Magyar Tudomány Ünnepe –

 

konferencia a múlt, jelen, jövő mentén a Palóc Múzeumban

 

 

Lehet, hogy egy kép erről: szabadtéri és emlékmű

 

Tudományos eredményeink hazai bemutatásában immár 18 éve fontos esemény a Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű országos programsorozat.

A MTA által meghirdetett és minden év novemberében szervezendő eseményfolyamot hagyományosan egy központi gondolat köré csoportosítják, az idei mottó: „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”.

 

Az országos programhoz természetesen Nógrád is csatlakozott, ráadásul az idei, november 8-i konferenciának a balassagyarmati Palóc Múzeum adott otthont.

 

A témagazda, az esemény szervezője a Miskolci Akadémiai Bizottság alelnöke, annak Nógrád megyei vezetője Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő volt – nem mellesleg a Palócföld c. folyóirat főszerkesztője –, aki minden évben más nógrádi városba szervezi ezt a tudományos konferenciát.

 

A meghirdetett változatos program jól tükrözte a fenti mottót, a több tudományszakba betekintést nyújtó előadások a múlt és a jelen megismeréséhez, de némileg a jövőhöz is iránytűt nyújthattak.

 

A konferencia előtt a Vármegyeházán az érdeklődők megtekinthették a felújított Madách Imre-emlékszobát, amelyet Rácz Rita, az MNM Palóc Múzeumának muzeológusa mutatott be.

 

Ezt követően a múzeum nagytermében, Földi Péter és fia, Földi Gergely festőművészek alkotásainak „társaságában” zajlottak az előadások. A résztvevőket Dr. Lengyel Ágnes múzeumigazgató köszöntötte, ünnepi gondolatait megosztotta a megjelentekkel Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke is.

 

 

Az előadások részletes ismertetésére itt nincs mód, így csak az előadókat és témáikat jelezhetjük:

 

Dr. Hír János: A Pannon-medence középső miocén ősgerinces lelőhelyeinek rágcsálófaunája.

 

Gusztiné Dr. Toronyi Judit: Családi emlékezet a virtuális térben

 

Dr. Lengyel Ágnes: „Kis cselédek” – Gyermekélet a palócoknál

 

Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrádi származású volt-e a Gömöry-kódex fő másolója?

Vasvári Zoltán: Az ördöggel cimborálva nem lehet igazságot tenni. Folklór és mitikus elemek Rónay György: Lázadó angyal c. regényében.

 

Csákiné Dobos Laura: A tudományok szerepe a fenntarthatóságra nevelésben a múzeumpedagógiai foglalkozások során.

 

Dr. Limbacher Gábor: Arma Christi múltbéli erőforrása – mint fogódzó a jövőbe.

 

A témákból érdekessége révén kiemelendő a Gömöry-kódex nógrádi „kapcsolódása”, ezt a kérdéskört érintette Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő.

 

A kódex XVI. sz. eleji imádságoskönyv, becses ritkaságunk. A Nyulak szigetén, a domonkos apácákhoz kötődő könyv tizenegy másolója közül a 8. kéz vélhetően az Ipoly vidéki palóc nyelvjáráscsoporthoz tartozó, Legéndről származó apáca, Legéndy Kató lehetett.

 

A kódexmásoló magát soror (lat., szerzetesrendi nővér) Katherinának nevezi. 1517-ben fejezte be a másolást, ez vélhetően azt jelenti, hogy meghalt (többször is utal betegségére marginális és lapalji megjegyzésekben). Ezzel egybeesik, hogy ebben az évben jegyzi le Ráskay Lea, a Nyulak szigeti scriptórium vezetője, hogy 1517-ben "meghaltak az vén sororok", köztük egyetlen nevet említ: Legéndy Katóét. Vélhetően soror Katherina és Legéndy Kató egy és ugyanaz a személy. A vezetéknév elárulja származását, az általa másolt 202 oldal történeti dialektológiai elemzését elvégezve, az előadó megállapította, hogy a 8. kéz, úgy tűnik, palóc anyanyelvjárású lehetett, és ez a személy Legéndy Kató apáca.

 

Egyébiránt a kódex a nevét Gömöry Károly egykori pesti gyógyszerész után kapta, aki a kötetet 1821-ben a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának ajándékozta. A könyvet ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

 

 

 

2021. november

fotók: MNM Palóc Múzeum

összeállította: Nagy László