010. november 24-én, Verő Tamás budai főrabbi előadása előtt a balassagyarmati főplébániatemplomban.

Tisztelt Jelenlévők!

Engedjék meg, hogy rendhagyó ma esti együttlétünket a négy magyar úgynevezett nagy történelmi egyház üdvözlő köszöntéseivel kezdhessem:

Laudetur Iesus Christus - Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldás Békesség! Erős vár a mi Istenünk! Sálom Aléchem - Béke Veled!

Hogy miért nevezem rendhagyónak ma esti összejövetelünket ezen ódon templom falai között, mert az 1746 óta fennálló balassagyarmati Szentháromság katolikus főplébániatemplomban legjobb tudomásom szerint még soha nem tartott beszédet zsidó főrabbi. Több mint negyed évezred alatt ez az első ilyen közös "szent esemény".

De, hogy ez a rendhagyó vallás és művelődéstörténeti rendezvény nem idegen és nem mesterkélt a hely szelleméhez, Balassagyarmathoz, - a római katolikus főplébániatemplomhoz - röviden, most csak néhány adalékkal szeretném bizonyítani állításomat.

Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megemlítsem Önöknek, a templomépítő Balassa Pál volt az a személy, aki a város társbirtokosaként, a Zichyekkel közösen elhatározta, hogy az akkor éppen fejlődésképtelen Balassagyarmat mezővárosának gazdasági életét messze földről érkezett iparosokkal, kereskedőkkel pezsdíti fel. Ez a főúri tett az 1700-as évek közepének legjelentősebb helyi társadalmi - gazdasági - kulturális eseménye volt, amely városunk karakterét a II. világháború ideéig jellemezte. A betelepülő szlovák és német iparosok, valamint macedón görög (majd nyomukban a szerb) és zsidó kereskedők közül a zsidóság volt a legdinamikusabban fejlődő, gyarapodó közösség. Bő egy évszázad multán, az 1850-es években Balassagyarmat népességének 39,32 %-a izraelitának, Mózes-hitűnek vallotta magát a korabeli népesség összeírások szerint. Gondolják csak el, ekkor: tehát Madách Imre idejében Balassagyarmat minden tíz lakosa közül négy zsidó vallású volt. Nem véletlenül épült fel városunkban Közép-Európa második legnagyobb ortodox zsinagógája, amely közel 4000 zsidó hívő lélek befogadására volt képes. A zsinagóga a mai piac helyén állt.

Ezt a folyamatot indította el tehát a város korabeli földesura, a római katolikus vallású Balassa Pál. Ennek a templomépítő, más népeket, másvallásúakat betelepítő, befogadó, széles látókörű feudális kegyúrnak a számára egyszerre volt természetes, hogy a korabeli pápával is kapcsolatban álljon és a városunkba hozza a mellékoltáron üvegkoporsóban látható Szent Felicián keresztény mártír vértanú földi maradványait, ugyanakkor a fő utca és Kossuth Lajos utca sarkán álló egykori Balassa szálloda (a mai edény és vasbolt) emeletes épületének egy részét zsidó kereskedőknek jutányosan bérbe adja.

Itt szeretném azt is megemlíteni, hogy ha jól meg tetszenek figyelni, a főplébániatemplomunk főhelyén, a Szentháromság oltár fölötti szimbólum közepén héber betűs zsidó felirat található.

De nem folytatom a részletek fölsorolásával, a nagy múltú gyarmati zsidó örökség ismertetésével. Akit ez érdekel, bármikor betekintést nyerhet a Hunyadi utcai kis zsidó múzeumunkba, illetve Magyarország zsidó temetői közül az elsőként országosan védett műemlékké nyilvánított zsidó temetőbe.

Mindezek alapján talán most már elfogadják bevezetőmben mondott állításomat, mely szerint Balassagyarmattól, de a balassagyarmati katolikus főplébániatemplomtól sem idegen a zsidó kultúra, a zsidó örökséggel való kapcsolat.

Engedjék meg, hogy rövidke kis bevezetőm után átadjam a szót Verő Tamás Budai Főrabbi Úrnak és megkérjem előadásának megtartására.

Ma este a Főrabbi Úr az Ószövetség népe vallási életét, identitástudatát kíséri végig, mint egy keresztmetszetet, rövid bepillantást adva egy Mózes-hitű ember gondolatvilágába, vallásgyakorlásába, szellemiségébe, ünnepeibe és hétköznapjaiba.

Mielőtt a Főrabbi Úrnak átadnám a szót, szeretném elmondani, hogy megbeszélésünk értelmében a Főrabbi Úr bizonyos szemléltető vallási tárgyakat is bemutat Önöknek. Reményeink szerint nem egy száraz, teológiai, hanem sokkal inkább emberi és közvetlen előadást fogunk hallani.