Magyar Tudomány Ünnepe – konferencia a múlt, jelen, jövő mentén a Palóc
Múzeumban Tudományos
eredményeink hazai bemutatásában immár 18 éve fontos esemény a Magyar
Tudomány Ünnepe elnevezésű országos programsorozat. A
MTA által meghirdetett és minden év novemberében szervezendő eseményfolyamot
hagyományosan egy központi gondolat köré csoportosítják, az idei mottó:
„Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”. Az országos programhoz természetesen Nógrád is
csatlakozott, ráadásul az idei, november 8-i konferenciának a balassagyarmati
Palóc Múzeum adott otthont. A témagazda, az esemény szervezője a Miskolci Akadémiai Bizottság
alelnöke, annak Nógrád megyei vezetője Dr.
Gréczi-Zsoldos Enikő volt – nem mellesleg a Palócföld c. folyóirat
főszerkesztője –, aki minden évben más nógrádi városba szervezi ezt a
tudományos konferenciát. A
meghirdetett változatos program jól tükrözte a fenti mottót, a több
tudományszakba betekintést nyújtó előadások a múlt és a jelen megismeréséhez,
de némileg a jövőhöz is iránytűt nyújthattak. A konferencia előtt a Vármegyeházán az érdeklődők
megtekinthették a felújított Madách Imre-emlékszobát, amelyet Rácz Rita, az MNM Palóc Múzeumának
muzeológusa mutatott be. Ezt követően a múzeum nagytermében, Földi Péter és
fia, Földi Gergely festőművészek alkotásainak „társaságában” zajlottak az
előadások. A résztvevőket Dr. Lengyel
Ágnes múzeumigazgató köszöntötte, ünnepi gondolatait megosztotta a
megjelentekkel Skuczi Nándor, a
Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke is. Az előadások részletes ismertetésére itt nincs mód,
így csak az előadókat és témáikat jelezhetjük: Dr. Hír János: A Pannon-medence középső miocén ősgerinces lelőhelyeinek rágcsálófaunája. Gusztiné Dr. Toronyi Judit:
Családi emlékezet a virtuális térben Dr. Lengyel Ágnes: „Kis
cselédek” – Gyermekélet a palócoknál Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő:
Nógrádi származású volt-e a Gömöry-kódex fő másolója? Vasvári Zoltán: Az
ördöggel cimborálva nem lehet igazságot tenni. Folklór és mitikus elemek
Rónay György: Lázadó angyal c. regényében. Csákiné Dobos Laura: A
tudományok szerepe a fenntarthatóságra nevelésben a múzeumpedagógiai
foglalkozások során. Dr. Limbacher Gábor: Arma
Christi múltbéli erőforrása – mint fogódzó a jövőbe. A témákból érdekessége révén kiemelendő a
Gömöry-kódex nógrádi „kapcsolódása”, ezt a kérdéskört érintette Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő. A
kódex XVI. sz. eleji imádságoskönyv, becses ritkaságunk. A Nyulak szigetén, a
domonkos apácákhoz kötődő könyv tizenegy másolója közül a 8. kéz vélhetően az Ipoly vidéki
palóc nyelvjáráscsoporthoz tartozó, Legéndről származó apáca, Legéndy Kató lehetett. A kódexmásoló magát soror (lat., szerzetesrendi
nővér) Katherinának nevezi. 1517-ben fejezte be a másolást, ez vélhetően azt
jelenti, hogy meghalt (többször is utal betegségére marginális és lapalji
megjegyzésekben). Ezzel egybeesik, hogy ebben az évben jegyzi le Ráskay Lea, a Nyulak szigeti
scriptórium vezetője, hogy 1517-ben "meghaltak
az vén sororok", köztük egyetlen nevet említ: Legéndy Katóét.
Vélhetően soror Katherina és Legéndy Kató egy és ugyanaz a személy. A
vezetéknév elárulja származását, az általa másolt 202 oldal történeti
dialektológiai elemzését elvégezve, az előadó megállapította, hogy a 8. kéz,
úgy tűnik, palóc anyanyelvjárású lehetett, és ez a személy Legéndy Kató
apáca. Egyébiránt a kódex a nevét Gömöry
Károly egykori pesti gyógyszerész után kapta, aki a kötetet 1821-ben a
Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának ajándékozta. A könyvet ma az Országos
Széchényi Könyvtár őrzi. 2021. november fotók: MNM Palóc Múzeum összeállította: Nagy László |