Szent Imre-díjak 2015

 

2015. november 5.

 

Díjazottak: Dr. Vonsik Imre, Nagy Ervinné, Knyazoviczki Jánosné

 

 

Három személyiség érdemelte ki 2015-ben a Szent Imre-díjat, amit a kitüntetést alapító balassagyarmati keresztény iskola névadójának tiszteletére rendezett hagyományos intézményi napok keretében adtak át a katolikus nagytemplomban rendezett ünnepségen.

 

A közelmúltban elhunyt Nagy Ervin matematika-fizika szakos tanár neve zengzetesen cseng a városban, hiszen több mint ötven éves pedagógusi tevékenysége során sok-sok fiatallal ismertette és szerettette meg kedvenc tantárgyait. Eredetileg, korán elhunyt édesapja után katonai pályára készült, de a komoly hadmérnöki terveket a második világháború vihara meghiúsította, így végül az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karára jelentkezett. Balassagyarmatra feleségével együtt akkor - 1957-ben - került, amikor a Balassi Bálint Gimnáziumban lényegében egy teljesen megfiatalított tanári kar kezdte el oktatni a jövő feltörekvő nemzedékét. Két évtized sem telt bele és már legenda övezte Nagy Ervin és kollégái nevét. A Szent Imre Iskola működését már megalakulása óta nagy figyelemmel követte, majd a gimnáziumi képzés megindulását követően 1996 és 2010 között ő maga is az intézmény tanára lett. Ahogy Orosz Gábor, az utód-pályatárs méltatásában fogalmazott, egy hogy vagytok? vagy egy  a Skoda jól megy? kérdés mögött nem csupán személyiségének udvarias érdeklődése állt, hanem egyszerre az az ember, aki sikeresen felkészítette tanítványát a főiskolai matematika felvételire, és akitől bármikor lehetett kérdezni valamit az élet dolgairól. Közvetlen, megértő magatartásával, humorával elérte, hogy nem csak a megalapozott tudást, de az emberséget, az egymás iránti tiszteletet is megtanulhatták tőle.

A díjat özvegye, Nagy Ervinné Nemes Györgyi vette át.

 

A második kitüntetett Knyazoviczki Jánosné a kezdetektől, azaz 1992 óta tanít a Szent Imre Keresztény Iskolában. Eredetileg matematika-orosz szakos, de később a Miskolci Egyetemen angol nyelvből is diplomát szerzett. A méltatás szerint a díjazott tanárnő olyan hűséges munkatársa az intézménynek, aki egyben tartópillér is, mindig lehet rá számítani, akire a fiatalabb, később érkezett kollégák is nyugodtan támaszkodhatnak. A gyermekek szeretete a vallási nevelés célja az ő egyéniségében komoly szakmai igényességgel és elhivatottsággal társul. A gyengébb képességű tanulókkal is szívesen foglalkozik, illetve a tehetséggondozásból is bőven kiveszi a részét, az osztályfőnöki munkaközösség vezetésében pedig példás feladatot vállal.

 

A harmadik személyiség, dr. Vonsik Imre elsősorban az iskolát pártoló, támogató tevékenysége miatt kapta meg a díjat. A jogász végzettségű férfiú civil életében komoly érdeklődéssel fordul a zene iránt, orgonaművészként tizenöt éven keresztül volt a szentkúti nemzeti kegyhely orgonistája. Ráadásul teljesen magával ragadta őt a zarándokok lelkülete, összegyűjtötte és sajtó alá rendezte a búcsús hívek egyházi népénekeit, és ez a könyv már félmilliós példányszámot ért el. E mellett a kertészkedés az igazi szenvedélye. Kutatója a növényélettannak, és az ország egyik legnagyobb dísznövény szaporító anyagot előállító kertészetének a vezetője. A méltatásban elhangzott, hogy dr. Vonsik Imre akkor állt a keresztény iskola mellé, amikor a legnehezebb idők jártak az intézményre, amikor kis híján meg is szűnt az oktatás, de az ő jogi ismeretei, nyugodt, ám rendkívül erélyes fellépése, a hideg fejjel, de az empátiát is a legvégsőkig szem előtt tartó higgadt érvelése nagyban hozzájárult, hogy fennmaradhatott a megye manapság egyik legvonzóbb, legnépszerűbb iskolája.

 

(Írta: Hegedűs Henrik, megjelent a Nógrád Megyei Hírlapban)