Tudomány, etika, politika

Szent-Györgyi Albert élete, munkássága és közéleti szerepvállalása

- előadás a Palóc Múzeumban

2013. október 14.

A Múzeumi Hétfők- Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában elnevezésű programsorozat legutóbbi rendezvényére 2013. október 14-én került sor a múzeum lapidáriumában. Harth Tamás muzeológus-történész, a Palóc Múzeum munkatársának köszöntő szavai után az előadó, dr. Kiss Róbert Károly történész, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatási vezetője mutatta be a Nobel-díjas tudós életútját, munkásságát és politikai, közéleti szerepvállalását.

Az előadás igen érzékletesen mutatta be az ember és a tudós kálváriáját - "Odüsszeiáját" a XX. század zűrzavaros világában. A magánéleti válságok sorozatát, a nehezen induló szakmai karriert, a háborúk borzalmait azonban kárpótolta az 1937-ben neki ítélt orvosi és élettani Nobel-díj, valamint a párizsi Sorbonne-on megkapott díszdoktori cím. Kiss Róbert Károly előadásából egy új utakat nyitó, több tudományterületen is jeleskedő, humánus értékrenddel rendelkező igazi reneszánsz polihisztort, egy homo universalis-t ismerhettünk meg, aki 1928-ig különböző nyugat-európai városokban próbált érvényesülni, majd hazatért és a szegedi tudományegyetemen kapott tanszéket. Klebelsberg Kunó támogatása mellett folytatta kutatásait, amely a hexuronsav és a C-vitamin azonosításában csúcsosodott ki. A Nobel-díj a két világháború között nem csupán szakmai elismerést jelentett, hanem egy megtépázott ország hírnevének erősbítését is segítette.

Szent-Györgyi Albertről talán kevésbé ismert, hogy a második világháború alatt - Kállay Miklós miniszterelnök hintapolitikájának lendületével - titkos diplomáciai tevékenységet is folytatott azzal a céllal, hogy segítse Magyarország kiugrását a háborúból. Ez azonban nem maradhatott sokáig titokban Hitler előtt, ezért életének ezt követő szakasza a hányattatások időszaka lett. Magyarország egyik legnagyobb tudósa, a Nyugat által a legprominensebb kitüntetéssel elismert biokémikusa az Egyesült Államokban telepedett le, és itt érte őt a halál is 1986-ban.

Szavai a mai tudósgeneráció számára is megszívlelendők: Egy olyan kis országban, mint Magyarország, kell, hogy legyen annyi hazafiassága a kutatóknak, hogy ne akarjanak kivándorolni. Máskülönben gyorsan kiürülne az ország.

A Múzeumi Hétfők programsorozat a jövő hónapban is folytatódik, november 4-én Agócs Attila mutatja be a bányavárosok kulcsát, a füleki várat, előadásának címe: A füleki vár története és utóélete lesz.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

2013. október

Összeállította: Bellér Annamária