Amikor még műteremben fotózkodtak a magyarok

Kiállítás a fényképész Vámos család munkásságáról

Egyre inkább kiveszőfélben lévő szakma jeleseit idézi fel A Három Vámos – mesterségük: fényképész című időszaki kiállítás az óbudai Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A tárlat 2024. április 24-én nyílt meg és szeptember 1-ig látogatható, amelynek különlegessége, hogy a három Vámos közül Vámos Aladár évtizedekig Balassagyarmat meghatározó műtermi fotográfusa volt.

Vámos Aladár 1882-ben Budapesten született, a fővárosban tanulta ki a fényképész szakmát. 1899 óta képezte magát, hogy megismerje a fotográfia rejtelmeit, sőt külföldi szalonokban is fejlesztette szaktudását.

Vámos, az első önálló vállalkozása kiinduló állomásaként Balassagyarmatot választotta, a város a XX. sz. kezdeti éveiben már a gazdasági és társadalmi felemelkedés időszakát élte, ideális helynek tűnt egy sikeres pályaindításra.

Választását elősegíthette, hogy Weisz Szeréna (1887-1951) személyében itt találta meg jövendőbelijét, a városban letelepedve először a Balassa utca 1. szám alatt rendezte be műhelyét.

Balassagyarmat és Losonc a korszakban régiós szinten a műtermi fotózás eldorádói voltak, 1860-1920 között több mint egytucat műterem működött a vármegye e két városában, Ipolyság két, Salgótarján egy műteremmel büszkélkedett.

Balassagyarmaton először Ferencsik „fényterme” (ahogy akkor nevezték) jelent meg 1860 körül, ezt követően Erdősy Rezső, Stephany Otto, Pollák, Deutsch fénytermei a századforduló előtti évektől már működtek, majd érkezett Belgráder Soma, akinek az 1890-as évektől a változó időszakokban négy különböző műterme volt a városban.

Vámos Aladár előbb a Teleki utcában (1906-tól), később 1915-től a Rákóczi fejedelem utca 37 és 39 szám alatt nyitott egy-egy műhelyt, majd 1929-től Vámos és Belgráder közös műtermet üzemeltettek. A gyarmati szakemberek ill. üzletek listáját Bergtraun Dezső, Diamond Hugó és az Elite Stúdió bővítették még.

Vámos Rákóczi fejedelem útja 39. szám alatti napfényműterme egy kétemeletes ház hátsó udvarán létesült, ahol az épület teteje és oldala üvegből készült, a bejövő természetes fény biztosította a megvilágítást.

Az I. világháború alatt Vámos Aladár hadifényképészként működött. Három fia közül a legidősebb, Vámos László (1901-1971) zenei tanulmányai miatt 1933-ban a család visszaköltözött Budapestre, fia hegedülést tanult a Zeneakadémián.

A fotós mesterséget a legkisebb fia, Vámos Zoltán (1917-2008), majd annak lánya, Vámos Judit (1955-) vitték tovább, immáron Budapesten. A fővárosi fotóműhely 2020-ban bezárt, bár a munkát vállalkozóként Judit még folytatja, de korábbi formájában a közel 120 éves vállalkozás tevékenysége lezárult.

Vámos Aladár munkái közül több is megtekinthető a kiállításon, így többek között Magos (Munk) Dezső és felesége és Baltik Frigyes püspök portréja.

A Néprajzi Múzeum Vámos Aladár munkái közül sokszáz üvegnegatívot őriz, amelyeket az 1910-es években a szakember a nógrádi falvakban készítette, ill. Balassagyarmaton, a műhelyét felkereső, a paraszti, parasztpolgári társadalom szereplőit megörökítette, akik számára elérhetővé és gyakorlattá vált műteremben vagy éppen lakóhelyükön fotózkodni.

Asszony Balassagyarmat vidékéről, készült 1914-19 körül (forrás: neprajz.hu)

Cserhátvarsányi család, háttérben a műterem kirakata 1914

forrás: Fotóművészet 2019/2

Fiatal lányok Csesztvéről

forrás: neprajzi.hu

Schultz Armin és Jozefin 1911-12 körül.

forrás: centropa.org

2024. május

összeállította: Nagy László

forrás: zetapress.hu