Nagyméretű tehervonat szerelvény haladt át Nógrádon – de miért is?

 

 

Galgaguta-Nógrádkövesd között a szerelvény – 2021. január 31-én

 

Különleges tehervonat közlekedett 2021. január 31-én az Aszód-Balassagyarmat-Nógrádszakál vasútvonalon keresztül Szlovákiába.

 

Mindez nagy meglepetést okozott a vasút mentén élőknek, de nagy élményt a vasútbarátoknak, akik az ország távoli vidékeiről is megjelentek a követésére.

 



Ilyen méretű szerelvény ritkán halad át az idén 125 éves 78-as számú vasútvonal teljes hosszán. A vonal Nógrádszakál és Ipolytarnóc közti, ún. péage szakasza mellett élőknek ezek a nagyméretű

vonatok mégsem ismeretlenek, hiszen van olyan időszak, amikor naponta közlekednek.

 

De mi is a péage (átmenő) szakasz?

 

A magyar vasúti közlekedésnek egy érdekes színfoltja. A Nagykürtös (Vel’ky Krtis) környéki bányákból a szenet a nagy mennyisége miatt csak vasúton lehetett elszállítani. Szlovákia a terepviszonyok miatt észak felől nem tudott a területén pályát építeni, ezért az 1951-ben megkötött kormányközi megállapodás értelmében egy bekötő vonalat létesítettek a MÁV nógrádszakáli állomásáig. A szlovák vonatok itt belépnek a MÁV vonalára és pályahasználati díj ellenében közlekednek a magyar szakaszon Ipolytarnócig, majd kilépnek az országból és szlovák területen haladnak Losonc felé.

Ez a közlekedési forma az országban egyedülálló, és idén lesz hetven éves.

 

Galbács Tamás drónfelvétele a 2019-ben Nógrádon áthaladó szerelvényről

 

De ismerkedjünk meg részletesebben a tehervonat útvonalával.

 

A Kishalomban (Male Straciny) lévő gabonatároló és malomüzem minden év elején elkezdi az el nem fogyott gabona értékesítését, hogy helyet biztosítson az új termésnek. A vevők általában észak-afrikai és dél-amerikai országok. Ennek megfelelően a gabona szállítmányokat Hamburgban vagy Olaszországban rakják hajóra. A többezer tonna gabona szállítását versenytárgyalások során nyerik el a Szlovákiában működő vasúttársaságok.

A Prvá Slovenská Zelezničná PSŽ – magánvasút társaság Kishalom és Olaszország közötti szállításra kapott megbízást most, amely két vonatot fog megtölteni. A PSŽ már korábban is végzett ilyen szállításokat, és akkor is Balassagyarmat felé hozták az üres kocsikat. Miért is? Azért, mert máskülönben az a Szob-Párkány-Ipolyság-Zólyom-Losonc-Ipolytarnóc-Nógrádszakál-Kishalom útirányon lenne lehetséges, vagy Salgótarján felé Losoncig, mindez hatalmas kerülő. A balassagyarmati útirány lényegesen rövidebb, és ne feledjük, hogy a fuvaroztatónak a szállítási költség mértéke nagyon is lényeges szempont.

 

Néhány szót a vonatról.

 

Az összeállítása igazodik a fogadó olasz állomásra beállítható legnagyobb mérettel. Ez 28 darab speciális, ún. silóvagont jelent, amelyeket a francia Transcéréales vasúti kocsikölcsönző társaságtól bérelnek.

 

 

 

Ez a vagonmennyiség közel fél kilométer hosszú. Ekkora vonat fogadására Galgamácsa és Nógrádszakál között nem alkalmasak az állomások, ezért két lehetőség lett volna.

 

 

Egyben közlekedik, éjszaka, amikor nem járnak a személyvonatok, és nem okoz gondot a túl hosszú szerelvénnyel a személyvonatok keresztezése, vagy két részben megosztva nappal. A társaság biztonsági okból ez utóbbit választotta. A két részben Balassagyarmatra felhozott szerelvényt itt egyesítették, és az éjszakai órákban vitték Nógrádszakálra, onnan Kishalomba.

 

A teljes szerelvény egyik fele a balassagyarmati állomáson

 

Fekete vonalak jelölik az útvonalat, fehér kör az átrakást.

 

A vonatot a PSŽ egyik 740 sorozatú Kocur - magyarul Kandur - becenevű mozdonya továbbította. Egy silókocsi üres tömege „csupán” 24 tonna, de megrakva már 80 tonna. Mivel négytengelyes, ezért a tengelynyomása 20 tonnára adódig.

 

 

Itt jön képbe a nógrádi vasútvonal hálózat elmúlt évtizedek-beli „lesajnálása”, és nem-fejlesztése. Ma már Európában az elvárható minimális tengelynyomás 20 tonna. Nógrádkövesd és Nógrádszakál között viszont csak 18,5 tonna az engedélyezett tengelynyomás. Jelen esetben lehetőség lett volna a kocsikat 74 tonnásra megrakni, de ez kocsinként 6 tonna, a vonatnál 28x6=168 tonna veszteséget jelentene, vagyis, még legalább két kocsit rá kellene kapcsolni a szerelvényre.

 

Igen ám, de a fogadó állomáson csak 28 kocsi fér el, így a 20 tonnás tengelynyomású, rakott kocsikból álló szerelvény sajnos kénytelen a Kishalom-Nógrádszakál-Ipolytarnóc-Losonc-Zólyom-Ipolyság-Szob útirányon közlekedni, majd Budapesten áthaladva Szlovénia felé hagyja el az országot. Ezért sajnos az ország elesik az oda-vissza útra járó vasúti pályahasználati díj többségétől. Pedig ha jó lenne a pálya, a szlovák tehervonatok napi szinten használnák.

 

És nem csak ezt az irányt.

 

 

Ha megépülne a Drégelypalánk-Ipolyság szakasz, akkor arra is jelentős forgalom terelődne, mert kikerülhető lenne a nehezen járható hegyi jellegű zólyomi irány. Ez utóbbi ügy harminc éve hazai választási kampánytéma, kérdés, hogy 2022-re előjönnek-e a pártok vele?

 

 

Még egy számítást végezzünk.

 

A vonatba rakott 1848 tonna gabonát 92 nagy teherautó tudná elszállítani. Gondoljunk bele, mennyi jármű terheli a nógrádi utakat, amióta a balassagyarmati kábelgyár, a nógrádkövesdi kőbánya – bár mindkettőnek kitűnő állapotban lévő iparvágánya van – ilyen-olyan mondvacsinált ürügyekkel elhárítják a vasúti szállítást.

 

Szlovákia ilyen téren is jobb példát mutat, és örüljünk, hogy ennek a maga módján Nógrád is a részese lett, kár, hogy a körülmények miatt csak ennyire.

 

Zárásul egy szolgálati közlemény: ha a szerelvénynek időben sikerül megfordulni, akkor a második szállítmány február 7-én ismét megjelenik Aszód felől.

Lehet készíteni a fényképezőgépeket.

(valamennyi fotót Galbács Tamás készítette, akinek ezúton is köszönjük engedélyét a közléshez.

Honlapján -  galbacstamas.hu – megtekinthetők grafikái, filmjei, kisplasztikái, nemkülönben blogjából a nagyszerű vasúti fotói és élménybeszámolói. Innen ill. a youtube-ról követhető a vonat útjáról készített két nagyszerű kisfilmje, itt az egyik és itt a másik.)

 

2021. február 1.

Összeállította és térkép: Nagy László