Emlékeztető

az I. Ipoly-völgyi Vasút Konferencián elhangzottakról

Konferencia helye: Balassagyarmat, Polgármesteri Hivatal, díszterem (2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem útja 12)

Időpontja: 2021. október 27. 14.00 óra

Résztvevők száma: 48 fő és a sajtó 5 képviselője, csatolt jelenléti ív szerint.

A konferencia résztvevőit Csach Gábor, Balassagyarmat Város polgármestere köszöntötte.

Elmondta, Balla Mihály országgyűlési képviselő csak az ülés elején tud részt venni, de támogatja a kezdeményezést. Külön köszöntötte a felvidéki résztvevőket, elsősorban Losonc polgármester asszonyát, Dr. Alexandra Pivkovát, hiszen a II. világháború óta Balassagyarmat és Losonc önkormányzati vezetése hivatalos formában most találkozik először.

Csach Gábor kijelentette: hosszú távon a losonci önkormányzattal a kapcsolatot szorosabbra kívánják fűzni, ez ügyben megbeszélést tartanak a konferencia után.

Olexa Miklós, az Ipoly Túra Egyesület elnöke:

Lelkünk része a vasút, ezért lelkünk egy részét nem szabad veszni hagyni… Felröppentek az elmúlt időszakban kóbor gondolatok, hogy nincs értelme működtetni ezt a vasutat, de úgy gondoltam, hogy ezt nem szabad hagyni, ezért kezdtük megszervezni a civil összefogást.

Amikor elindítottuk kezdeményezésünket, számos Ipoly-völgyi polgármester egyénileg vagy maguk a településük, továbbá civil szervezetek, magánszemélyek léptek be a vasútvédő szakosztályba, így az Ipoly völgyének a négy városa is tag lett a határ mindkét oldaláról.

Ismertette az Ipoly Túra Egyesület létrejöttét, céljait, elmondta, hogy a facebookon az az Ipoly Túra Rendszernek 12.000 fényképből álló gyűjteménye van. Az Ipoly Túra Rendszer az Ipoly forrásától a Dunáig 180 km hosszú, amely kerékpárral, vízi sporteszközökkel végig bejárható. Mindezek kiegészítésére hozta létre Balassagyarmaton az 1. Kerékpármúzeumot, amely hazánk egyetlen ilyen jellegű kiállítóhelye.

A vasútról szólva elmondta, gyakorlatilag a II. világháború óta semmit nem tettek érte, folyamatosan leépült. Ez ma már olyan pontot ért el, hogy műszakilag bármikor bedőlhet, hiszen 60-80-100 éves műszaki berendezések üzemelnek. Ugyanakkor olyan vidéken vezet a pálya keresztül, amely ha propagálva lenne, ahogyan sajnos nincs, európai szintű turisztikai látványosság is lehetne.

Nógrádi vasútjaink 125 ill. 130 évesek, nem mellékesen 175 éves a magyar vasút és Európában Vasút Éve van, ezért is itt az alkalom, itt az idő a cselekvésre.

Kifejtette, azt tapasztalja, nagy a tanácstalanság a vasút ügye körül, magyar részről azt mondták: persze a szlovákok nem akarják, nem szabad ezzel semmit csinálni, a másik oldalról meg azt: mit akarnak ezzel, hiszen a magyarok nem akarják a megoldást.

Szerencsére ma Szlovákiával abszolút rendezett a viszony, egy az érdekünk, azt gondolom, minden szempontból itt az idő, az alkalom, hogy együtt lépjünk.

Ma Szlovákiának legalább olyan érdeke a vasút megmentése, mint a miénk, azzal együtt, hogy a magyar oldalon vannak inkább a műszaki hiányok.

Többek között azt szeretnénk, hogy Losonccal való kapcsolat álljon helyre, a szakasz végállomása Ipolytarnóc helyett Losoncon legyen, nyugati oldalon pedig épüljön ki az ipolysági 6 km-es megszüntetett vonalszakasz.

Csach Gábor vitaindítójában elmondta:

A mai nap nagyon fontos alapkőletétel az Ipoly-völgyi vasút megmentésére, de legyünk realisták, nagy erőkkel állunk szemben, mégpedig a történelem okozta változásokkal.

Magyarországon már az 1970-es években a szárnyvonalakon leállították a fejlesztést, ennek köszönhetően vasútjaink katasztrofális állapotban vannak, a kínálati oldal enyhén szólva sem találkozik a keresleti oldallal. Tehát óriási feladat, hogy a kínálati oldalt próbáljuk valamilyen szintre emelni. A történelem is sokféle módon érintett bennünket, Monarchia korabeli közlekedési rendszerrel állunk szemben, nem a német típusú négyzethálós vasút rendszer épült ki, hanem az erősen Budapest centrikus.

Az utazási szokások is megváltoztak, napjainkra Balassagyarmaton 30%-kal nőtt az elmúlt 15-20 évben a gépjárművek száma, nem csoda, hogy nem csak a MÁV-nál, de a Volánnál is lecsökkent az utasforgalom. A vasútfelújítás drága üzem, amit a mindenkori politika az elmúlt 70 évben ezeken a szakaszokon az elhanyagoltság és a slendriánság formájában okozott, ezek megoldása most már súlyos milliárdokba kerül.

Az Ipoly-völgyi vasúthoz tartozó 75-ös vonal a budapesti agglomeráció része, ráhordó funkcióval bír. A 78-as szárnyrész belső Nógrád egyetlen feltáró közlekedési útvonala, tehát olyan kulcs közlekedési pont, ami hosszútávú megoldást tudna biztosítani a személyközlekedés és áruszállítás terén. Merjünk közép-európainak lenni, hiszen a Losonc-Ipolyság vasútvonal helyreállítása szlovákiai érdek is, ahogy az ipolytarnóci vonal megmaradását a nagykürtösi bányák peage vonala mentette meg. Nyilvánvalóan a szlovákoknak, a Kassa-Pozsony közötti áruszállításban ez a vasútvonal, a drégelypalánki 6,3 km-en felszedett sínek helyreállításával képezne egységet.

Segítheti céljainkat, hogy rengetegen kiköltöznek Budapestről az agglomerációba, a turizmus tekintetében a környék attrakcióin túl pedig gondoljunk a Cuha-völgyi civil kezdeményezésre, amely megmentette a Győr-Veszprém közötti vasútvonalat, kulturális örökség részévé téve három szakaszon az ottani vasutat. Nálunk, mind a 75-ös, mind a 78-as vonalon vannak olyan szakaszok, vasútállomások, amik valóban akár örökségvédelmet is élvezhetnének és külön forrásokat kaphatnának.

Bátorítok mindenkit, hogy vállalja el és vállalja fel azt a politikai kezdeményezést, amit Balassagyarmat önkormányzata mindig is végzett, hiszen egyhangúlag fogadta el a testület 2020. január 30-án a vasútfejlesztési javaslatot. A helyi politikai ellenállásnak volt köszönhető, hogy a járványügyi menetrendet, mind a 75-ös, mind a 78-as vonalon a közös tiltakozásnak köszönhetően 56 nap után sikerült negligálni. Csak ez a fajta civil összefogás vezethet ahhoz, hogy céljaink megvalósuljanak.

Ezt követően Prof. Dr. Majdán János, rector emeritus (PTE) az Ipoly-völgyi vasút történetéről tartott vetítettképes előadást.

Elmondta, a kérdéses szakaszok egykoron nem mellékvonalak voltak, hanem egy jól átgondolt hálózati rendszer fontos részei. Széchenyi a magyar gazdaságot egységes hálózattá kívánta szervezni és ebben nagyon fontos elem volt a vasút.

Az előadó áttekintette a magyar vasúthálózat létrejöttének gazdasági aspektusait, a magánvasút, osztrák állami vasút, MÁV hálózat stb kényszerűségeit és dilemmáit, a vasúthálózat privatizációs, majd államosítási szempontjait, különös tekintettel arra, hogy ebben a rendszerben az Ipoly-völgyi vasút milyen személy- és teherszállítási szerepet játszott.

Kiemelte a salgótarjáni szénbányák jelentőségét, és azt, a jól átgondolt vasúthálózat és összehangolt menetrend révén a Monarchia főbb pontjai között a viszonylag gyors eljutás biztosított volt.

Áttekintette az Ipolyság-Losonc közötti vasúti állomások egykori és mai állapotát, majd kiemelte, hogy a Nagykürtös-Ipolytarnóc közötti un. peage forgalom révén a magyar oldalon áthaladó, szlovákiai teherszállítás miatti bevételek hazánknak fedezik a három nógrádi vasúti szakasz működtetésének teljes költségét, bár bevételként ez nem helyben, hanem a MÁV nagybevételeiben jelentkezik.

Csonka Károly MÁV főpályamester, „Vasútüzem testközelből” címmel tartott szintén vetítettképes előadást.

Előadása előtt Csach Gábor elmondta, hogy eredetileg az UTIBER Kft. és a NIF Zrt szakemberei szerepeltek volna előadóként. A magyar kormány 2019 decemberében kormányhatározatot hozott arról, hogy a Drégelypalánk-Ipolyság közötti vasúti közlekedés helyreállítására megkezdik a munkálatokat. Elindult a tervezés, jelenleg az UTIBER Kft tervezi a hiányzó 6.3 km-es szakaszt, de mivel nem áll még olyan állapotban a terv, hogy az prezentálható legyen, lemondták a részvételüket.

Csonka Károly az előadása elején összehasonlította a Párkány-Losonc között az eljutási távolságot és ráfordítandó időt három különböző magyar-szlovák vasúti pályaszakaszt vizsgálva, amely a reménybeli Ipoly-völgyi szakaszon lenne a legrövidebb és leggyorsabb. Ezt az időtávot a fejlesztésekkel még tovább lehetne rövidíteni.

Kihangsúlyozta, a menetrendek összehangolásán túl, közlekedési rendszerekben kell gondolkodni, meg kell határozni azokat a viszonylatokat, hol kell, vagy éppen nem kell az autóbuszos szállítással konkurálni. Külön kiemelte, hogy a vasút a csúcsidőben különösen versenyképes az M2-esen az átlagsebesség terén a személyautóval, a főváros megközelítése vonattal pl. Diósjenő felől gyorsabb, mint személygépkocsival.

Vasúti teherszállítás tekintetében kiemelte a tengelyterhelés kérdését, amely az elvárttal szemben a térségben nagyon alacsony. Nógrádkövesd-Galgamácsa között eléri a 20 tonnát, de máshol csak 14-16 tonnát. Alapvetően ez akadályozza, hogy a nógrádi szakaszokon kevés a teherszállítás. Ezzel szemben a közúti szállításnál nincs ilyen korlátozás, a gyakorta túlsúlyos kamionok az utakat erősen rongálják.

Kihangsúlyozta, a pályáink mai állapota miatt csak komplett felépítmény csere lehet csak a megoldás, amely könnyen megoldható a fővonali felújításokból kikerülő 54 rendszerű vágányok újbóli felhasználásával, amelyeket a MÁV már alig tud deponálni.

A fejlesztésekkel az agglomerációban versenyképes eljutási időket nyerhetünk, fontosnak nevezte, hogy a felújítandó szakaszok alkalmasak lennének a hivatásforgalom lebonyolítására, azt, hogy turisztikai szempontból a lehető legtöbbet ebből ki tudjuk aknázni, lényegesen csökkenthető lenne a károsanyag kibocsátás, az ökológiai lábnyom csökkenne. Szempont továbbá, hogy Rétságon, Szügyben komoly méretű ipari park épült az utóbbi időben és egyikhez sem vezet iparvágány. Rétsági állomásról gyakorlatilag lehetetlen ez felvezetni, de akár Bánkról, akár Diósjenőről minden további nélkül megoldható.

Az M2 autópálya továbbépítése kapcsán elmondta, a szükséges anyagok szállítása a meglévő forgalom mellett közúton nem lehetséges, ez káoszt okozna, tehát mindenképpen szükség lesz a vasútra.

Kiemelte továbbá, hogy a Vác-Szob szakaszon Nagymaros térségében a Szent Mihály-hegy geológiai állaga romlik, kőzetanyaga a vasútra, közútra kerül, gyakoriak a víz-, sárfolyások. Előbb-utóbb erre megoldást kell találni, mert óriási pénzbe kerül már most is a kárelhárítás. Ha visszaépülne az Ipolyság-Drégelypalánk közötti 6,3 km, akkor részben ki tudná váltani a 70-es vonal forgalmát főleg a teherszállítás terén.

Javasolta, hogy az egyes települések, az önkormányzatok kezdjenek el azon gondolkodni, hogy saját területükön, a saját elképzeléseik mentén mit nyerhetnek ezzel a vasúttal, mivel tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy ez a jövőben működőképes legyen.

Végül említést tett arról, hogy külföldi vasútbarátok a természeti, kulturális értékek megismerésére a kérdéses pályaszakaszokat különjáratokkal gyakorta használják, erről több fényképfelvételt bemutatott.

Szabó Tibor, Ipolytarnóc volt polgármesterének hozzászólása:

Elmondta, az egykoron meggyújtott fáklya az Ipoly-völgyi vasút megmentéséért és működtetéséért továbbra is ég, ha nem is lángol, de úgy érzi magát, 1999 januárjában járunk, mert az Ipoly Unió Egyesület ekkor fogalmazta azokat a pontokat, amelyek ma a memorandumban is megtalálhatók. Sajnálatos, hogy az eltelt évtizedekben semmi változás nem történt.

Áttekintette, hogy 2007-2013 között volt Magyarország és Szlovákia között egy határon átnyúló együttműködési program, 2018 decemberében beadtak egy sikeres pályázatot az Ipoly-völgye vasút működtetésére. Megvalósíthatósági tanulmány készült, támogatta a pályázatot a magyar és a szlovák vasúttársaság is, több magyar és szlovák egyesülettel, civil szervezettel együtt, de ebből semmi nem valósult meg.

Ismertette azokat a közös akciókat, amelyek az ügy érdekében szerveződtek, hogy Ipoly-völgyi vasút fejlesztésre kerüljön, ezek Szécsényben, Balassagyarmaton, de még az Országgyűlés épületében is zajlottak.

Megítélése szerint azért nem léptünk soha előbbre, mert a rendszerváltozás óta a mindenkori kormányok az Ipoly-völgyi vasutak mellé nem álltak oda, mert ha odaálltak volna, akkor támogatottságot élvezhettük volna. Ezért nem történt fejlődés, noha a civilek, az önkormányzatok és a polgármesterek mindannyiszor azon voltak, megmaradjon a vasútvonal, működjön és fejlesztése kerüljön. Gratulált a kezdeményezéshez, támogatja és annak külön örül, hogy Losonc polgármestere is jelen van, lehetőséget adva az együttműködéshez.

Csach Gábor megjegyezte, hogy a folyamatos tiltakozás azért arra elegendő volt, hogy nem zárták be a vonalakat, például a járványügyi csonka menetrend, melyet 34 vonalon vezettek be júniusban, és nálunk 56 napig rondította a menetrendet, 14 vonalon, ahol semmilyen tiltakozás nem volt, még mindig hatályban van. Továbblépni csak egy még szélesebb összefogással leszünk képesek, ezt szolgálja a mai nap is.

Bablena Ferenc, a Nógrád Megyei Önkormányzat alelnökének hozzászólása:

A mai találkozást az erősíti meg, hogy a vasútfejlesztési törekvések találkoznak a kormányzati, önkormányzati és civil szervezetek vonatkozásában.

Elmondta, az Észak-Kelet Magyarországi Gazdasági Zóna, amelyhez öt megye, köztük Nógrád is tartozik, a következő megfogalmazást tette közzé:

Elengedhetetlen az egykor létező vasúti összeköttetések helyreállítása, újak létesítése, közúti fuvarozásra az összehangolt kiépítése, a tervezett fejlesztések révén magyar oldalról több helyen is közvetlenül megközelíthetővé válik a határ, ami tovább fejlesztéseket indukál a szomszédos országok részéről.

Közölte, elkészült Nógrád megye 2021-2027 közötti területfejlesztési programja, itt is egyértelműen megfogalmazódott: az elmaradottság, ami a vasutak vonatkozásában tapasztalható megyeszerte, sürgős intézkedéseket kíván és igényel. Az Ipoly-völgyi vasút hiányzó szakaszának újraépítése és az Ipoly-völgyi vasúti fejlesztése kapcsán 300 M Ft áll rendelkezésre a fejlesztési program továbbvitelére.

Kijelentette, az itt megfogalmazott célok a jövőbeni lehetőségeket tekintve reális alapokon nyugszanak, bár hosszú távon nyilván kemény munkát igényelnek, de megvalósíthatók, sőt szükséges, hogy meg is valósuljanak.

Lőrincz Mária hozzászólása (Középső Ipoly-mente Regionális Fejlesztési Ügynökség):

Elmondta, jelenlegi állás szerint Besztercebánya megye fejlesztési tervének még nem elfogadott tervezetének részét képezi az Ipoly-völgyi vasút újraindítása.

Közölte, elhangzott az előzőekben, hogy készült egy tanulmány, igaz, ez mára már elvesztette aktualitását, viszont véleménye szerint kevés ráfordítással könnyen lehetne aktualizálni.

Mi 2012-ben jutottunk arra a szintre, hogy mind magyar oldalról, mint szlovák oldalról meg volt rá a politikai akarat, hogy az Ipoly-völgyi vasútról való álmodást munka kövesse. Akkor Szlovákiában kormányváltás volt, azóta ez a kérdés lekerült a napirendről. Az elmúlt hetekben érkezett az a hír, hogy a kormányközi vegyesbizottság tárgyalt erről, konkrét anyagom nincs, de ha van valakinek információja, miben egyezett meg a magyar és a szlovák fél, akkor nagy segítség volna ennek ismerete. Politikai akarat nélkül nem fogunk tudni előrelépni, amint megvan a politikai akarat, meglesz a pénz is hozzá, ez így volt az Ipoly hidak esetében is.

Végezetül közölte, épp ideje, hogy a konkrét munka, cselekvés felé tegyünk lépéseket, ennek a memorandumnak megfogalmazása után keressük az utat ahhoz, hogy meglegyen a politikai akarat is.

Dr. Alexandra Pivková, Losonc Város polgármesterének hozzászólása:

Megköszönte a konferenciára szóló a meghívást, elmondta, Olexa Miklós losonci látogatása során már megismerték az Ipoly-völgyi vasúttal kapcsolatos szándékokat.

Losonc, Besztercebánya megye fontos városa, kiemelt szerepe van a megye más városaival való együttműködésben. Szlovákia és Magyarország kapcsolata történelmi, továbbá a Neogradiensis Egyesület már megalapozta az együttműködést, így a vasút terén is. A polgármester asszony elmondta, a Neogradiensis elnöke volt 2011-től, számos sikeres projektben működtek együtt a magyar féllel. Az együttműködés és a vasútfejlesztés pozitív hatást váltana ki valamennyi érintett számára.

Közölte: A magyar javaslat éppen időben érkezett, mert Szlovákiában éppen most tervezzük, milyen téren fejlesszünk az EU-s forrásokból. 7-8 évre előre tervezzük a projekteket, 12 Mrd euró áll rendelkezésre a strukturális forrásokból, 6 Mrd euró a felújítási forrásokból. Nagy örömmel leszünk partnerek az Ipoly vasút felújításában, ugyanúgy örülünk annak is, ha a magyar részen felújítják a 6,3 km-es, most még nem meglévő pályaszakaszt. Elmondta, Losonc-Fülek között EU-s forrásokból vasútvillamosítási fejlesztés zajlik, másrészt a Salgótarjánnal való összeköttetést is meg akarják újítani. Pozitívan fogadják a terveket, úgy a személyszállítás, a turizmus, mint a teherszállítás tekintetében, hiszen a losonci ipari park jelentős fejlődésben van, amely rákapcsolható a vasúti pályára.

Dr. Ferkó Attila elnök hozzászólása (Jobb Páholy - Dr. Förster Kálmán Társaság, Salgótarján)

Kijelentette: Nagyon megfogott bennünket ez a témakör, egyetértek azzal, hogy rendszerben kell gondolkodni. Kifejtette: nagyon gazdag megyében élünk, olyan értékeket bírunk magunkénak, amiket legközelebb csak Erdélyben láthatunk.

Ennek ellenére hosszú idő óta, a mutatókat egybevetve szinte az utolsó helyeken kullog a megye. A vasút megyei állapotát szimbolikusnak ítéljük, Nógrád megye modernizálása, a vasút, a digitális hálózat és a média újragondolásával kezdődik, így ismét bekapcsolódhatnánk az ország és Európa vérkeringésébe.

Dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke hozzászólása, Balassagyarmat:

Lenyűgöző az a sok szép, új, nemes gondolat, amit hallottam. Szeretném felhívni a jelenlévők figyelmét, hogy Balassagyarmat azért a legbátrabb város, mert éppen a vasutasok kezdeményezésére kezdődött el 1919-ben az úgynevezett csehkiverés, amivel aztán kivívtuk az országgyűlési határozatot, ezt a megtisztelő címet. Tehát, ha mi akkor bátrak voltunk, illik ma is, továbbra is, bátraknak lennünk és felvenni a harcot azon nemes gondolatok megvalósulásáért, amikről itt szó volt.

Végül Olexa Miklós felolvasta az alábbi memorandumot, amelyet a konferenciát összehívó civil szervezetek, Balassagyarmat Önkormányzata, szakemberek bevonásával állított össze:

IPOLY-VÖLGYI VASÚT MEMORANDUM

Mai nap Balassagyarmaton, az Ipoly-völgyi vasútvonal jövőjéről megtartott konferencia résztvevői és az ügyet aláírásukkal támogatók javasoljuk a mindenkori magyar és szlovák kormányoknak, Besztercebánya, Nyitra, Nógrád és Pest megye vezetőinek, mindkét ország parlamenti és megyei képviselőinek, az illetékes szakminisztériumoknak, és szakhatóságoknak, az országhatár két oldalán lévő érintett önkormányzatoknak, hogy döntéseikben, terveikben az alábbi álláspontunkat, javaslatainkat szíveskedjenek figyelembe venni:

1. Egyetértésben nyilvánítjuk ki azon meggyőződésünket, hogy Magyarország és Szlovákia valamennyi állampolgárának közös érdekét szolgálja a határ menti régiókban a két ország közötti közlekedés – különösképpen a vasúti közlekedés – fejlesztése is.

2. Kérjük, hogy regionális tarifával induljon meg újra a vasúti személyforgalom Balassagyarmat és Losonc (Lučenec) között.

3. Kérjük a Drégelypalánk–Ipolyság (Šahy) közötti egykori vasúti pálya helyreállítását, a szükséges feltételek megteremtését a történelmi vasúti kapcsolat újraindításához.

4. Kérjük, hogy a több mint harminc éve napirenden lévő Ipoly-völgyi vasút újjáélesztésére a két ország együttműködésével, közösen benyújtott európai uniós pályázati finanszírozásból, még ebben a pénzügyi támogatási ciklusban kerüljön sor.

5. Kérjük, hogy az Ipoly-völgyi vasút felélesztésével párhuzamosan, vagy annak részeként, a kapcsolódó szlovákiai és magyarországi vasútvonalak felújítására is kerüljön sor, amely során megemelik a tengelynyomást, magas peronokat, és korszerű utas-tájékoztatást építenek ki, esőbeállókat létesítenek, P+R, és B+R parkolókat alakítanak ki.

6. A 75., és a 78. számú vasútvonalaknak a budapesti elővárosi forgalmat lebonyolító két fővonalra (70-es és 80-as vasúti fővonalak) ráhordó szerepük van, és mivel a főváros körüli agglomerációs övezet Nógrádban is rohamosan terjeszkedik, ezért kérjük a két vasútvonal ilyen irányú fejlesztését pálya, utaskomfort, és menetrendi szempontból.

7. Kérjük, hogy a megváltozott gazdasági, közigazgatási és demográfiai körülményekre való tekintettel a 2007 óta ideiglenesen forgalomszüneteltetett Diósjenő-Romhány vasútvonalon a személyszállítás Diósjenő és Rétság között induljon újra.

8. Kérjük, hogy a most beszerezni kívánt „kétéltű” motorvonatok közlekedtetésénél vegyék figyelembe a nyugat-nógrádi vasútvonalakat, és a 2012-ben megszüntetett közvetlen vasúti összeköttetést Balassagyarmat és Budapest között minél előbb állítsák helyre. Amennyiben a későbbiek során további korszerű vasúti járművek kerülnek beszerzésre, azok közlekedtetésénél a két vasútvonalat (75. és 78.) elsőként vegyék figyelembe.

9. Javasoljuk, hogy Balassagyarmaton állandó vasúttörténeti kiállítás nyíljon, az ország két legszebb közforgalmat lebonyolító vasútvonalát pedig nyilvánítsák a kulturális örökség részévé, és a továbbiakban ezekhez méltó módon kezeljék.

10. A támogatók egyetértő állásfoglalása a felelősség szempontjából saját hatókörükre terjed ki.

Kelt Balassagyarmaton, 2021. október 27-én

A memorandum szöveget a jelenlévők egyhangúlag elfogadták.

Csach Gábor elmondta, hogy a dokumentumot aláírásra megküldik a távollévő polgármestereknek, vasútvédő civileknek is.

Zárszóként Olexa Miklós megköszönte az Önkormányzat nagyvonalú segítségét az konferencia lebonyolításához és bejelentette, a következő ülésre Losonc Város meghívására 2022 első felében kerül sor.

A konferencia 16.15-kor befejezte munkáját.