Veres Gábor

Szakmai önéletrajz

1975-ben születtem Egerben. 1993-ban érettségiztem a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban, speciális matematika tantervű osztályban. Fizikus oklevelemet kitüntetéssel szereztem 1998-ban Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, részecskefizika szakirányon. Doktori disszertációmat is az ELTE-n írtam 1998 és 2002 között, melyhez a genfi Európai Részecskefizikai Kutatóintézetben végeztem a kutatómunkámat.

2002 óta az ELTE Fizikai Intézetében az Atomfizikai Tanszék adjunktusa vagyok. 2002 és 2004 között a Massachusetts Institute of Technology (Cambridge, MA, USA) Magfizikai Laboratóriumában, illetve a Brookhaven-i Nemzeti Laboratóriumban (Upton, NY, USA) dolgoztam posztdoktorként. 2005 óta az ELTE Atomfizikai Tanszékén folytatom a PHOBOS kísérletben elkezdett munkát, valamint bekapcsolódtam a Compact Muon Solenoid (CMS) kísérletbe, ismét a CERN kutatóintézetében. Számos tudományos előadást tartottam nemzetközi konferenciákon, publikációim száma referált nemzetközi folyóiratokban 120, a cikkek független idézettségi száma 2445.

Díjak: 2008: Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj, 2004-07: Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, 1999: Pro Scientia Aranyérem, 1997 és 1999: OTDK I. helyezés, 1995-98: Köztársasági Ösztöndíj, 1993-95 (évente): Ortvay verseny I. helyezés, 1993: Nemzetközi Fizikai Diákolimpia aranyérem, 1993: "Ki miben tudós?" (MTV) II. helyezés.

A fizikusok jelenlegi tudása szerint a világunk tizennégymilliárd évvel ezelőtt az ősrobbanás során egy végtelenül kicsi, forró és sűrű anyaghalmazból keletkezett. Ez a plazma - amelyben kvarkok és gluonok fortyogtak - tágulni és hűlni kezdett. A kvarkok és gluonok később protonokat és neutronokat alkottak, ezekből épültek fel az atommagok, az atomok, és végül az általunk ismert anyag. A kutatók célja, hogy többet tudjanak meg ezekről az összetevőkről, s ezáltal közelebb férkőzzenek a világegyetem ősi anyagához is. Ezért építenek hatalmas részecskegyorsítókat, amelyekben egyre nagyobb energiával ütköztetnek atommagokat, remélve, hogy ezek szétrobbanva elárulnak valamit a titkaikból, a beléjük zárt kvarkokról és gluonokról. A genfi részecskegyorsító, a CERN nagy hadronütköztetőjében néhány hónap működés után váratlan eredményre jutottak. A protonok ütközéséből jóval több részecske keletkezett, mint azt várták, egy részük ráadásul szokatlan irányba repült szét... - írta Esti Judit az Esti beszélgetés tudományról című műsor 2010. október 26-i beharangozójában.