2011. március 24.

Végh József: Hazaváró

A Honismereti Szövetség kezdeményezésére ötödik éve Bél Mátyás születésnapján, március 24-én tartjuk a Honismeret napját. Bél Mátyás (1684-1749) a Zólyom vármegyei Ocsován született. Tanulmányait Losoncon kezdte, Alsósztregován, Besztercebányán és Pozsonyban, az evangélikus líceumban folytatta, majd Halléban fejezte be. Hazatérve előbb Besztercebányán, majd Pozsonyban evangélikus lelkész. Besztercebányán egyetem viseli nevét. Legfőbb munkája a Notitiae Hungariae novae historico-geographica (Az újkori Magyarország történeti-földrajzi ismertetése, Bécs, 1735-1742), Mikovinyi Sámuel térképeivel. Bél Mátyás a 18. század legnagyobb magyar tudósa. Átfogó ismeretekkel rendelkezett a társadalomtudományok valamennyi területén, valódi polihisztor volt. Bél Mátyás nekünk azért különösen kedves, mert a legrészletesebben ő írta le a gyarmati nők 1648-as hősi történetét, amikor a török ellen férfiakat megszégyenítő bátorsággal harcoltak.

A Honismereti Kör összejövetelén Végh József helytörténész, a magyar kultúra lovagja volt vendégünk, aki Bél Mátyás méltó követőjeként a rétsági kistérség településeivel foglalkozó kötetét mutatta be a megjelenteknek. Szülőföldjéről, Diósjenőről indulva sorra vette mind a huszonöt települést, néhány szóval és képpel bemutatva a falvak legfontosabb épületeit, s beszélt az ott élő, vagy ott született kiválóságokról. A virtuális utazás során jártunk a diósjenői tó partján, megismerkedtünk különleges meteorológiai jelenségeivel, s a már nem létező úszó szigettel. Marcus Aureliusszal csatát nyertünk ugyanitt, egy hirtelen viharnak köszönhetően. Kirándultunk a Börzsöny és a Cserhát csúcsain és erdeiben, meglátogattuk Csehvár és Pogányvár maradványait, a regék alapján kincset kerestünk a Kámor-hegy oldalában, tisztelegtünk Szondi György és harcostársai emléke előtt Drégelyben, megcsodáltuk a tereskei és nógrádsápi templomi freskókat, s megismerkedtünk Berkenye szorgalmas német nemzetiségű népével. Gyönyörű kastélyokat, kúriákat láthattunk, például Legénden a Káldy kúria szépen karbantartott épületét, vagy a málló vakolatú Hirsch kúriát, de folytathatnánk a sort, hiszen sok műemlék maradt meg ezen a vidéken. Jártunk Horpácson Szontagh Pál kúriájában, tisztelegtünk nagy írónk, Mikszáth Kálmán emlékmúzeumában és a leszármazottak sírjainál. Részt vettünk a bánki nemzetiségi fesztiválon, a tóra épített vízi színpadon, s meglátogattuk a szlovák nemzetiségi tájházat. Nagyorosziban megemlékeztünk a kisdednevelés reformátoráról, Szabó Endréről, majd az utolsó nógrádi betyárról, Sisa Pistáról. Utunk befejezéseként megismertük a rétsági laktanya történetét, s az 1956-os parancsnok, Pálinkás-Pallavicini Antal tragikus sorsát, valamint a kisváros kiemelkedő személyiségeit: Szebellédy László kémikus-gyógyszerkutatót, Vaszary János festőművészt, a népszerű dalszerzőt, Fényes Szabolcsot és Glaser Lajos geográfust.

Végh József figyelemfelkeltő, kultúrtörténeti érdekességeket tartalmazó előadása után sokan megvásárolták, s dedikáltatták a szerzővel a Hazaváró kötetet, mely praktikus kivitele miatt túrára is alkalmas útikalauzul szolgál.

Összeállította: Vas Ágnes

Fénykép: Ács Zsuzsanna

A rendezvényről további képeket találnak a Fényképalbumokban